Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-56

56. országos ülés december 17. 1872. 341 A tárgyalások legelején kijelentettem már, hogy tisztán csak a tárgyalás alatti törvényjavas­latra kívánok szorítkozni, tisztán csak a kölcsön szükségének indokolását kívánom a tisztelt ház előtt megkísérlem. Azon felszólalások, a melyeket az előttem szóló igen tisztelt képviselő urak e tárgyban a tisztelt házban tettek, ezen általam elfoglalt álláspont helyes­ségéről engem csak még inkább meggyőztek: mert vajmi nehéz oly nagy feladat megoldásánál, minő az ország pénzügyi helyzetének megítélése, egyes részeket kiszakítva, annak egyes tényezőit elemezve, az egészre vonni le következtetéseket; — vajmi ne­héz, ha csak azt nem akarjuk, hogy a kép tökélet­len legyen, a kritika ne legyen kimerítő ; vajmi ne­héz ugy járni el, hogy egyes részeit a pénzügyi helyzetnek részletesen elemezve, az egésznek többi igen lényeges részét pedig számításomból és felszólalásom­ból kihagyva, folytassuk a tárgyalásokat. {Helyeslés.) Maga igen tisztelt Ghyczy Kálmán képviselő ur is, ki pedig ez álláspontnak helyességét elismerte, talán messzebb ment mai felszólalásában, mint szükséges volt azon általa felállított tételnek bebizonyítására, a melyet a pénzügyminister ur tegnapi felszólalására czáfolatképen bebizonyítani akart. Az alaphang, — hogy ugy fejezzem ki maga­mat, — az alapszín, melyből az ország pénzügyi helyzetét ma megítéli, felvéve felszólalásának tár­gyilagos részeit, nem nagyon különbözik azon állás­ponttól, melyet a pénzügyi bizottság azon jelentés­ben elfoglalt, melyet a tisztelt ház elé az 1872—3-ik évi költségvetés tárgyában beterjesztett, és melyet a tisztelt ház rövid idő alatt tárgyalás alá fog venni. Mi is azon nézetben vagyunk, és e nézetnek kifeje­zést adtunk, hogy a helyzet, melyben az ország pénzügyei jelenleg állanak, komoly és óvatosságra int bennünket, hogy azon határokat, melyek közt mo­zognunk kelletett volna, a lefolyt 5 év alatt némely irányban túlléptük ; mi is azon nézetben vagyunk, hogy a fokozatos fejlesztéssel óvatosabb haladással nagyobb körültekintéssel, a pénzügyi szempontok­nak nagyobb előtérbe helyezésével kellett volna a beruházások terén haladni, hogy lassabban és a ha­tároknak nem annyira szétterjesztésével kellett volna a rendes kiadásokat is emelni, mi is azon nézetben vagyunk, hogy nem egészen tartatott meg a kiadá­sok növelésében azon mérték, a melyet megtartani kellett volna, mert a jövedelmek természetszerű éven­kénti fokozásán néha-néha tulmentünk. De, tisztelt ház, azt hiszem, hogy több ered­ménynyel fogunk eljárni, ha inkább az orvosságokat keressük és a létező baj okot gyökereikben vizsgál­juk, mint ha azon térre lépünk, melyet a tisztelt képviselő ur mai felszólalása egy részében elfog­lalt. Hiba történt, az nem szenved kétséget; de e Ínba mondhatom mindnyájunk hibája, (Ugy van! jobb felől; ellentmondás bal felöl. Patay István köz­beszól : Nem Jcivánunk belőle!) A ministeriumot terheli a felelősség, de mi magunk se riadjunk vissza azon felelősségtől és is­merjük el, hogy csakugyan „peceabatur intra muros et extra" igen sokban és igen sokszor. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy mindazon egyes esetek felsorolása, a mikor oly investitiökra történt a megszavazás, melyek egy vagy más szempontból talán elmaradhattak volna joggal; mindezen esetek­nek felsorolása és kikeresése, hogy hol és melyik oldalról történt a kezdeményezés: valóban terméket­len discussiora vezetve bennünket. (Helyeslés.) Én azt gondolom, hogy sokkal helyesebben járunk el, ha egész tárgyilagossággal beösmerjük, hogy négy éven keresztül a helyzet felösmerése minden oldalról nem történt meg oly pontossággal és szi­gorúsággal, mint az kívántatott volna; én azt hi­szem, hogy helyesebben járunk el, ha azt mondjuk, hogy ma, midőn négy évi pénzügyi kezelésnek ered­ményei előttünk állnak : azoknak eltitkolhatlan szá­maival, ma, csak ugyan minden ember, ugy a kor­mány, mint a törvényhozás több tagja, azon helyzetben van, hogy sokkal könnyebben ítélhet, és helyesebben felösmerheti a helyzetet, mint felösmerte egy pár évvel ezelőtt. (Helyeslés jobb felölj És, tisztelt ház, a mi minden esetre sulylyal bir, az, hogy legnagyobb részben azon kiadások, melyek az államháztartás más állapotát oly nehézzé teszik, pénzügyi kezelésünknek és alkotmányos éle­tünknek legelső éveiből származnak; a későbbi évek­ben vajmi kis mértéke a kiadásoknak lett ujabban kezdeményezve: legnagyobb része azon kiadásoknak nem képez egyebet, mint folytatását és következését annak, a mit az alkotmányos élet első perczeiben a ministerium és a törvényhozás elvállalt és megsza­vazott. (Felkiáltások bal felől: nem áll.) Legnagyobb részben áll. Sokkal kisebb része a kiadásoknak az, a mi azólta mint uj teher származott, legnagyobb részét a régieknek folytatása képezi. (Helyeslés jobb felől.) Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy a költségve­tési viták lesznek hivatva arra, hogy minden oldal­ról megvilágosítsák a helyzetet. Azon szigorú, azon objectiv bírálat, melynek tárgyává tette a pénzügyi bizottság jelentésében az ország helyzetét, meg fogja győzni a tisztelt házat arról, hogy kötelességének megfelelni iparkodott és azon eredményeket talán felmutatja munkássága, hogy nyomokat jelölt ki, melyeken haladva a tisztelt ház fel fogja ösmerni helyzetünk bajait, és talán utakat, irányokat jelöl ki, melyeken haladva a bajok orvoslása is lehetsé­gessé válik. Én azért ezekre bővebben kiterjesz­kedni nem kívánok; hanem hangsúlyozva ismét azt,, hogy igen szükségesnek, elkerülhetlennek és kívána­tosnak tartom minden oknál fogva, hogy a költség-

Next

/
Thumbnails
Contents