Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-40

40. országos ülés november 26. 1872. 77 költségeknek csekély voltában van a baj oka; anynyi mindenesetre bizonyos, hogy ha ezen intézményt feirtartanók a fővárosok rendezése után is: ezen baj nem kevesbednék, sőt fokozódnék az által, hogy a fővárosokhoz oly területek csatoltatnának, melyek jelenleg iáe nem tartoznak, minélfogva a rendőrség nagyobb személyzetet és ez nagyobb költséget igé- ' nyelne, erre pedig aligha volna hajlandó a rendezett főváros akkor, a mikor tulajdonképen csak ideiglenes intézményről van szó. A központi bizottság tehát, mint mondám, azon esetre is kívánván intézkedni, ha a rendőrségről szóló törvény a most tárgyalás alatt levővel egy időben életbe nem lép tettethetnék, ajánlom szerkezetét a ház figyelmébe. (Helyeslés a jobb oldalon.) Molnár György i Tisztelt ház! A második osztály, mely külön-vélemény előterjesztésével bízott meg, szintén elfogadja azon elvet, hogy Buda-Pestre nézve államrendőrség állittassék fel, de csak azon feltétel alatt fogadja el. hogy lássa előbb. mik fognak majd az erre vonatkozó törvényjavaslatban foglaltatni; csak ugy előzetesen, anélkül, hogy annak elveivel, az illető közegek jogkörével megismerkedett volna: nem fogadja el. Kívánja tehát, hogy a fővárosok rendezéséről szóló törvénynyel együttesen hajtassák végre a rendőrségre vonatkozó törvény is. Mi vala ebben czélja a Il-ik osztálynak? Az, hogy szabatosan megismerkedhessek azon elvekkel, melyeket a kormány a rendőrségre nézve életbe akar léptetni; szabatosan megismerje azon rendszabályokat, melyek szerint a rendőri bíróság szervezve leend. • Nem szükség utalnom, tisztelt ház, azon nagy érdekekre, melyek ilyen rendőrségi törvény által érinttetni lógnak; nem szükség erre utalnom, különösen Pest városát illetőleg, melyre nézve, hogy mily nagy fontosságú egy rendőri törvény, ha egyébből nem, meggyőződhetünk azokból, miket Steiger képviselő ur bizonyos épületekre vonatkozólag csak az imént előhozott. Nem akarom a dolgot tovább bonczolni, csak arra kérem a tisztelt házat, hogy ha a tisztelt minister ur épen olyan jó szándékkal és akarattal van a rendőrségi törvény megalkotása iránt, amint eíőadatik, miután már eddig is elég ideje volt ezen törvény elveit megállapítani és miután másfelől elég ideje lesz addig, míg a fővárosok rendezéséről szóló törvény életbe léptettetik, a rendőrségi törvényjavaslatot kidolgozni: mondja ki a tisztelt ház. hogy a két törvény együttesen léptettessék életbe. {Helyeslés a bal oldalon) Irányi Dániel § Tisztelt ház ! Ha a most felolvasott szakaszok elfogadtatnának, ujabb csorba ejtetnék, Buda-Pest önkormányzatán. Mellőzve a biróválasztás jogának elvételét, mely valamennyi törvényhatóságra kitérj esztetett, a közrendészeti jognak elvétele követné a középitkezések körüli jognak megszorítását, melyet a törvényhozás két év előtt kimondott. Tehát nem volt elég a középitkezések körüli rendelkezést a közmunkatanács felállítása által megszorítani: most magát a közbátorság föntartásának jogát is el akarja venni a kormány az egyesítendő fővárosoktól azon ürügy alatt, hogy BudaPest, mint az ország fővárosa, külön tekintet alá esik. Minden kedvezményért, melyet neki nyújtanak, egy-egy jogot kívánnak áldozatképen. A sugarúiért a középitkezések körüli rendelkezési jogát; most a közrendészeti költségek pótlása fejében magát a közrendőrséget. Hasonlít ezen eljárás azon szerelem- vagy hatalom - féltő férj eljárásához, ki mig egyrészt minden telhető előnj'ben részesiti nejét, kit selyembe és bársonyba öltöztet, drága kövekkel ékesit fel, másfelől a maga és legfölebb a gyermekek szobájában zártan tartja és elvonja őt minden kül cselekvőségtől. És miért kívánja ezen áldozatot a ministerimn a fővárostól? Miért akarja elvenni tőle a rendőrséget? Azért, mivel — miként előterjesztésében mondja a belügyminister ur, — a fővárosi rendőrség mostani szervezetében elégtelennek és tarthatlannak bizonyult. Tökéletesen igaza van a tisztelt minister urnák. A fővárosi rendőrség elégtelen és tarthatatlan; reformra van szüksége in capite et in membris; kell, hogy a fővárosi rendőrség újjá alakíttassák ; kell, hogy annak vezetése egy —T nemcsak erélyes, de a közbizalmat is bíró férfiura ruháztassák; kell, hogy a személyzet tetemesen szaporittassék; kell, hogy a tisztaság valamint a közbátorság föntartására a közrendőrségnek nagyobb összegek bocsáttassanak rendelkezésére. •— De abból teljességgel nem következik az, hogy azt az egyesítendő főváros kezéből ki kelljen venni. Ha ez következnék: akkor maga a törvényhatósági rendelkezés is azzal járna, hogy a közigazgatás egyéb ágait is el kelljen venni a fővárostól, mert azoknak is reformra van szükségök. Ha azt teszszük fel, hogy a főváros nem képes a maga közrendőrségét szervezni; nem képes egy jőra-való, erélyes és tiszteletet parancsoló főkapitányt választani: akkor vegyük el tőle a fő- és alpolgármester, a tanácsnokok választásának jogát is ; mert ha nem képes főkapitányt választani : aligha lesz képes ezen főbb hivatalokat is helyesen választani. Azt hiszi-e a minister ur, hogy a rendőrség csupán az által, hogy megszűnik városi közeg lenni, és a ministerium hatáskörébe megy át, már jó és a czélnak tökéletesen megfelelő lesz ? Ugyan kérdem, a bíróságok az által, hogy királyi kinevezés által szerveztetnek, megfelelnek-e most a közvárakozásnak ? Meg vagyok arról győződve, hogy ha a rendőrség újjá szerveztetvén, a minister ur felügyelete alá jön, akkor a mostaninál jobb leend; de másrészt meg-