Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-57
354 57. országos ülés december 18. 1872. könnyen arra a vélekedésre vezetheti az adózókat, hogy azon a Bach és Schmerling korszakából fönmaradt szabályokat nem is akarja a kormány megváltoztatni. Mindezek alapján bátor vagyok határozati javaslatomat a tisztelt ház figyelmébe ajánlani. Elnök: Kérem a határozati javaslatot még egyszer felolvasni. Kiss Miklós jegyző (olvassa Molnár György határozati javaslatát.) Elnök: Tisztelt ház! A méltóságos főrendiháztól üzenet érkezvén, méltóztassék megengedni, hogy pár perezre felfüggeszthessem a folyamatban levő tárgyalást. Prónay Dezső a br. főrendiházi jegyzője : Tisztelt képviselőház! Van szerencsém jelenteni, hogy a Buda-Pest fővárosnak egy törvényhatósággá alakításáról és rendezéséről, továbbá az 1873. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állanikiadásokról szóló törvényjavaslatok a méltóságos főrendek által is változatlanul és ugyanazon szerkezetben, melyben azokat a tisztelt képviselőház megállapította, elfogadtattak. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat a tisztelt háznak benyújtani. (Éljenzés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat.) Elnök : Eszerint tehát a fővárosnak egy törvényhatósággá alakításáról és rendezéséről,továbbá az 187 3. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló törvényjavaslatok a méltóságos főrendek által is elfogadtatván, szentesítés végett ő felségének lesznek föltörj esztendők. Következik a napirenden levő tanácskozás folytatása. Csiky Sándor: Tisztelt ház! Minthogy ez előtt pár nappal a kormánypárti többség az indemnytit, tegnap pedig az 54 millió kölcsön megajánlása iránti törvényjavaslatot elfogadta: igen természetesnek találom, hogy ugyanazon többség egyszersmind azon módot is, mely ezen törvényjavaslatban az adó behajtására nézve megállapítva van, pártolni fogja. Ebben tehát — mondom — én egyebet következetességnél nem látnék, minthogy a többség már másként szavazott, mint meggyőződésem tartalmazta, nem is szólnék fel irányában; de miután ezen törvényjavaslatban nem csak az foglaltatik, a minek megszavazása az indemnyti alkalmával és a kölcsön megajánlása idején létre hozatott; hanem igen, nagyon sokkal több és ellenkezőleg mondatik azzal, a miatt mondatott. Ugyanis 1 / i évre, t. i. márczius végéig lett elhatározva, miként a mostani adó jövőre is folyóvá tétetik és mártrus végéig a kormány által szedethetik. Ebből kifolyólag az lesz a következés természetesen, hogy ugyanazon negyed évre egyszersmind az eddigi adó behajtási módra is felhatalmaztatik a kormány; itt azonban nem ez mondatik, hanem az, hogy a kormány felhatalmaztatik a jövő év végéig az adóknak az eddigi mód szerinti szedésére. Már pedig ez, tisztelt ház! magával az 1868. XXI. törvényezikk 108. §-val is, mely az adók behajtására és azok szedethetési módjára vonatkozik, homlok egyenest ellentétben áll, mert e §. azt mondja: „a pénz- és igazságügyminister felhatalmaztatik, a jövedéki bíróságok eljárási szabályait 1869-ik évi deczember 31-ig a pénzügyi bíróságoknál is föntartani, az eljárás végleges szabályozása czéljából törvényjavaslatot fogván időközben előterjeszteni." Ez a 108-ik §., melyre e törvényjavaslatban hivatkozás történik, tehát azt rendeli, hogy az 1869-ik év végéig köteles lett volna a kormány oly törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé, melynél fogva azon iszonytató visszaélések, melyek az adó behajtásnál napirenden vannak és melynek egyik lélekmaró példája előttünk ma is felolvastatott Kiss János képviselőtársam által, megszüntettessenek; de még tovább menve, tisztelt ház! miután még azt is tudjuk, hogy a kormány az adó behajtásokra tekintve még közelebb, a folyó évben oly rendeletet adott ki az illető pénzügyi hatóságoknak és adószedő közegeknek, miszerint azok nemcsak a hátralevő adók kamatait, hanem még azokat a kamatokat is, a melyek az adó után behajtandók lennének, bekebeleztethessék és tőkésíthessék s igy a kamatok kamatjait is beszedhessék, a mire pedig semmiféle törvény szerint a kormány feljogosítva nincs, és ezt a rendeletet mégis kibocsátotta az adószedő közegekhez és a pénzügyi igazgatóságokhoz, a mi által magának a törvénynek ellenére történt intézkedés, így állván a dolgok tisztelt ház! én azt hiszem magának a t. jobboldalnak és igy a kormánypárti többségnek igazságszereteténél és honfitársaik iránt viseltetendő jó indulatánál és kegyelménél fogva nem egyezhetünk belé abba, hogy az adók behajtása és azok beszedhetési joga ezen törvénynek ellenére oly szigorral gyakoroltassák a jövő év végéig, mint a minő szigorral és kíméletlenséggel gyakoroltatott a jelen év folyama alatt. Én, tisztelt ház! az előttem szóló képviselőtársam határozati javaslatával nem lehetek egy értelemben, mert ő azt kívánja, hogy a jövő év június végéig adjon be a kormány törvényjavaslatot a t. ház elé, a mely szerint mindazon adó behajtási szabályzatok, melyek eddig gyakorlatban állottak, s melyeket jogiaknak nevezni nem lehet, mert azok nem jogból és nem törvényes rendeletoől folytak ki, hanem a Bach rendszer, és az absolutismus idejéből maradtak fön, s csak az önkény tetszésének kifolyásaként tekinthetők, — mondom, ő azt kivánja r hogy ezen, önkény által a nemzet romlására és terheltetésére kiadott érthetetlen és minden önkénynek
