Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-57

57. orszósros ülés december 18. 1872. 3G5 törvényczikk, melyet felidézni tetszett, homlokegye­nest mást mond. Ennek 12. §-a azt mondja: „De a magyar hadseregnek idönkinti kiegészítését s az ujonczok megajánlásának jogát, a megajánlás fölté­teleinek és a szolgálati időnek meghatározását, ugy szintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket, az eddigi törvények alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében, az ország magának tartja fon." Ha tehát, kérem, mind a felszerelést, mind az ujonczok megajánlása jogát ugyanazon bálványké­pen felhozott 1867. évi kiegyezésnek nevezett alap­törvény 12. §-a az országgyűlésnek föntartja, ha mondom ezt annak föntartja : akkor van joga meg­ajánlani évenkint; vágyván joga meg nem ajánlani. Ebből a törvényből tehát nem lehet a tisztelt elő-, adó urnák azt vonni ki, hogy az ujonczok meg­ajánlásának kötelezettsége bennünket illet azon tör­vényalapján, melyre hivatkozott, mert van jogunk megajánlani, h szükségeltetik; de van jogunk meg nem ajánlani, ha az nem szükségeltetik. Ugyan­ezen törvény értelmében jogunk van az ujonczokat a magyar hadsereg részére megajánlani. De hol van az a magyar hadsereg, mely­nek részére most ezen ujonczok kívántatnak? Én ilyet nem ismerek, hisz a törvényjavaslat­ban még neve sincs azon hadseregnek; tessék tehát azt beletenni s tessék aztán kimutatni annak a szükségét, hogy most a hazának érdeke, annak ve­delnie, biztonsága követeli annyi ujoneznak megaján­lását, így történt ez eddig mindig; tessék meg­nézni az 182 5., tessék megnézni az 1830-iki or­szággyűléseket. A kormány mindig köteles volt előterjeszteni azon okokat, melyeknél fogva az ujon­czok megajánlását kérte. így kellene most is. Legyen kimutatva, hogy a haza védelmére szük­ségeltetik az ujoncz állítás, és a haza védelmére Magyar­ország önállásának és szabadságának oltalmazására: és tessék elhinni a tisztelt előadó urnák, hogy én va­lamint akkor is, mikor ő még talán, ugy hiszem, pólyában volt, (Élénk derültség.) ott voltam, ahol a hazát védelmeztük, mint illik. (Éljenzés bal felöl.) Tehát, ha a haza szabadságának védelmezésére, a nemzet és az ország területének megoltalmazására szükséges lesz áldozatot hozni: tessék elhinni, nem tanulok öntől, hogy miként hozná azt kötelességem magával. (Helyeslés bal felöl.) Én tehát, tisztelt ház, az ilyen méltatlan bán­talmazó és rágalmas kifejezéseket visszautasítani va­gyok kénytelen, mert azok engem sértenek. (Helyes­lés bal felöl.) Ezeket kifejezve azt kívánom, hogy ha szüksé­geltetik a haza oltalma tekintetében ujonczok meg­ajánlása a „magyar hadsereg" részére: terjesszen a kormány egy ily törvényjavaslatot a ház elé, és én igen szívesen elfogadom. (Élénk helyeslés bal felöl.) Elnök: Szólásra nem lévén senki felje­gyezve, a vitát bezárom. Pulszky Ágost előadó S Tisztelt ház!• Ismét két részről történt a czimre nézve észrevétel. (Felkiáltások: Szavazzunk !) Csiky Sándor képviselő ur az átalános tár­gyalásra vonatkozólag itt a czimnél mondta el ész­revételeit. Higyje el a tisztelt kéjjviselő ur, misze­rint vitézségét mindnyájan respectáljuk; hanem higyje el azt is, miszerint e törvényjavaslat meg­szavazásánál nem annyira vitézségre, mint logikára van szükség. (Mozgás bal felöl.) Mi logikánkat kö­vetjük, midőn azon szükséget, melyet 1868-ban elis­mertünk, ma is elismerjük; mi logikánkat követjük, midőn ennek folytán az idén is megszavazzuk az ujoncz járulékot, mely 1878-ig, — tehát tíz év alatt — az 1868. XL. t. ez. megszavazása után létesítendő 800,000 főnyi hadsereg állományának kiegészítéséhez okvetlenül megkivántatik. A mi Várady Gábor képviselő ur módositvá­nyát illeti, ép azért, mivel a kérdés, melyet az által újra megpendített, igen régi: nem érzem magam hivatva mindazon okokat elősorolni, melyek régtől fogva következetesen ezen czimhez való ragaszko­dásra bírták a tiszteli házat; de csak az ált;;ia fel­említett praecedensekre vonatkozólag kívánok meg­jegyzést tenni. Igen, mi a praecedenst követjük mindenütt, hol azon feltételek változatlanul megmaradnak, melyekre a praecedens esetében elhatározásunkat alapítottuk. Itt ez esetben is azon körülmények állnak fön, me­lyek fönállottak 1869., 1870. és 1871-ben és leg­fölebb csak a mi álláspontunk javára változtak,, ennélfogva változatlanul fön kívánjuk tartani azon előz­ményt. A mi végre azon észrevételét illeti, hogy ha az 1867. XII. t. ez.-be felvettük a magyar hadse­reg szót: miért nem használjuk most is folytonosan, emlékezetébe hívom a tisztelt képviselő urnák azon észrevételt, melyet hasonló alkalommal Andrásy Gyula gróf tett, ki ezen törvény létesítője, s a ki egyszersmind mint honvédelmi minister az ujonezozási törvény ezen czimét a ház előtt behozta és indokolta; azon észrevétel az, hogy épen azért nem lehet a magyar hadsereg czimét föntartani és ezen törvénybe föl­venni, mert annak ni óbb más értelem tulajdonítta­tott, mint a milyen tulajdoníttatott akkor, midőn az 1867. XII. t. ez. megalkottatott, mert azzal indí­recte oly értelem kívántatott megállapittatni, mely­nek megállapítása a képviselőház többségének, va­lamint az 1867. XII, és az 1868. XL. t. ez. el­méletével homlok egyenest ellenkezik. Ezen okoknál fogva ezen czim változatlan el­fogadását ajánlom a tisztelt háznak. (Helyeslés jobb felöl.)

Next

/
Thumbnails
Contents