Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-57

57. országos ülés december 18. 1872. 355 tág kaput nyitó szabályok még a jövő év június végéig föntartassanak, s a megadott indemnyti a határidőn túl is gyakoroltathassák. Ezt, tisztelt ház! ugy hiszem nem lehet a teg­napi és a tegnapelőtti határozatok kifolyásának te­kinteni. Én, tisztelt ház! ezen törvényjavaslatot, mint ilyent, ezen okoknál fogva, melyeket épen most elő­adtam, még a részletes tárgyalás alapjául sem fo­gadhatom el; nem fogadhatom pedig el azért, mert ez a tegnapi és tegnapelőtti határozatoknak termé­szetes kifolyását megdönti, megváltoztatja. (Helyeslés szélső bal felől). Pauler Tivadar igazságügy mi­nister : Tisztelt ház! A midőn ezen törvényja­vaslatban a pénzügyekre vonatkozó jogi szabályok érvényben hagyása kéretik, s különösen az 1868. XXIII t. ez. 4. fejezetére történik hivatkozás: igen is világos, hogy nincs az adó akar fölajánlásáról, akár beszedéserői, akár az indenmity idején túl levő terjesztéséről szó, mert ezen kérdések nem tar­toznának az igazságügyministerium körébe, és ha­bár magamat a legbensőbb solidaritásban érzem t. barátom és collegámmal, nem mertem volna mégis oly tárgyban indítványt vagy törvényjavaslatot be­nyújtani, a mely egyenesen és kizárólag az ő res­sortjába tartozik. Itt tehát egy kis tévedés forog fen, itt nincs más szabályokról szó, mint azokról, melyek a pénz­ügyi törvényszékek, vagy az azok helyébe lépett biróságok eljárására és az azok által netalán kimé­rendő bírságokra vonatkoznak. Ezt előrebocsátva, igen is világos, hogy ennek semmi összefüggése nincsen a 3 hónapra adott in­demnityvel, s ennélfogva azt itt, véleményem szerint, nem is lehetett szóba hozni. A mi már Debreczen városa tisztelt képviselő­jének észrevételét illeti: a törvényhozás tavaly is meghosszabbította egy egész esztendőre, és ezen meghosszabbítást újra igénybe vesszük s újra kér­jük. Oka ennek, •— amint mondtam, — az, hogy a felek és a kormány érdekei biztosíttassanak, mert a hol semminemű szabályok nincsenek, a hol az önkény uralkodik: ott csakugyan sem a kormány, sem az egyesek jogai biztosítva nem lennének; kell tehát, hogy legyenek szabályok. Miért nem készül­tek el ezen szabályok, ennek egyik főoka abban fek­szik, hogy épen az eljárási szabályzatok legszoro­sabb összefüggésben vannak magával az anyagi pénzügyi törvényekkel, vagy azokkal, melyek az egyes adónemeket meghatározzák. Egyik ága, azaz a jövedéki áthágásokra vonatkozó büntető javaslat eddig elkészült, de mindeddig még az igazságügy­ministeriummal concentrálva és kölcsönösen meg­állapítva nem lévén, azt a ház elé terjeszteni nem lehetett. A mi a többi ellenvetéseket illeti t. i. hogy itt a bíráknak bizonyos latitude engedtetik, hogy kisebb-nagyobb pénzbírságokat szabhatnak ki ité­letökben: azt hiszem, hogy épen ez biztosítja az igazság valódi kiszolgáltatását ezen kérdésben; mert igy módjában van a bírónak az egyeseknek vétkességéhez, a kihágás minő- és mennyiségéhez alkalmazni a büntetést; holott ha igen fix, határo­zott birságszabványok volnának: nem lehetne mód­jában mindazon subjectiv okokat tekintetbe venni, melyek az ily kiméréseknél szükségkép tekintetbe veendők. Hogy ezek a szabályok a rendeleteknek nagy tömkelegét képezik, ezt kétségbevonni nem akarom: hogy erre hosszabb tanulmány kívántatik, az is igaz; de ez igy szokott lenni minden speciális szaknál; minden speciális foglalkozás különös embert kivan meg. Igy különösen a bányajogra, s azelőtt a váltójogra is, mikor még kevésbbé volt elterjedve, a törvényhozás külön bíróságokat állított fel és je­lenleg is az ügyvédek kiválókig foglalkoznak ezzel, mig mások más tárgygyal. Igy ezt nem akarom két­ségbe vonni, a pénzügyi szabályok szabályozása időt igényel és talán kevesebben vannak az e szakban jártasok, mint más szakokban; de azért sem a bí­róságokat tudatlansággal, sem pedig tah'n tájéko­zatlansággal vádolni nem merném. Kell, hogy ezeket megtanulják; de épen mert kell, azért külön embe­reket, előadókat arra alkalmazni, és ilyen emberek közül az előadókat kiszemelni, az illetők kötelessége. Ami a bírói függetlenségről tett észrevételt illeti, én azt hiszem, hogy a birói függetlenség ab­ban áll, hogy a bíró minden külső befolyás nélkül a fönálló szabályok szerint mondjon ítéletet. Ez itt is történhetik, sőt épen azáltal történik, hogy ezen szabályok a törvény által ismét megerősíttet­nek ; mert igy nem lehet mondani, hogy a bíró ren­deletek szerint itélt; ítélt, igaz, rendeletek szerint, de olyan rendeletek szerint, melyeket a törvény megerősített, melyek tehát a törvény erejével fel vannak ruházva. Meglehet nyugtatva a tisztelt képviselő űr, hogy mihelyt a tárgynak fontossága és bonyolultsága megengedi, — érdekében van mind a pénzügyi, mind az igazságügyministernek, hogy tegye, — mondom mihelyt a tárgy fontossága megengedi: nem fogunk késni az arra vonatkozó törvényjavaslatok beterjesztésével; határozott időpontot azonban ki­tűzni azért felette nehéz lenne, mert mint mondám, e kérdések összefüggnek az anyagi intézkedésekkel, melyek bonyolultságát a tisztelt képviselő úr maga is elismerte. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Szólásra nem lévén senki fel­jegyezve, az átalános tanácskozás be van fejezve méltóztassanak tehát most azok, kik a pénzügyekre vonatkozó jogi szabályok érvényben hagyásáról és a pénzügyi feltörvényszék megszüntetéséről szóló tör­45*

Next

/
Thumbnails
Contents