Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-57

360 57. országos ülés december 18. 1872. dig ellenséges viszonyban voltak és vannak velünk. (Mozgás a jobb oldalon.) Nem akarok a történelemből adatokat fölsorolni, egyszerűen csak oda nyilatkozom, hogy azon hadseregbe, mely a magyar haza függetlensége és szabadsága ellen fölhasználtatik és fölhasználtatott: soha egy ujonezot sem fogok megajánlani. {Helyeslés a szélsőbal oldalon.) Elnök: A szólásra többé senki sem levén följegyezve, az átalános tárgyalást befejezem. A központi bizottság előadójának lesz még egy végszava. Pulszky Ágost a központi bizottsági előadója: Tisztelt ház! Két irányban történt a tárgy lényegére nézve észrevétel; az egyik irányban Csanády Sándor tisztelt képviselő ur által, ki beszédében jónak látta szóról szóra elmondani azt, mit a képviselőház Naplójának tanulsága szerint tavaly ugyanezen tárgyról elmondott a képviselőháznak. {Derültség a jobb oldalon. Zaj. Madarász közbeszól; Jól tette!) Csak egy uj kifejezést vett föl ez évben beszédébe, s ez is kevésbbé egyezik beszédének szellemével, t. i. „vérpadot" emiitett, melyet beszéde szellemében helyesebben rectificálhatnék a „mészárszék" kifejezéssel, (Mozgás, zaj) mert ez beszédének szellemével jobban állana összhangban. Részemről népi szükséges mással felelni, mint azzal, mit a központi bizottság előadója ugyanazon érvelésre tavaly megjegyzett, t. i. azzal, hogy Csanády Sándor képviselő ur egyátalában megtagadván az ujonczokat s neki eszerint nem levén szüksége sem hadseregre, sem honvédségre : neki nem kell sem nemzet, sem ország. (Zaj a szélsőbal oldalon. Halljuk!) A tisztelt képviselőház erről tavaly is meg volt győződve. A központi bizottság előadójának ezen véleményében tavaly is osztozott a tisztelt ház, s reménylem, hogy ez idén sem tér el e vélemény a ház nagy többségének véleményétől. (Helyeslés.) Ami a másik észrevételt illeti, az a Várady Gábor tisztelt képviselő uré volt, melyben ismét 6-szór constatálta azon véleménykülönbséget, mely pártját a többségtől elválasztja. Itt sem tehetek egyebet, mint constatálni szemközt, azt, amit ő a maga részéről nem tartott szükségesnek bővebben indokolni; minthogy számtalan alkalommal indokolta, én hasonlóan csupán constatálom, miszerint a többség álláspontj hatodik alkalommal sem térhet el attól, amit az 1867. XII. és 1868. XL. t. ez. megállapított, és amit a ház többsége azóta követni, következetesen ragaszkodni szükségesnek, jónak és az ország üdvére előnyt hozónak lát. Ezenkívül még két észrevétel tétetett, nem ugyan a törvény lényegét illetőleg, hanem inkább annak alkalmából. Az egyik Várady Gábor tisztelt képviselő ur által, aki fölemiitette az 1868. XL. törvényezikknek, átalában a véderő iránti törvénynek hiányát : azt, miszerint számtalan ily hiány pótlandó volna, miszerint alkalom volna adandó arra, hogy a magyar ifjak nagyobb számban képezhessék ki magukat a hadsereg szolgálatára, miszerint ennek akadálya, a kizárólagosan használt német nyelv, elhárittassék. Azt hiszem, hogy a tisztelt háznak alig lesz tagja, — kivéve azokat, kiknek egyátalában hadsereg és honvédség jelenlegi állapotunk mellett nem kell, — aki ne kívánná, hogy minél bővebben alkalom adassék ifjainknak teljes hadiszolgálatra való kiképzésére és azon hely elfoglalására hazánk védelmében, melyet őseink annyi időn át az összbirodalom és Magyarország érdekében dicsőén elfoglaltak; azt hiszem, hogy nem lesz a házban senki, aki tagadná, hogy nemcsak a honvédelmi, hanem a véderőre vonatkozó törvénynek is számos hiánya van, melyeket egyrészt változtatni, másrészt pótolni kell. Ez irányban a honvédelmi minister már benyújtott néhány törvényjavaslatot és még többnek benyújtását igérte. Kétségtelen, hogy midőn ezek a tisztelt ház elé kerülnek, azokat egész objectivitással, szakszerüleg és behatólag fogja azokat tárgyalni; azért fölöslegesnek tartanám és nem időszerűnek, e kérdésre ez alkalommal bővebben kiterjeszkedni, A másik észrevétel Tisza Kálmán képviselő ur részéről történt, ki határozati javaslatot is nyújtott be, melyben kiemelve azt, miszerint a különböző ujonczállitási kerületekre nincsen egyenlően kiróva az ujonczállitási teher, fölszólítja a kormányt, hogy jövő alkalommal a kiosztási táblázatokat mellékelje a törvényjavaslathoz, és jelenben is ezt utólag pótolja. Fölfogásom szerint ezen határozati javaslatot, ez alkalommal legalább a tisztelt ház el nem fogadhatja ; mert az egész kiosztási ügy igen bonyolult és igen sok számítástól függ. Nem szabad felednünk, hogy ezt csupán hosszú tapasztalatokra állapított statistikai adatokon lehet helyesen és végleg megállapítani ; nem lehet feledni, hogy azon aránylag rövid idő alatt, mely óta a magyar kormány ez ügyeket kezeli, csak egy statistikai összeírás volt; nem lehet, nem szabad feledni, hogy összes közigazgatási szervezetünk épen ez időben ment keresztül igen tetemes átalakuláson, hogy a közigazgatás megváltoztatása azon kérdések egyikét képezi," mely épen szőnyegen forog; nem szabad feledni, hogy katonai szempontból a határőrvidék feloszlatása és több határőrvidéki kerület bevonása által az állítási kerületeknek legalább egy része okvetlenül meg fog változni: ennek folytán tehát meg kell változni azon kivetési aránynak is, mely szerint a jutalékok az egyes kerületekre kiosztassanak. (Helyeslés.) Nem szabad felednünk azt sem, hogy e kiosztásnál nem egyedül a kormány a főfactor. A hon-