Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-40
40. országos iilés iiov( , m5:i i v 20. 1S72. 69 szöveget, melyet a központi bizottság előterjesztett, már csak azon oknál fogva is, mert mig az általam beterjesztett törvényjavaslatban hivatkozás történik a municipalis és a községi törvények egy néfiaely szakaszára: addig a központi bizottság az osztályok tárgyalásai alkalmával nyilvánult óhajt tekintetbe vévén az illető szakaszokat magába a törvényjavaslat szövegébe fölvette. Már csak a tárgyalás egyszerűsítése tekintetéből is sokkal czélszerübb tehát a központi bizottság szerkezetét venni a tárgyalás alapjául. Második kérésem személyemre vonatkozik. Makacs torokbajom akadályoztat a beszédben, minélfogva arra kérem a házat, méltóztassék megengedni, hogy Havas Sándor képviselő ur és ministeri tanácsos helyettesítsen és képviseljen ebben a tárgyban. Mindamellett föntartom magamnak, hogy bizonyos elvi kérdésekhez lehető röviden hozzá szóljak, de hosszasan beszélni bajom nem enged. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Én is abból a nézetből indulok ki, hogy mindnyájan óhajtjuk a fővárosok rendezését, részemről is legalább helyesnek tartom azt, hogy itt az eddig külön hatóságot alkotott fővárosok egyesítése által, egy valóban nagy főváros létrehozásának alapja megvettessék. Épen azért én sem szándékozom átalánosságban e törvényjavaslat ellen felszólalni, sőt azt ugy, amint a központi bizottság beterjesztette, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Felszólalásom czélja az, hogy az egész tárgyalás alatti magam tartására nézve és talán némely elvrokonaiméra nézve is, egy pár szóval a helyzetet körvonalozzam. Ezen törvényjavaslatban igen sok oly rendelkezés foglaltatik, mely ellen a köztörvényhatóságok és a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalásánál felszólaltunk, és melyek fölött, mint méltóztatnak emlékezni, e ház kebelében néha igen hosszas és heves viták is folytak. Most nem szándékozom — részemről legalább — azok ellen ismét felszólalni, a mennyiben azt gondolom, hogy azok megváltoztatásáról specialiter és különlegesen a fővárosokra nézve beszélni alig lehet. Fentartom a reményt, hogy nemsokára elkövetkezik az idő, midőn azokatjvalamennyi törvényhatóságokra nézve Eteg fogjuk változtatni. Most azt gondolom, hogy a fővárosokat illetőleg csak a legfőbb és legfontosabb pontok megváltoztatását fogjuk kívánni. Épen azért óhajtottam nyilatkozni, nehogy abból, hogy egyik másik rendelkezést, mely ellen más alkalommal felszólaltunk, hallgatólag engedünk elfogadni: azt méltóztassanak következtetni, hogy ma már megszűntünk azon rendelkezést rosznak és helytelennek tartani. Ha nem szólalunk fel az ilyenek ellen. ha hallgatólag hagyjuk elfogadtatni: ez tisztán csak azt jelenti, hogy azoknak megváltoztatását nem egyedül Pest fővárosra nézve, hanem annak idejében valamennyire nézve fogjuk követelni; most csak nem tartjuk időszerűnek e követeléssel előállani. Különben — mint mondám — a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök s A szólásra az átalános tárgyaláshoz senki feljegyezve nem lévén, azt hiszem, kimondhatom a ház azon határozatát, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Átalános helyeslés.) Következik tehát a részletes tárgyalás. Wächter Frigyes jegyző (olvassa az 1—8. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 9. szakaszt.) Kármán Lajos í Tisztelt ház ! E szakaszra nézve nekem egy észrevételem van, az t. i.: hogy az árvaszék ezen szakasz szerint a tanácscsal subordinált helyzetbe jön. Én óhajtanám, hogy az árvaszék, ugy mint ez a köztörvényhatóságoknál van, coordinált legyen a tanácscsal. Köztudomású dolog, hogy az árva- és gyámügyek leginkább jogi természetűek s így a referenseknek átalában jogi fogalmakkal kell birniok, és így én részemről e szellemben bátorkodom egy módo.sitványt beadni, mely következőleg hangzik : Módositvány a Buda-Pest főváros törvényhatósága alakításáról és rendezéséről szóló törvényjavaslat uj 9. §-ához. Ezen szakasz következőleg inditványoztatik szövegeztetni: „Az árva- és gyámhatóságot a főváros a tanácstól függetlenül, igy tehát önállóan működő árvaszék által gyakorolja, mely kinevezi és ellenőrzi az árvagyámokat, megvizsgálja a gyámi számadásokat, felügyel az árvák vagyonára és nevelésére, és intézkedik az árvák mindazon ügyeiben, melyek a rendes bíró illetőségéhez nem tartoznak. Az árva- és gyámügyek a beiügyministerhez felebbezhetők. Az árvaszék felállítását és annak hatáskörét a törvényhatóság szabályrendeletben határozza meg. Az árvavagyon kezelésére nézve a főváros egyesitett törvényhatóságainál jelenleg fönálló gyakorlat a törvényhozás intézkedéséig ideiglen fönmarad." Steiger Gyula í Tisztelt ház ! Tagadhatatlan, hogy az árva- és gyámügyek, mint mindenütt, ugy különösen Pest városában kiváló fontossággal birnak, és már századok óta mindenesetre hosszú idő óta az árvaügyek a fönálló gyakorlat szerint kezeltetnek, és épen azért, mert ily fontossággal birnak, e kérdésnek ily rögtönös megoldását nem
