Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-51

51. országos ülés december 11. 1S72. 269 Módositványomat, azt hiszem, a nevelés érdekében nem kell a t. ház előtt ajánlanom, hanem egyszerűen felolvasom. Módositványom, vagyis elleninditványom a következő lenne: A 21. §. helyett a következő szerkezetet kérem elfogadtatni. (Olvassa.) „A 21. §. helyett e következő szerkezetet kívánom elfogadtatni: „Minden ídepitvényes községben a földtulajdonos, amennyiben a megváltott birtokon felül magánbirtoka marad, köteles az iskola számára 5, azon esetben pedig, midőn a tulajdonos magyar kir. kincstári uradalmon van, 10 hold földet — holdját 1600 D öllel számítva — örök tulajdonul ingyen adományozni. Ha többen vannak a földtulajdonosok: akkor az adományozáshoz mindegyik részére jutott váltságöszszeg arányában kötelesek járulni. Templomok, iskolák, azoknak telkei és az iskolánál használt terület utcza és temető, a köztelek megváltásánál a község, illetőleg azon egyház tulajdona lesznek, amely azoknak birtokában van." Elnök: Kivan valaki szólani? (Nemi) Eötvös Károly előadó: Tisztelt házi Már a központi bizottság is tovább ment, mint a tisztelt igazságügyminister ur által beadott törvényjavaslat, és, azt hiszem, hogy a központi bizottság .elment addig, a meddig a szükség épen igényli. A módositványnak egy passusa ütötte meg fülemet, a melyben az van mondva, hogy: „ha a megváltás után tulajdonukba bocsátott telkek után még marad valami": én azt hiszem, hogy ne vegyük el azt, ami még maradt. Igaz, hogy a birtokos osztálytól meg szoktuk várni az áldozatkészséget és a középosztály szokta is gyakorolni ezen erényt; de megszűnik ezen erény, mihelyest mi törvény által kényszeritjük erre, és mindenesetre megszűnik akkor, ha kimondjuk, miszerint „ha marad neki" ennyi, akkor vétessék el ennyi. Már ez maga is valami gyanús, hogy én ahhoz a központi bizottság részéről semmi esetre sem járulhatnék; valamint nem járulhatnék ahhoz sem, hogy a 21. §. ezen második alineája más szövegezéssel cseréltessék fel; mert ha jól értettem, a beadott módositványnyal az szándékoltatik, hogy a község területén belül levő területek minden megváltás nélkül legyenek a község tulajdonává. Azt hiszem, hogy azon szó, amennyiben a közlekedésre szükséges helyeket illeti, helyesen üti meg a fogalom értelmét, mert már például a libalegelő, a vályog-vetőterület, vagy az, hol az oláhczigányok szoktak sátorozni, megváltás nélkül nem lehet tulajdona. Én mindezeknél fogva ajánlom a központi bizottság szerkezetét. Elnök: Mielőtt e kérdést szavazásra föltenném, még egyszer föl fog olvastatni a módositvány. Tomhor Iván jegyző (olvassa Madarasé József módositványát.) Elnök: Legelőször is fölhívom azon tisztelt képviselő urakat, kik a 21. §-t a központi bizottság szövege szerint fogadják el, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség a központi bizottság szövegét elfogadja. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 22-ilc §-L) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk l) Tehát a 22. §. változatlanul elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 23—24. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa továbbá a 25. §-í.) Makray László : Tisztelt ház! Én azon választól teszem függővé fölszólalásomat, melyet fölvilágositásképen nyerni kívánok az igazságügyminister úrtól. Ugyanis azt kívánnám tudni, vajon ezen törvény, mely a telepitvényesekről szól, — kiterjeszkedik-e az erdélyi részekben levő praedialis helységekre, melyek hasonló módon telepittettek. Azon esetben, ha kiterjeszkedik; nincs hozzászólási szándékom, ellenkező esetben köteles leszek pár észrevételt tenni. Pauler Tivadar igazságügyniiIlisíer: Ezen kérdésre válaszom igen rövid lesz. A törvény átalános és miután átalános, kiteljed az egész országra, és igy az erdélyi részekre is, a mennyiben azokra külön kivétel nem tétetett; kivétel tétetik pedig a székelyföldre nézve a 25. §-ban, tehát ezenkívül a törvény intézkedései az erdélyi részekre nézve is kötelezők lesznek. (Helyeslés.) Makray László: A tisztelt minister ur fölvilágositásával meg vagyok elégedve és igy a szótól elállók. Becze Antal: Tisztelt ház! A kérdés alatti §-ra következő módositványt vagyok bátor előterjeszteni. (Olvassa): Módositvány a teJepitvényi törvény 25. §-ához. Ezen §. a) pontjának 4—6. sora „vagy" szótól kezdve kihagyassék a 6-ik sor „jutottak" szaváig. Ugyanezen sor végén hozzátoldandó ez: „s azt okmányilag igazolni képes." Mikor azután az „a)" pont következő szöveget nyerne: „ a) a telepit vényéhez tartozó összes bel- és külbirtok, a rajta fekvő évi tartozások megváltása mellett a telepitvényes tulajdonává válik; ott, hol a telepitvényi földek örök időre jutottak a telepitvényesek birtokába és ezt okmányilag igazolni képesek, vagy az évi szolgálmány mennyisége változás alá nem eshetett." Tisztelt ház! Jól tudom, hogy módositványom föltűnő akkor, midőn csak az okmányszerü bizonyításra fektet súlyt, s épen azért voltam bátor előre fölolvasni, hogy teendő indokolása alatt kellemetlen hatásából némileg veszítsen, de miután szükségét már az 1811. évi XXXIV-dik törvényezikk elismerte,