Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-56

33 56. országos ülés december 17. 1872. felvételét: — de a jövőre nézve én ezt egy alkotmányos polgár és képviselőnek alkotmányos kötelességeivel ellenkezőnek vallom; és megvártam volna a pénzügyi bizottság összes tagjaitól s egyenként is, hogy előadója által azt jelentesse be a háznak, miként a jövőre nézve nem lehet, nem jogos, nem alkotmányos addig kölcsönt fölvenni, a most általok gondolt hiány pótlására, vagy beruházások eszközlésére is, mig az átalános költségvetés tárgyalása ki nem deriti: lesz-e hiány és mennyi lesz az a hiány; mert ha tisztelt előadó ur mindent tagad is, azt, reménylem, nem fogja tagadni, hogy addig, mig a költségvetés nem ment keresztül az alkotmányos tárgyaláson, még azt sem lehet állítani, hogy hiány van. Ez alkotmányellenes állítás lenne, mert csak a ház állithatja azt, hogy van-e, vagy nincs hiány, s azt csak akkor fogja határozottan mondhatni, midőn itt a házban az átalános költségvetés tárgyalása után az iránt meg fog állapodni. És bár mennyire gyöngedtelen vagyok is, midőn Ghyczy Kálmán tisztelt képviselőtársam érveit egymással ellentétbe kívánom hozni, de meg fogja nekem bocsátani, hogy, — midőn azt monda: osztozik a pénzügyi bizottságnak véleményében, hogy t. i. szorosan véve e kérdésnek megvitatása ide nem tartozik, miután nem tagadja azt, s lehetetlen, hogy tagadná, hogy a hiány megállapítása csakis akkor fog kitűnni, mikor e tárgy napi renden lesz, ha már az ö részéről hozzájárult is azon terhek fedezésének megszavazásához, melyek a múltban hazánkra hárittattak, — a jövőre nézve ellentétbe hozta magát ön magával és alkotmányellenes nézet mellett szavazott előadásában, midőn azon kölcsönt szavazta meg, a mely, ha csak egy negyed részben is, a jövő hiányáról s a jövő költségek fedezéséről gondoskodik. Én, tisztelt ház, kifejtem azon álláspontot, melyet én egyátalában elfoglalok, s ha, miként a válaszfelirati vita alkalmával kitűnt, létezik is kisebb és főbb elvi eltérés köztem és e padokon ülő tisztelt képviselőtársaim között, e tárgyban szerencsésnek érzem magamat velők együtt szavazni. Én azon álláspontot védem, a mely álláspont nekem azon következtetést adja, miként én nem szavaztam meg semmit s ugy most sem szavazok meg semmit a közösügyes kormánynak. S azt állítom, hogy legalább is a jövőre önök sem szavazhatnak meg semmit, ha csak a kormány ellen hibát, vagy, ha erősebben tetszik, bűnt nem fognak elkövetni. Hanem van még némely észrevételem, s meg fogja engedni Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur, hogy azokra nézve, miket tisztelt képviselőtársaim okoskodása ellen felhozott, pár megjegyzést tegyek. Először felhozta Helfy ellenében, hogy ő Móricz Pál képviselő urat alaptalanul érinté azzal, hogy önmagamagával ellenmondásba jött, mert hisz ezt mi csak ugy vesszük fel, mint bizalmi kérdést ; itt pedig az a kérdés, hogy vajon egy, a nemzet törvényhozása által tett kötelezettségek beváltassanak-e vagy nem ? Bocsánatot kérek, önmaga Helfy tisztelt képviselőtársam sem veszi egészben bizalmi kérdésnek, és Móricz képviselőtársam ellenében nem a bizalmi kérdés szempontjából válaszolt, hanem önmaga Móricz Pál által először felhozott azon okok következtében, hogy Móricz Pál képviselő ur kimutatta, miként ugyanazon törvényjavaslatokat fogadván el, a kormány ugyanazon kölcsönt mutatván be, mint az előbbeni, kritika alá veszi pénzügyi politikáját, nem osztozik apénzügyi bizottság előadójának nézetében stb. stb. Tehát nem osztozván sem a ministerium, sem a pénzügyi bizottság eljárásában, mit lehet következtetni mást, mint azt, hogy ki ez eljárásban nem osztozik, nem is szavazhatja meg a kölcsönt. Mert mi a kölcsön megszavazása? Azt gondolják önök, hogy ha e kölcsönt nem szavazzák meg: e kölcsön nem fog létesíttetni s a kötelezettségek nem fognak lerovatni? Azt ne higyjék önök. A kormány, a jobboldal van többségben, ők meg fogják szavazni mindazon terheket; ha pedig véletlenül kisebbségbe találna jönni, minő eljárás az, hogy az ország az elvállalt kötelezettségeknek általok tegyen eleget? Én azt hiszem, az ellenzék kötelessége, ha meg van győződve egy kormány helytelen eljárásáról: az, vonja meg tőle az alkalmat, hogy tovább is helytelenüljárjonel. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Igaz!) Mert igenis önök részéről (a baloldalhoz fordulva) bizalmi kérdés, bizalom nií'gszavazá-, mert önök módot adnak azon kormánynak, melynek tetteit gáncsolták, megtámadták, hogy az az önök által gáncsolt tettek következtében csinált adósságokat törleszthesse ; és bizalmi kérdés a jövőre nézve önök részéről, mert midőn önök 10—15 millió előleget megszavaznak anélkül, hogy tudnák, lesz-e még hiány, s hogy mennyi lesz, ez: azt hiszem, alkotmányos eljárásnak nem nevezhető, hanem annak, hogy önök bizalmat szavaznak anélkül, hogy tudnák, ki fogja ezen kölcsönt elkölteni? Én részemről hiszem, hogy ugyanazon kormány, mely a 33 milliót elköltötte, ki is fogja fizetni. (Derültség.) Azt monda tisztelt képviselő ur még, Csanády tisztelt képviselőtársam beszédére vonatkozólag, miként ő bátran lép választói elé, mert hiszen, csak arról van kérdés: megszavazni a kölcsönt, vagy kitenni a nemzetet annak, hogy elvállalt kötelezettségeit ne teljesítse. Nem, uram, nemcsak arról volt a kérdés. A jobboldal oly erőben és oly többségben van, hogy az önök szavazata ellenében is meg fogja szavazni a kormánynak ezen kölcsön felvételét; tehát nem arról volt szó, hogy teljesittessenek-e a törvényben elvállalt kötelezettségek, mert azok az önök szavazata ellenében is teljesít-