Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-40
68 40. országos ülés november 26. 1872. tandó. (Kihúzza a jegyet) A kérvény a nyolczadik bíráló bizottsághoz fog^ utasíttatni. Paczolay János: Az első bíráló bizottság részéről van szerencsém jelenteni, hogy miután Nyitramegye vágvecsei kerületében június 24-kén történt képviselőválasztásról szóló jegyzőkönyv oly formában adatott ki, melyet a IX. osztály kifogás alá vett, ezen kifogás s a bíráló bizottság részéről a ház elé terjesztett előterjesztés következtében vizsgáló bíró küldetett, ki, a ki jelentését beterjesztvén, a bíráló bizottsághoz, a házszabályok értelmében, elintézés végett utasíttatott. Az első biráló bizottság, a házszabályok értelmében, a végtárgyalási határnapot kitűzte, és miután a kiküldött vizsgáló bíró jelentéséből kitűnt, hogy azon félbeszakítás, mely a jegyzőkönyvben fölemlítve volt, és a mely miatt a jegyzőkönyv kifogás alá vétetett, nem anynyira félbeszakítás, mint inkább a szavazásnak egy kis időre való felfüggesztése volt, a választás azonban sem meg nem zavartatott, sem pedig a választásra kiküldött, bizottság a helynek elhagyására nem kényszeríttetett, s ennek következtében minden választónak meg volt adva mód és alkalom, hogy a választás alkalmával szavazatát beadhassa s akaratát nyilváníthassa; miután továbbá igazoltatott, hogy az elnök 30 órai működés után kimerülve, kénytelen volt ennek következtében a választási helyt rövid időre elhagyni, s miután igazoltatott, hogy a helyettes elnök egyházi személy létére azért, mert személye bántalmaztatott, mivel egy másodszor szavazni akarónak megtagadta a szavazatot, ezt nem tartván a maga személyéhez illőnek, a megtámadásoknak magát kitenni, de azt sem tartotta föladatának egyházi személy létére, hogy katonai erőt alkalmazzon a rend helyreállitására, s így a szavazást addig fölfüggesztette, míg a rend ismét helyreállott: az I. biráló bizottság, amint szerencsés valék előrebocsátani, ezt nem tekinthette a szavazás oly félbeszakításának, hogy ennek következtében a választást meg lehetne semmisíteni, s igy a vághvecsei kerületben országgyűlési képviselőnek megválasztott gróf Esterházy Istvánt az első biráló bizottság végleg igazolta és a biráló bizottság kéri a tisztelt házat, miszerint a nevezett és a törvényes formák szerint képviselőt a véglegesen igazolt megválasztott képviselők sorába fölvenni méltóztassék. Továbbá, minthogy ezen választás nem kérvény folytán, hanem a 9-dik osztály által a jegyzőkönyv ellen tett kifogás következtében jött a biráló bizottság elé, a megejtett vizsgálati adatokból pedig a választásnál jelen volt egyik személyről sem lehetett bebizonyítani azt, hogy a házszabályok értelmében a költségek viselésében el lehetett volna marasztalni: ennek következtében — a kihallgatott tanuk költségeiket a vizsgáló bírónak nem jelentvén be, azok megállapíthatók nem voltak. — a vizsgáló biró által tett költségek 60 frt, a vizsgáló biró által alkalmazott tollnok díjazása pedig 45 írtban állapitíattott meg ugy, hogy a tisztelt ház azt a ház pénztárából kiutalványozni méltóztassék. Ezen jelentésem után van szerencsém az összes, ez ügyre vonatkozó iratokat a tisztelt ház asztalára tisztelettel letenni. Elnök: A tárgyalási jegyzőkönyv föl fog olvastatni. Kiss Miklós jegyző (olvassa az első hiráló bizottság tárgyalási jegyzőkönyvéi) Elnök: E szerint tehát Esterházy István gróf a végleg igazolt képviselők közé fölvétetik és a vizsgálati költségek a képviselőház pénztárából fognak utalványoztatok Most következik a napirend vagyis a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kívánja a tisztelt ház a központi bizottság jelentését is fölolvastatni? (Nemi) Tehát fölolvasottnak vétetik. Szapáry Gyula gróf'a központi bizottság előadója: Tisztelt ház! Miután, ugy hiszem, nincs e ház kebelében senki, aki ne óhajtaná, hogy akkor, midőn az ország köztörvényhatóságai és községei az újonnan alkotott törvények alapján szervezkedtek, egyedül a főváros legyen az, amely eddigi rendezetlen állapotában továbbra is megmaradjon; miután nincs senki, aki ne óhajtaná, hogy az eddig külön állott két főváros, Buda és Pest, külön municipiumokként továbbra is föntartassék, és ne óhajtaná ezen fővárosoknak egy fővárossá leendő egyesítését; (Igazi) és minthogy a külön vélemény is nem maga ellen a törvény ellen szól; hanem annak csakis egyes részletei ellen: nem tartom szükségesnek, hogy átalánosságban indokoljam azon nézeteket, melyek a központi bizottságot arra bírták, hogy a törvényjavaslatot ezen szövegezésben ajánlja a tisztelt háznak; annyival kevésbbé tartom ezt szükségesnek, mert a külön véleményen is nem egy átalános elv vonul keresztül, hanem az egyes speciális kérdésekre vonatkozik, a melyekre visszatérni, és a melyek ellenében a központi bizottság véleményét indokolni azon külön egyes szakaszok tárgyalása alkalmával lesz alkalmam. Azért ez alkalommal csupán arra kérem a t. házat, méltóztassék átalánosságban a törvényjavaslatot elfogadni, és méltóztassék nevezetesen a részletes tárgyalás alapjaid elfogadni azon szövegezést, melyet a központi bizottság terjesztett elő. Megemlítem egyszersmind, hogy a központi bizottság tárgyalásánál jelenvolt a tisztelt belügyminister ur is, és elfogadta mindazon módosításokat, melyeket a központi bizottság tett és elfogadta azon szerkezetet, melyet előterjeszteni volt szerencsém. (Helyeslés.) Tóth Vilmos belügyminister: Tisztelt ház! Magam is arra kérem a házat, méltóztassék az átalános tárgyalás alapjául elfogadni azt a
