Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-50

50. országos ülés december 10. 1672. 257 nek a külsőség megváltására is jogot ad, ne támo­gassam , nem azért, tisztelt ház ! mert azt állítani, hogy a tulajdonjog szentsége tartassék tiszteletben, s a telepitvényesnek ne adjunk semmit: ezt én nem tartom helyes felfogásnak. Tisztelt ház ! A közmunkatanács, mely a tisz­telt ház többsége által hozatott létre, a tulajdonjo­gokat nem respectálta előre haladásában. A házakat és telkeket szépitési szempontból nem veszi-e el a tulajdonos akarata ellenére, s nem fizet-e az ország érette annyit, a mennyit meg­határozni jónak lát, akár egyezik bele a tulajdonos, akár nem ? Hát nincs ezáltal megsértve a tulajdon­jog szentsége ? Menjünk tovább, tisztelt ház ! a dohányegyed­árusságot a ház többsége behozta. Hát nincs-e ez­által megsértve a tulajdonos joga, mikor nem használhatja földjét arra, a mire az ő érdeke követelné, miután hogy ha kormányi engedélyt nem kapott, dohányt nem ültethet; hogy pedig kormányi engedélyt nyerjen, ahhoz nagyon kegyeletes hajlam kívántatik; sokan folyamodnak, de még sem nyer­nek engedélyt. Hát itt nincs megsértve a tulajdonjog? Hát a tulajdonjog nincs-e megsértve akkor, ha valaki végrendeletet készit, utódjára hagyja örök­ségét , neki áll az állam, és bizonyos °/ 0 fejében elveszi a birtok egy harmadát, ugy hogy csak két­három ilyen osztály történjék az örökség átszállá­sával, s elég, hogy az egész birtok megsemmisíttes­sék. Hát ez nem a tulajdonjog megsértése ? Midőn ilyeneket és ezekhez hasonlókat hallok elő­adni a kormány egyik tagja által, az innen merített indok előttem nyomatékkal nem bir. Én ugyan a tulajdonjog sértetlen tartásához a kötések érvényesítéséhez, a szerződéseknek ugy, a mint kötve vannak, megtartásához igen is elvileg ragaszkodom s ragaszkodtam mindig ; de kérem, ezt itt követve lenni én nem látom, és mivel követve nincs, ahhoz, hogy megváltoztattassák az, a miben valami kedvezmény nyujtatik a haza terheit viselő de javaiban kevesebb mérvben részesülő telepitvé­nyesre nézve, ahhoz nem járulok. A mit Nehrebeczky képviselő ur mondott arra nézve, hogy törvényt az utódokra alkotunk, erre mások is megfeleltek már, én csak azt mondom, hogy minden törvényt az utódoknak alkotunk, és ha az egyszer meghozott törvény az utódokat kö­telezi : az arra hi fel bennünket, hogy igen is olyan törvényeket alkossunk, melyek az utódoknak kedve­zők, nem pedig olyanokat, melyek terheik elvi­selhetetlenségét növelik. Ha ezt követnők, akkor nem volnának ezen szörnyű adótörvények, melyek be vannak nyújtva az indemnytás iránt, melyek az utódok vagyonát elviselhetetlensegig csigázott adóval terhelik, s melyek igen terhesek lévén, ahhoz a kormánynak és közegeinek ragaszkodni és a ház EÉPV. H. NArLÓ 18™. II. KÖTET. elé hozni nem volna szabad azon esetben, hogy ha egyik tagja ily indokoknak valami tekintélyt óhajt szerezni. Hallottam említeni, hogy a főrendiház nem fog beleegyezni a telepitvényesek iránt ily módon tandó törvényjavaslatba. Azt hiszem, tisztelt ház. hogy az a főren­diház bele-, vagy nem egyezése, a tisztelt ház­nak irányt nem szabhat. Kik azok a főrendek, tisz­telt ház ? (Élénk derültség. Halljuk!) micsoda rop­pant tekintélyek a nemzetre nézve, hogy azoknak akarata a nemzet által hozandó valamely törvénynek akadályul szolgál ? nem képviseljük-e mi őket is egyenként. (Derültség.) A képviselők választásában nincsenek-e a legnagyobb befolyással ? Én ugy tudom, hogy igen, és nem tudja azt megczáfolni senki, hogy a képviselőknek jó része az ő akaratuk kifolyása. (Élénk derültség.) A főis­pánok minden megyében ott vannak, és nagy részök főrendi tagokból áll, a kik ezelőtt pláne hivatali állásuknál fogva foglaltak helyet a főrendi házban ; (Derültség, felkiáltások: Most is!) most nem tudom, hogy mint mik vannak ők ott. mert most nem az ország dignitásai többé, hanem a kormány közegei és hivatalnokai, a kiknek csak eszközként végre kell hajtani azt, a mit a kormány akarata eléjök szab és igy, ha ott ülnek: annál inkább van okom azt mondani, hogy a főrendeknek a képviselő ház által megalkotni kivánt törvények ellenében magu­kat akadályul állítani nincsen joguk és azt a ház el nem fogadhatja: mert ha elfogadná, akkor a nép­képviselet üres hang, melynek értelme nincsen. (Élénk helyeslés bal felől.) A hol a népképviselet létre van hozva, a nép akarata teremti, alkotja a törvényt, a nép akaratát tolmácsolják képviselői, azok ellenében áll a feje­delem, kinek a törvény által hatalom adatott, hogy hozzá beleegyezését adja vagy nem. De hogy a főrendiháznak volna ily joga: azt kereken tagadom; (Élénk derültség) és mivel nem egyszer tapasztalni voltunk már kénytelenitve, hogy ily események fel­fordultak, (Hosszas derültség;) vagyis előfordultak, annál inkább szükséges lesz intézkedni, hogy ez abnormis helyzetből kibontakozzunk valahára, és igy a fejedelemmel egyet értek, mert ő felségének tronbe­szédében is bent foglaltatik az, hogy a főrendiház­nak a népképviselet alapján történendő rendezése, (Derültség) e szót ,népképviselet alapján" ugyan ő felsége nem mondta ki nyíltan, de azon király és azon fejedelem, ki a népképviseletet tartalmazó és e házban megalkotott törvényre rámondta szent eskü­jét, azon fejedelem a népképviselet ellenére vala­mely táblának rendezését nem kívánhatja, és én azt felőle soha feltenni nem merem, azt hiszem a tisz­telt ház sem teheti a nélkül, hogy ő felségére azon gyanút ne háritná, hogy nem akarja megtartani azon törvényeket, melyeknek megtartására megkoronázta-

Next

/
Thumbnails
Contents