Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-55

55. országos ülés december 16. 1872. 309 maiban s elemezni okozataiban, melynek hivatása lesz azt megbírálni és teljesen tisztán állítani. Nem volna helyes részemről ma, midőn nem mint a pénz­ügyi bizottság előadója állok a ház előtt, hanem mint a központi bizottság mandatáriusa szólalok fel, mely az ország pénzügyi viszonyaival bővebben nem foglalkozott és csak ezen törvényjavaslat tár­gyalására szorítkozott. Azt hiszem, tisztelt ház, hogy azon kérdések, melyekből ezen törvényjavaslatot megítélni kell, fő­leg kettőre vezethetők vissza. Az első az, elkerül­hetetlenül szükséges-e ezen 54 milliónyi névérték­ről szóló kölcsönnek megkötése és olyan feltételek­kel szándékoltatik-e annak megkötése ezen törvény­javaslatban, melyek a törvényjavaslatot és igy a kölcsönt elfogadhatóvá teszik. A mi az első kérdést illeti, egy rövid vissza­tekintés azon okokra, melyek a törvényjavaslatot szükségessé teszik, azon czélokra, a melyekre ezen kölcsön forditatni fog, megadja a választ azon kér­désre, hogy annak megkötése elkcrülhetlenül szük­Az 1871/2. évi költségvetések 42,880.000 fo­rintnyi hiánynyal voltak megszavazva; ezen évek pénztári eredményében e hiány egész mértékéig nem következett ugyan be, mert a két évben együttvéve 36,990.000 forintot tett azon összeg, mely a két évnek pénztári hiányaként a zárszámadásokban mu­tatkozik. Meg kell jegyezni, hogy ugyanazon években a közös activákból befolyó összegképen fel­vett 3 és fél millió nem folyt be, s hogy a költ­ségvetésben az állam ingatlan vagyonának értékesí­tése fejében felvett összegből körülbelől három és fél millióval kisebb összeggel lett reálisáivá. Ha ezen mintegy 10 milliót meghaladó öszszege­ket is hozzávesszük a 42 millióhoz, sajátlag 53 millió volt az, a mit a kincstárnak azon két évben fedeznie kellett. Miután a zárszámadások 36,699.091 forintot mutatnak ki: 16 millió és még valami az, a mivel a zárszámadások eredménye az előirányzatokhoz képest javult. De ezen 36 milliónyi hiány bekövetkezett. Honnan fedeztetett ez ? fedez­tetett 18 millió és néhány ezer forint erejéig pénz­tári készletekből, 7,025.000 forint erejéig az elő­irányzaton kívül befolyt kész tőkékből. Ez tesz 25 milliót. Ezen 25 és a 36 millió közt levő 11,400.000 forint erejéig pedig a hiány fe­deztetett függő adósságokkal, ugy hogy ezen két év pénztári eredménye az, miszerint daczára an­nak, hogy 25 millió erejéig kész tőkékkel fe­deztettek a kiadások, az 1872-ik év 11,476.000 forint függő adóssággal kezdte meg a maga kezelé­sét. 1872-ben mint a tisztelt ház méltóztatik tudni, nevezetes hiány volt praeliminálva, ezen hiány, — azon összegek leütése után, melyek a kölcsönökből az előirányzatba felvétettek, kitett 25.966,000 fo­rintot. Ezen összeg erejéig a pénzügjTninister utasítva volt függő adósság utjáni hitelmüvelet, és kincstári utalványok kibocsátása által megkötendő függő adósság létesítésére. Hozzájárul ehhez, hogy 1872-ben nevezetes összegre menő póthitelek sza­vaztattak meg a törvényhozás által a Ludovica-aca­demiára és a kolozsvári egyetemre, részint mint 1870-ből és 1871-ből származó póthitelek a közösügyi kiadásokra, részint pedig megszavazandók, illetőleg fe­dezendők lesznek, miután a delegatiók által meg­szavaztattak; — ezen póthitelek tesznek 1,236.000 forintot. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 1872-re is­mét fel volt véve a közös activaktól azon összeg, mely az első évben sem folyt be és 3 és fél mil­liót tesz: magában az 1872-ik évi költségvetésben 30 millió fedezetlen hiány mutatkozik. Ha ehhez hozzáadjuk azt, ami mint függő adósság átszárma­zott a folyó évre, azon 11,476.000 forintot: kö­rülbelől 40 millió az, ami ma fedezetlenül áll. Ezen összeget nem szükséges ugyan egész magasságában fedezni, miután az évi kiadások a praeliminarék megett szoktak maradni, a bevételek pedig valami­vel talán tulmeunek. De hogy ezen hiány legna­gyobb része be fog következni: az természetes kö­vetkezménye, azon három mostoha évnek, mely ezen esztendőt megelőzte, és igy a pénzügyi bizottság számítása szerint magára 1872-re 21 millió 3—4 százezer forint lesz az, ami végleges fedezetet igé­nyel. Ehhez hozzáadva az 1871-ből származott 11 millió 460 ezer forintnyi függő adósságot, 33 millió az, mi végleg nincs fedezve, minek végleges fedezéséről most kell gondoskodni. Hogy ez össze­get függő adósságra, lebegő adósságra nem lehet utalni, — ezt bizonyítja azon körülmény, hogy míg a kincstári utalványok 1871. évben nevezetes ösz­szegre rúgtak, 1872-ben annyira leolvadtak, hogy octóberben 1 millió 800 ezer forintot tettek csak. Ez élénk bizonyítéka annak, hogy oly nagy össze­get, mint a minő az 1872-iki költségvetésben függő adósság által fedeztetni kívántatott, — tekintve azt, hogy tőkekészletünk és ingó vagyonunk nem oly mérvű: ily utón fedezni teljességgel nem lehet. Az imént elsorolt összegekkel, tisztelt ház! ki­mutatám azt, hogy a múltból 1872-őt is ennek te­kintve, a már végleg fedezetet igénylő összegek 33 milliót tesznek ki. A kölcsönből, a melyről szóló törvényjavaslat a tisztelt ház asztalán fekszik, bank­értékben számítva mintegy 43 millió fog befolyni, s igy marad még 10 millió. Az 1873-ik évi költségvetésben a rendkívüli kiadások és bevételek közt 25 millió 800 ezer frtra menő hiány mutatkozik; bármiként határozzon a tisztelt ház az 1873. évi hiány fedezéséről, ha­bár elfogadja a tisztelt ház a pénzügyi bizottság­nak — annak idejében előterjesztendő azon javas-

Next

/
Thumbnails
Contents