Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-40

78 40. országos ülés november 26. 1872. vagyok győződve arról is, hogyha ezen újjászerve­zést maga a főváros eszközli, akkor is sokkal in­kább meg fog felelni czéljának, mint megfelel most és amint megfelelne akkor, ha a kormánynak köz­vetlen rendelkezése alatt állana. Azt nem tagadom, hogy Buda-Pest azon igé­nyeknek, melyeket az ország, a nemzet rendőrségé­hez köt, a maga jelenlegi pénzügyi eszközeivel nem képes megfelelni. De ebből mi következik ? Az, hogy azért tőle azt a rendőrségi jogot elvegyük? Akkor méltóztassék tőle az egész közigazgatást elvenni, mert hiszen az is jobb lehetne, ha nagyobb össze­geket fordíthatna arra. Avagy azért, mivel a me­gyéket az ország kincstárából segítjük, hogy a magok közigazgatási czéljait elérhessék: elvegyük a megyéktől a közigazgatást, vagy annak akármelyik ágát is? Azért, mivel a megyéknek a közutak fön­tartására évenkint bizonyos összeget szavazunk meg a kincstárból, a közutak föntartásának jogát elve­gyük a megyéktől ?! Azért, mivel vannak községek, melyekben az 5 százalék nem elegendő arra, hogy iskoláikat jó karban, a törvénynek megfelelőleg szervezhessék, azért nem vettük el e községektől sem az iskolaszékek alakításának, sem a tanitóvá­lasztásnak jogát. Abból tehát, hogy Buda-Pest nem képes a hozzákötött igényebnek, ami a rendőrséget illeti, megfelelni: csak az következik, hogy a fővá­rost a közös kincstárból segélyezzük. Valamint ak­kor tisztelt ház, midőn a közmunka-tanács fölállítá­sáról szóló törvény tárgyaltatott, ugy jelenleg is nem kételkedem kimondani, hogy igenis én hajlandó vagyok az ország fővárosának segélyt nyújtani a kincstárból, amennyiben az azon igényeknek, melye­ket a nemzet az ország fővárosához köt, megfelelni képtelen; de nem vagyok hajlandó Buda-Pestet nyomról-nyomra a maga municipalis autonómiájában csorbítani, mint azt a kormány a közmunka-tanács fölállítása által tette s amint teszi azt most ezen közrendőrség fölállításával. Azt mondják, hogy a rendőrség, ha annak feje periodicus választásoknak van alávetve, nem felel­het meg a maga föladatának; hogy a városi főka­pitány, aki hat évről hat évre uj választásnak vet­tetik alá, nem fog birni elegendő önállósággal bi­zonyos befolyásos választók ellen s emiatt az ő rendőri intézkedései hézagosak lesznek. Megengedem, de vajon azt gondolja-e a tisz­telt minister ur. hogy ugyanazon kapitány nem fog bizonyos kímélettel viseltetni oly háziurak, oly nagy befolyású férfiak iránt, akik a kormányt támogatni szokták? Ez ugy a nagy befolyású választók, mint a nagy befolyású jobboldali urak irányában előre látható. Azt mondják, hogy ugy Londonban, mint Pa­risban s más fővárosokban a rendőrség a kormány közegeinek kezében van. Parisra kár hivatkozni al­kotmányos érzelmű embernek. A párisi rendőrség, különösen a császárság alatt, azonkívül, hogy a köz­bátorságot föntartotta, mint tudjuk kémkedéssel is foglalkozott. Egyébiránt magában Parisban külön volt választva a helyi rendőrség a kormány által kezelt rendőrségtől. Az igaz, hogy a határvonalat nem tehetett tisztán meghúzni a kettő között, mi­ből összeütközés támadt és — ami előre látható volt — végre a helyi rendőrség a kormány által fizetett préfect-nek alárendeltetett. Ami Londont illeti, ott kivéve a city-t, mely most is a maga saját önálló rendőrségét tartja fon, a többi városrészben, az igaz, az állam által szer­veztett rendőrség áll fön. De miért? Azért, mert amit Londonnak nevezünk tulaj donképen agrega­tuma számtalan önálló községnek, amely községek semminemű kapocs által sem voltak egymáshoz csa­tolva s így igen természetesen s szükségessé lett legalább a rendőrség tekintetétől, hogy bizonyos egységes . szervezet alakittassék s ezen alkalommal a rendőrség a kormány kinevezése alá esett; de a city, a belváros rendőrsége most is a városnak ren­delkezése alatt áll. Ezeknél fogva tisztelt ház nem fogadhatom el a most felolvasott szakaszokat; hanem azok helyett a következő modositványt vagyok bátor a t. háznak benyújtani. {Halljuk! Olvassa:) „A fővárosi törvény­hatóság területén a rendőrséget egységes szervezet­tel a főkapitány s az annak alárendelt személyzet kezeli. Amennyiben a rendőrség költségeit a fővá­ros pénztára meg nem birná : azok az állam pénztárá­ból fognak pótoltatni." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen hozzáadást azért tartom szükségesnek, mert tudom, hogy Buda-Pest nem győzi azon igé­nyeknek kielégítését, melyeket irányában a nemzet köt. Buda-Pest tetemes áldozatokat hoz évről-évre különösen a köznevelésnek, s ezt mindenki, aki Buda-Pestnek költségvetését figyelemre méltatja, min­denki, aki Buda-Pest tanácskozásait figyelemmel kí­séri, kénytelen elismerni. Ha tehát azt akarjuk, hogy itt a fővárosban a rendőrség tökéletesebb legyen: akkor kell, hogy az ország pénztárából is segítsük, hogy ezen költ­ségeket fedezhesse. Ajánlom a tisztelt háznak módo­sításomat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : A módositvány föl fog olvastatni. Kiss Miklós jegyző (Újra olvassa Irányi Dániel módositványát.) Steiger Gyula: Tisztelt ház! Tagadha­tatlan, hogy az egész főváros rendezéséről szóló törvényjavaslatnak egyik legsarkalatosabb s legfon­tosabb pontja az, mely a rendőrségről szól. E rész­ben, mint méltóztattak hallani, négyféle javaslat áll a tisztelt ház előtt. Az egyik azon javaslat, mely a kormány részéről nyújtatott be, s mely államivá akarja tenni a rendőrséget s igéri, hogy a törvény

Next

/
Thumbnails
Contents