Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-40
78 40. országos ülés november 26. 1872. vagyok győződve arról is, hogyha ezen újjászervezést maga a főváros eszközli, akkor is sokkal inkább meg fog felelni czéljának, mint megfelel most és amint megfelelne akkor, ha a kormánynak közvetlen rendelkezése alatt állana. Azt nem tagadom, hogy Buda-Pest azon igényeknek, melyeket az ország, a nemzet rendőrségéhez köt, a maga jelenlegi pénzügyi eszközeivel nem képes megfelelni. De ebből mi következik ? Az, hogy azért tőle azt a rendőrségi jogot elvegyük? Akkor méltóztassék tőle az egész közigazgatást elvenni, mert hiszen az is jobb lehetne, ha nagyobb összegeket fordíthatna arra. Avagy azért, mivel a megyéket az ország kincstárából segítjük, hogy a magok közigazgatási czéljait elérhessék: elvegyük a megyéktől a közigazgatást, vagy annak akármelyik ágát is? Azért, mivel a megyéknek a közutak föntartására évenkint bizonyos összeget szavazunk meg a kincstárból, a közutak föntartásának jogát elvegyük a megyéktől ?! Azért, mivel vannak községek, melyekben az 5 százalék nem elegendő arra, hogy iskoláikat jó karban, a törvénynek megfelelőleg szervezhessék, azért nem vettük el e községektől sem az iskolaszékek alakításának, sem a tanitóválasztásnak jogát. Abból tehát, hogy Buda-Pest nem képes a hozzákötött igényebnek, ami a rendőrséget illeti, megfelelni: csak az következik, hogy a fővárost a közös kincstárból segélyezzük. Valamint akkor tisztelt ház, midőn a közmunka-tanács fölállításáról szóló törvény tárgyaltatott, ugy jelenleg is nem kételkedem kimondani, hogy igenis én hajlandó vagyok az ország fővárosának segélyt nyújtani a kincstárból, amennyiben az azon igényeknek, melyeket a nemzet az ország fővárosához köt, megfelelni képtelen; de nem vagyok hajlandó Buda-Pestet nyomról-nyomra a maga municipalis autonómiájában csorbítani, mint azt a kormány a közmunka-tanács fölállítása által tette s amint teszi azt most ezen közrendőrség fölállításával. Azt mondják, hogy a rendőrség, ha annak feje periodicus választásoknak van alávetve, nem felelhet meg a maga föladatának; hogy a városi főkapitány, aki hat évről hat évre uj választásnak vettetik alá, nem fog birni elegendő önállósággal bizonyos befolyásos választók ellen s emiatt az ő rendőri intézkedései hézagosak lesznek. Megengedem, de vajon azt gondolja-e a tisztelt minister ur. hogy ugyanazon kapitány nem fog bizonyos kímélettel viseltetni oly háziurak, oly nagy befolyású férfiak iránt, akik a kormányt támogatni szokták? Ez ugy a nagy befolyású választók, mint a nagy befolyású jobboldali urak irányában előre látható. Azt mondják, hogy ugy Londonban, mint Parisban s más fővárosokban a rendőrség a kormány közegeinek kezében van. Parisra kár hivatkozni alkotmányos érzelmű embernek. A párisi rendőrség, különösen a császárság alatt, azonkívül, hogy a közbátorságot föntartotta, mint tudjuk kémkedéssel is foglalkozott. Egyébiránt magában Parisban külön volt választva a helyi rendőrség a kormány által kezelt rendőrségtől. Az igaz, hogy a határvonalat nem tehetett tisztán meghúzni a kettő között, miből összeütközés támadt és — ami előre látható volt — végre a helyi rendőrség a kormány által fizetett préfect-nek alárendeltetett. Ami Londont illeti, ott kivéve a city-t, mely most is a maga saját önálló rendőrségét tartja fon, a többi városrészben, az igaz, az állam által szerveztett rendőrség áll fön. De miért? Azért, mert amit Londonnak nevezünk tulaj donképen agregatuma számtalan önálló községnek, amely községek semminemű kapocs által sem voltak egymáshoz csatolva s így igen természetesen s szükségessé lett legalább a rendőrség tekintetétől, hogy bizonyos egységes . szervezet alakittassék s ezen alkalommal a rendőrség a kormány kinevezése alá esett; de a city, a belváros rendőrsége most is a városnak rendelkezése alatt áll. Ezeknél fogva tisztelt ház nem fogadhatom el a most felolvasott szakaszokat; hanem azok helyett a következő modositványt vagyok bátor a t. háznak benyújtani. {Halljuk! Olvassa:) „A fővárosi törvényhatóság területén a rendőrséget egységes szervezettel a főkapitány s az annak alárendelt személyzet kezeli. Amennyiben a rendőrség költségeit a főváros pénztára meg nem birná : azok az állam pénztárából fognak pótoltatni." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen hozzáadást azért tartom szükségesnek, mert tudom, hogy Buda-Pest nem győzi azon igényeknek kielégítését, melyeket irányában a nemzet köt. Buda-Pest tetemes áldozatokat hoz évről-évre különösen a köznevelésnek, s ezt mindenki, aki Buda-Pestnek költségvetését figyelemre méltatja, mindenki, aki Buda-Pest tanácskozásait figyelemmel kíséri, kénytelen elismerni. Ha tehát azt akarjuk, hogy itt a fővárosban a rendőrség tökéletesebb legyen: akkor kell, hogy az ország pénztárából is segítsük, hogy ezen költségeket fedezhesse. Ajánlom a tisztelt háznak módosításomat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : A módositvány föl fog olvastatni. Kiss Miklós jegyző (Újra olvassa Irányi Dániel módositványát.) Steiger Gyula: Tisztelt ház! Tagadhatatlan, hogy az egész főváros rendezéséről szóló törvényjavaslatnak egyik legsarkalatosabb s legfontosabb pontja az, mely a rendőrségről szól. E részben, mint méltóztattak hallani, négyféle javaslat áll a tisztelt ház előtt. Az egyik azon javaslat, mely a kormány részéről nyújtatott be, s mely államivá akarja tenni a rendőrséget s igéri, hogy a törvény