Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-51
208 51. országos ülés december 11. 1872. sitványban a kihelyezési kereset helyett kibecsülési keresetet tétetni. (Átaláms helyeslés.) Eötvös Károly előadó :T. ház ! Ismétlem : részemről helyeslem, hogy a tisztelt képviselő urnák szóban levő eszméje, helyesebben formulázva, a törvényjavaslatba belejöjjön; de nem vol nék barátja annak, hogy oly kérdésekben, melyekben enyém és tied forog fen: tág tért hagyjunk a kormánynak arra, hogy rendeletek utján intézkedjék vagy a bíróságnak a törvény korlátain tul is magyarázási jog engedtessék. Ha mi azt a törvénybe betesszük, hogy a birtok-biróság hivatalból tartozik intézkedni: akkor a birtok-biróságnak először tudni kell az eseteket, tehát neki összeiratni, hogy agy mondjam hatósági bizonyítványok alapján adatokkal kell bírnia arra, hogy melyek azon telepitvényes községek. Tehát részemről szükségesnek látnám, hogy a módositványban valami intézkedés tétessék az iránt, hogy a birtok-biróság hogyan jöjőn tudomására ily községeknek, ott, ahol például a telekkönyv nem mutatná ki. Ez az egyik. Ez az első. A másik az, ha a föntebbi kérdést tisztába hozzuk: akkor állapíttassák meg már a törvényben, hogy a bíróságok minő közeg utján indítsák meg a keresetet, mert rendes formális kereset beadása és tárgyalása nélkül még sem intézkedhetnek a bíróságok. Tehát valakit meg kell bízni, aki az egyik fél érdekét s valakit a ki a másik fél érdekétképviseli. Már most az egyik fél érdekét, akár a királyi ügyész, akár pedig a megyei tiszti ügyész képviselheti — akármelyik javasoltatik, az megmondhatná észrevételeit. — A másik fél érdekeit talán ügygondnoka képviselhetné, amint az úrbéri törvényben is meg van állapítva, hogy az alperes érdekeit az ügygondnok képviseli. De valamit meg kellene állapítani, hogy az eljárás hogyan történjék, vagy legalább azt kell mondani, hogy az eljárás módjára nézve az igazságügyminister rendes utón intézkedik; szóval valamit kellene tenni és evégre s harmadszor azon községekre nézve, melyek vitások: vajon telepitvényesek-e vagy nem, azokra nézve is kellene intézkedni, ha ezen módositás elfogadtatik. Én tehát arra volnék bátor kérni a módositványt beadó igen t, képviselő urat. hogy miután ezen kérdések elég fontosak: lenne kegyes ez iránt vagy maga formulázott javaslatot tenni, vagy pedig belenyugodni abba, hogy a központi bizottság e kérdést mégegyszer megvitatván formulázott javaslatot terjesszen elő. (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságugymillisterí Azt hiszem, hogy ezen kérdés oly fontos, hogy legtanácsosabb lenne az egész §-t a központi bizottsághoz visszautasítani, a czélból, hogy •erre nézve szövegezett és formulázott indítványt tegyen, ion tartván a t. képviselő ur által előterjesztett módosításnak eszméjét és lényegét. (Helyeslés.) Tisza Kálmán í Én csak azt kívánom, hogy mondassák ki, miszerint az indítvány lényegileg elfogadtatott és csak formulázás végett utasíttatott a központi bizottsághoz. Huszár Imre : ügy hiszem, hogy az indítvány e §-nak csak utolsó alineájára vonatkozik, ahol t. i. a bíróság hivatalbóli beavatkozásáról van szó. Az előbbi alineára elfogadtatott a módosítás azon változtatással, melyet Paczolay képviselő ur indítványozott. (Helyeslés.) Elnök * Ha a t. ház belenyugszik abba, hogy a 14. §. függőben hagyassák, határozatként kimondhatom: hogy Tisza Kálmán képviselő ur módosítása lényegében elfogadtatván, a 14. §. uj szövegezés végett a központi bizottsághoz utasittatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslat 15., 16., 17. §-&it, melyek' változatlanul elfogadtatnak.). ISesán Mihály s T. ház! Én azt hiszem, hogy a 17. §. második bekezdésének második sorában egy nyomdahiba van, amennyiben ,1868. LIII. törvényezikk s helyett: „1868. LíV. törvényezikk* volna teendő. Pauler Tivadar Igazságügyminister s Hasonlókép a második bekezdésnek utolsóelőtti sorában „1870. XXIV. törvényezikk" helyett: ,1870. XIV. teendő. Elnök : Ezen nyomdahibák kiigazításával a 17. §. változatlanul fogadtatik el. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 18., 19, 20 §§-at, mely ele észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 21. §-t.) Madarász; József : T. ház! Ezen §. helyett egy egészen más §-t kérek a t. ház által elfogadtatni. (Halljuk!) Figyelmeztetni kívánom a t. képviselő urakat, hogy a múlt országgyűléseken a képviselőház által elfogadott első törvényjavaslati szövegezésben mindenütt volt a tanodákról gondolkodva. Először eltér az én véleményem e §-tól, hogy én a tanodákra nézve bizonyos adományozást kívánok tétetni; még pedig a magán birtokosokra nézve tisztán 5 holdnyi, a kincstári birtokon létező községekre nézve pedig 10 holdnyi adományt. Másodszor eltér véleményem e § végére nézve azon tekintetben is, hogy én mindazon köztelkeket, melyeket a telepitvényesek eddigelé használtak, minden szolgálmányok nélkül ezentúl is azoknak minden megváltás nélkül kívánom adományoztatok Azonban elismerem, hogy például az iskoláknak telkei nem voltak bevéve az előbbi törvényjavaslatokba, nem voltak ben a netáni fáskertek, és én azokat módositványomba felvettem.
