Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-49

232 49. országos ülés december 9. 1872. Én sem kívánom taglalni mindazon leeséseket, •— ha szabad magamat igy kifejeznem, — melyek a telepitvényekre nézve először 1870. april 10-én, másodszor pedig 1871. october 22-én előadottakra nézve a mostani igázságügyminister ur által előadattak ; azt az egyet azonban óhajtanám, bár — közbevetőleg legyen mondva, — nem kívánok hosszú életet e kormánynak, és igy az igázságügyminister ur megmaradásának sem, —- hogy bármit határoz e ház, határozzon ugy, hogy az minélelőbb törvénynyé váljék; tehát ne várja be még egy másik igázságügyminister előterjesztését. (Derültség.) Óhajtom ezt azért, mert közösen tudva van mindenki előtt, hogy dőljék el bár szabadelvűén vagy kevésbbé szabadelvűén e dolog: mindenkire nézve jobb a bizonyos rósz, mint a bizonytalan jó. Én óhajtom — és azért nyilvánítottam, hogy szeretném tudni, mi az igázságügyminister urnák véleménye, hogy indokolatlan ellenvetésekkel — bár elismerem a felsőház mérséklő befolyását — soha se tartóztathassák vissza egy ügy, mely nemzeti és államérdekek tekintetében elvégzendő, oda, hogy az évek hosszú során át elintézetlen maradjon. Óhajtom, hogy a ház többsége határozzon bölcs belátása szerint; de ép a parlamentalis kormányíörma tekintélye nevében és a ház elhatározása illő tekintetbe vételével, legyen hatalma és akarata íörvénynyé emelhetni a maga rendes törvényes utján. Midőn az átalános tárgyalásra nézve nézeteimet kifejezem és azokat, amiket a jövő törvény hozatalára nézve Debreczen város érdemes képviselője elmondott. szintén pártolom: csak egyet tartok kötelességemnek megérinteni, amit, fájlalok, hogy az először beadott két törvényjavaslat közül sem a t. mínister — a mostani igázságügyminister uré —• sem a központi bizottságé, sem a külön vélemény meg nem érintett, és ez az, amit a két első törvényjavaslat a tanodák felállítására nézve szükségesnek tartott megállapítani. Én ezúttal fentartom ez ügybeni módosításom beadását akkorra, midőn ez ügy előkerül, és csak azon reményemet fejezem ki, hogy ha a t. igázságügyminister urnák netalán más véleménye is volna a külsőségekre nézve, reménylem, a tanodákra nézve módosításomat az előbbi törvényjavaslatnak szellemében oly szerencsés leszek, hogy a t. többség pártfogolni fogja, s hiszem, hogy a képviselőháznak többi képviselői a tanügyet, tehát a nép gyermekei erkölcsi haladását olybá fogják venni, hogy az nem pártkérdés, hanem okvetlen és első kötelessége a törvényhozásnak. (Helyeslés bal felől.) Pauler Tivadar igázságügyminister : Tiszteit ház ! Madarász tisztelt képviselő ur azon kérdésére, vajon hajlandó vagyok-e a központi bizottság szövegezését részemről elfogadni: az a válaszom, hogy én a központi bizottság szövegezését, ugy a mint az itt van, egészben véve átalánosságban elfogadom; nem fogadom el azonban egy, és pedig igen fontos pontjára nézve : t. i. arra, amely a külsőségekre vonatkozik. Én e tekintetben azon álláspontot tartom főn, mely a kormány álláspontja volt a múlt országgyűlés - alatt, s mely az általam beterjesztett törvényjavaslatban jelezve van. Fontartom magamnak a részletes tárgyalásnál, az illető §. tárgyalása alkalmával, e tekintetbeni álláspontomat előadni. (Helyeslés.) Elnök Tisztelt ház! Átalánosságban senki sem nyilatkozván a törvényjavaslat ellen, ugy hiszem a ház határozatakép kimondhatom, hogy az átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. (Helyeslés.) Most következnék a Tisza Kálmán képviselő ur határozati javaslata feletti szavazás; még egyszer fel fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Tisza Kálmán határozati javaslatát.) Elnök s Méltóztassanak azok, kik ezen határozati javaslatot elfogadják, feláíiani. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatok. Olvassa az 1-sö §-t.) Nikolics Sándor: Tisztelt ház! Ezen §-ra nézve van szerencsém a tisztelt háznak egy módosítást ajánlani. A törvények szövegezésénél, véleményem szerint, mindenekelőtt arra kell figyelni, hogy fölöslegeset ne mondjunk először, és másodszor ne olyanokat, melyek kétértelmű magyarázatra adhatnak alkalmat. Ezen 1-ső §-ban mindkettő megvan. Van valami, ami fölösleges, és ez az, ami az utolsó 3 sorban áll, t. i. hogy a majorsági birtokterületek, melyek szerződés mellett vannak egyeseknek vagy többeknek átadva, az úrbéri és ezzel rokon viszonyoktul eltérő természetűek. Ez úgyis tudva van, ez tehát, azt gondolom, kihagyandó. Ez azonban nem annyira fontos; van de ezen szakasz második sorában két szó, mely különféle magyarázatra adhat alkalmat, és ez a két szó; „ betelepítés czéljáből." Valóban nagyon kevés úrbéri szerződésre fogunk akadni, melyben ki lesz téve az, hogy ezen szerződés csak a betelepítés czéljáből köttetett; és ennek folytán az következhetik be, hogy a földtulajdonosok azt fogják mondani: miután a szerződésben ez nincs ben: tehát nem tartozik ezen telepitvényesek ügye ezen törvény alá. Ennélfogva én, miután ez nemcsak fölösleges, de sok perre és végtelen viszályra adhat alkalmat, ezen két szónak kihagyását véleményezem, módositványom ez: „az első §. második sorában ezen két