Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-50
50. országos ülés december 10. 1672. 257 nek a külsőség megváltására is jogot ad, ne támogassam , nem azért, tisztelt ház ! mert azt állítani, hogy a tulajdonjog szentsége tartassék tiszteletben, s a telepitvényesnek ne adjunk semmit: ezt én nem tartom helyes felfogásnak. Tisztelt ház ! A közmunkatanács, mely a tisztelt ház többsége által hozatott létre, a tulajdonjogokat nem respectálta előre haladásában. A házakat és telkeket szépitési szempontból nem veszi-e el a tulajdonos akarata ellenére, s nem fizet-e az ország érette annyit, a mennyit meghatározni jónak lát, akár egyezik bele a tulajdonos, akár nem ? Hát nincs ezáltal megsértve a tulajdonjog szentsége ? Menjünk tovább, tisztelt ház ! a dohányegyedárusságot a ház többsége behozta. Hát nincs-e ezáltal megsértve a tulajdonos joga, mikor nem használhatja földjét arra, a mire az ő érdeke követelné, miután hogy ha kormányi engedélyt nem kapott, dohányt nem ültethet; hogy pedig kormányi engedélyt nyerjen, ahhoz nagyon kegyeletes hajlam kívántatik; sokan folyamodnak, de még sem nyernek engedélyt. Hát itt nincs megsértve a tulajdonjog? Hát a tulajdonjog nincs-e megsértve akkor, ha valaki végrendeletet készit, utódjára hagyja örökségét , neki áll az állam, és bizonyos °/ 0 fejében elveszi a birtok egy harmadát, ugy hogy csak kéthárom ilyen osztály történjék az örökség átszállásával, s elég, hogy az egész birtok megsemmisíttessék. Hát ez nem a tulajdonjog megsértése ? Midőn ilyeneket és ezekhez hasonlókat hallok előadni a kormány egyik tagja által, az innen merített indok előttem nyomatékkal nem bir. Én ugyan a tulajdonjog sértetlen tartásához a kötések érvényesítéséhez, a szerződéseknek ugy, a mint kötve vannak, megtartásához igen is elvileg ragaszkodom s ragaszkodtam mindig ; de kérem, ezt itt követve lenni én nem látom, és mivel követve nincs, ahhoz, hogy megváltoztattassák az, a miben valami kedvezmény nyujtatik a haza terheit viselő de javaiban kevesebb mérvben részesülő telepitvényesre nézve, ahhoz nem járulok. A mit Nehrebeczky képviselő ur mondott arra nézve, hogy törvényt az utódokra alkotunk, erre mások is megfeleltek már, én csak azt mondom, hogy minden törvényt az utódoknak alkotunk, és ha az egyszer meghozott törvény az utódokat kötelezi : az arra hi fel bennünket, hogy igen is olyan törvényeket alkossunk, melyek az utódoknak kedvezők, nem pedig olyanokat, melyek terheik elviselhetetlenségét növelik. Ha ezt követnők, akkor nem volnának ezen szörnyű adótörvények, melyek be vannak nyújtva az indemnytás iránt, melyek az utódok vagyonát elviselhetetlensegig csigázott adóval terhelik, s melyek igen terhesek lévén, ahhoz a kormánynak és közegeinek ragaszkodni és a ház EÉPV. H. NArLÓ 18™. II. KÖTET. elé hozni nem volna szabad azon esetben, hogy ha egyik tagja ily indokoknak valami tekintélyt óhajt szerezni. Hallottam említeni, hogy a főrendiház nem fog beleegyezni a telepitvényesek iránt ily módon tandó törvényjavaslatba. Azt hiszem, tisztelt ház. hogy az a főrendiház bele-, vagy nem egyezése, a tisztelt háznak irányt nem szabhat. Kik azok a főrendek, tisztelt ház ? (Élénk derültség. Halljuk!) micsoda roppant tekintélyek a nemzetre nézve, hogy azoknak akarata a nemzet által hozandó valamely törvénynek akadályul szolgál ? nem képviseljük-e mi őket is egyenként. (Derültség.) A képviselők választásában nincsenek-e a legnagyobb befolyással ? Én ugy tudom, hogy igen, és nem tudja azt megczáfolni senki, hogy a képviselőknek jó része az ő akaratuk kifolyása. (Élénk derültség.) A főispánok minden megyében ott vannak, és nagy részök főrendi tagokból áll, a kik ezelőtt pláne hivatali állásuknál fogva foglaltak helyet a főrendi házban ; (Derültség, felkiáltások: Most is!) most nem tudom, hogy mint mik vannak ők ott. mert most nem az ország dignitásai többé, hanem a kormány közegei és hivatalnokai, a kiknek csak eszközként végre kell hajtani azt, a mit a kormány akarata eléjök szab és igy, ha ott ülnek: annál inkább van okom azt mondani, hogy a főrendeknek a képviselő ház által megalkotni kivánt törvények ellenében magukat akadályul állítani nincsen joguk és azt a ház el nem fogadhatja: mert ha elfogadná, akkor a népképviselet üres hang, melynek értelme nincsen. (Élénk helyeslés bal felől.) A hol a népképviselet létre van hozva, a nép akarata teremti, alkotja a törvényt, a nép akaratát tolmácsolják képviselői, azok ellenében áll a fejedelem, kinek a törvény által hatalom adatott, hogy hozzá beleegyezését adja vagy nem. De hogy a főrendiháznak volna ily joga: azt kereken tagadom; (Élénk derültség) és mivel nem egyszer tapasztalni voltunk már kénytelenitve, hogy ily események felfordultak, (Hosszas derültség;) vagyis előfordultak, annál inkább szükséges lesz intézkedni, hogy ez abnormis helyzetből kibontakozzunk valahára, és igy a fejedelemmel egyet értek, mert ő felségének tronbeszédében is bent foglaltatik az, hogy a főrendiháznak a népképviselet alapján történendő rendezése, (Derültség) e szót ,népképviselet alapján" ugyan ő felsége nem mondta ki nyíltan, de azon király és azon fejedelem, ki a népképviseletet tartalmazó és e házban megalkotott törvényre rámondta szent esküjét, azon fejedelem a népképviselet ellenére valamely táblának rendezését nem kívánhatja, és én azt felőle soha feltenni nem merem, azt hiszem a tisztelt ház sem teheti a nélkül, hogy ő felségére azon gyanút ne háritná, hogy nem akarja megtartani azon törvényeket, melyeknek megtartására megkoronázta-