Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-54

292 54. országos ülés december 14. 1872. ket, melyekre a bizottság véleményesése észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa tovább a 14. sorszám alatt gr. Haller Ferencz képviselőnek a segesvári kir. törvényszék erőszakos eljárásának megvizsgáltatása iránti kérelmét, mely az igazságügyministemek véle­ményeztetik kiadatni. Lázár Ádám : T. ház! Mielőtt ezen fon­tos tárgyat tartalmazó kérvény fölött véleményt mon­danánk, kérem a t. házat, méltóztassék ezen kér­vényt a kérvényi bizottság előadója által egész ter­jedelmében felolvastatni, részemről föntartom azon jogomat, hogy a felolvasás után véleményemet el­mondhassam. (Ralijuk!) Elnök: Kérem tehát a kérvényt felolvas­tatni. Dániel Ernő előadó i T. ház! akérvény egy táviratból áll, melynek szövege a következő : (ol­vassa ; később azonban a rósz irást olvasni nem tud­ván, Mihályi Péter jegyzőnek adja át.) Lázár Ádám! T. ház! Az épen felolva­sott kérvény tartalmából méltóztattak értesülni ar­ról, hogy egy országos képviselő a királyi törvény­szék eljárása ellen részint nyilvános erőszak, részint rablás miatt oly vádakat emel, amelyeket itt mint­egy hallgatólag kellőleg el nem intézni annyi volna, mint a birói felelősséget figyelembe nem venni. Nem szándékozom ez alkalommal a törvénykezésnek áta­lánosan, annál kevésbbé pedig az erdélyi részekben miként állása fölött akár dicsérőleg szólani, akár pálezát törni, csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ha a most felolvasott kérvény tartalmában fel­hozott vádak valók: akkor valóban szórnom képe volna hazánkban az igazságszolgáltatásnak. Hogy azonban ezek csakugyan valószínűek lehetnek, sza­bad legyen ugyanezen kéjiviselőtársunknak egy a „Hon*-ban f. é. october 12-én megjelent nyilt le­veléből csak a következő rövid passust elolvasnom: „Nem mulaszthatom el az alkalmat megragadni arra nézve, hogy hazánk, különösen az erdélyi részek­beni ázsiai igazságszolgáltatásra ne utaljak. Személy biztonság teljes hiánya, a jogfogalmak zűrzavara: íme ez hü képe az erdélyi viszonyoknak". Midőn a nyilvánosság terén ilyenek állíttatnak átalánosságban az igazság szolgáltatásáról, különö­sen az erdélyi igazságszolgáltatás ily sötét színben festetik : lehetetlen, hogy főleg a törvényhozó testü­let, komolyan figyelembe ne vegye, hogy az igazság érdekében minden visszaélés kiderittessék, nem csak azért, hogy a törvényszabta szigor alkalmaz­tassák, hanem egyszersmind, hogy mind a kül, mind a belföldön oly színben tüntessék elő igazságszol­gáltatásunk, hogy az ellen ilyen kifogás ne tétet­hessék. Ennélfogva a kérvényi bizottság véleményét helyeselve, ahhoz szükségesnek tartom még a követ­kező pótlékot indítványozni, hogy t. i. valamint a panaszló törvényszék ellen a szigorú eljárást elvárja a, ház az igazságügyminister ur részéről, ugy szintén hogy ha netalán ezen súlyos vádak a törvényszék el­len nem bizonyulnának be: a rágalmazó ellen, ki a világ és ország előtt a törvényszék tekintélyét koczkáztatni merte, a legszigorúbb eljárást fogja eszközöltetni az illető közegek által. Én tehát pártolom a kérvénjd bizottság azon véleményét, mely szerint a kérvény az igazságügy­ministeriumnak adassék ki, azonban a következő hoz­záadással : azon ajánlattal, miszerint valamint a be­panaszolt törvényszék, ugy a netalán alaptalan rágal­mazó ellen a törvényszabta szigorú eljárást elren­delni kötelességének ismerje. Pauler Tivadar igazságügymi­nister í T. ház ! (Halljuk!) Az imént felolvasott távirat, valamint több hasontartalmu, mely hozzám intéztetett, zárlati ügyre vonatkozik, mely gr. Hal­ler Ferencz és ennek testvére gr. Haller József közt hosszabb idő óta folyó pert illet. A kérdés tehát tisztán magánjogi, és a törvényszék előtt van. Én azt hiszem, t. ház, hogy minden államnak egyik talpköve a bíróságok függetlenségének fentar­tása, és hogy sem az administrativ közegeknek, sem a törvényhozásnak abba beavatkoznia nem lehet, nem szabad: (Helyeslés jobb felől.) ha csak az államban levő hatalmak jogkörét összezavarni és ez által a jogbiztonságot a legnagyobb mértékben megingatni nem akarja. Ha a törvényszék részéről visszaélés történt, az iránt a szükséges megvizsgálás és az 1871. 8-ik t. ez. értelmében az elégtétel nem fog elmaradni. Én ezen ügyben ugy a királyi főügyészt, mint a törvényszéket felszólítottam már az iránt, hogy a szükséges felvilágosításokat adják meg és ennélfogva ugy hiszem, hogy igazság és jog szerint járván el, elégséges a kérvényi bizottság véleményét elfogadni, Azon tul menni azért sem tartanám tanácsosnak, mert a mint mondám, haván valami, amihez sem a vég­rehajtó hatalomnak, sem a törvényhozásnak nyúlnia nem szabad: akkor ez a bíróságok függetlensége. (Élénk helyeslés jobb felől.) Oláh Gyula : A.kérvényi bizottság elő­adójától gyakran halljuk, hogy ez és ez a törvény tanulmányozás végett ide és ide áttétetik; majd azt is halljuk, hogy felszerelés hiánya miatt visszauta­sittatik és épen az imént Szolnok város kérvénye visszautasittatott ezen okból. Most előttünk fekszik egy telegramm, és én azt hiszem, hogy ha van va­lami, amit előbb még tanulmányozni kell: akkor ez a telegramm az, mert még elolvasni alig lehetett, és amint­láttuk, két jegyzőnek kellett azt kibetűzni. Továbbá a telegrammnak természetében fekszik, hogy mel­lékletet nem lehet hozzácsatolni és igy alig lehet felszerelni. Én tehát nem érthetek egyet a kérvé­nyi bizottság véleményével, hanem arra kérem a há­zat, hogy ha már Szolnok városa kérvényét felsze-

Next

/
Thumbnails
Contents