Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-49

49. országos ülés december 9. 1872. 233 szó „betelepítés czéljából" hagyassák ki. (Helyeslés bal felől.) Nehrebeczky Sándor: Tisztelt ház! Az előttem felszólalt képviselő urnák azon átalános nézetében, hogy a törvényben fölösleges és két értelmű kitétel ne vétessék fel, teljesen osztozom; a kérdés csak az : vajon ezen átalános kitételnek van-e itt practicus aplicatiója, vagy nincs? Vegyük ezen két kitételt birálat alá, melyet a tisztelt képviselő ur módositványában megtámadni kivan. Egyik kitétel az, hogy azon telepitvények, melyekről a törvény szól, mint az úrbéri és ezzel rokon viszonyoktól eltérő természetűek, következő intézkedés alá esnek. Itt az első kérdés az, vajon ezen kitétel áll-e vagy nem ? Én azt hiszem, hogy egészben áll; mert az úrbéri természethez, mint mindnyájan tudjuk, megkívántatik úrbéri tabella, úrbéri szolgálmány és külön úrbéri jurisdictio. Mindezek a telepitvényeknél nem léteztek; azok tehát nem úrbéri, de ezzel nem is rokon természetűek, mert hogy úrbéri és ezzel rokontermészetű birtokok lehessenek: ahhoz megkívántatik mindenekelőtt, hogy úrbér létezzék. Annálfogva áll az, hogy ezen kitétel valóságon alapszik. A második kérdés az, szükséges-e itt vagy nem ? és e tekintetben bátor leszek hivatkozni Tisza Kálmán képviselő urnák azon állítására, melylyel ő ezen törvénynek egyik ez élj át abban keresi, hogy a birtokjog feletti izgalmaknak vége vettessék. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy a birtok villongások és izgalmak a telepitvényeken épen onnan származnak, mert az illető telepitvényesek azon Íriszemben voltak, hogy az úrbéri pátens által valamint a volt úrbéresek, ugy ők is felmentettek a szolgálmáiiyok alól, és innen van az, hogy a szolgálmányokat megtagadták, a földtulajdonosok pedig őket szigorúbb szerződések megkötésére kezdték szorítani. Ennek megszüntetésére, az illetőknek felvilágosítása czéljából, tartom tehát szükségesnek, hogy ezen kitétel a törvényben annyival inkább maradjon meg, mert tökéletesen' igaz. (Helyeslés a jobb oldalon.) Ami a másik kitételt illeti, t. i. a „betelepítés czéljából/ itt a különbség köztem és a tisztelt képviselő ur közt az, hogy ő az utóbbira nem fektet nagy súlyt, én pedig erre nem fektetek fősúlyt. Erre, azért nem, mert az egész törvény a telepitvényekről szól, mert az illető birák, kik a telepitvényi kérdéseket megbírálni fogják: nem annyira az első §. kitétele szerint, mint inkább a szerződések szerint fognak ítélni. Atalában én nem fektetek súlyt rá, hogy ben maradjon; de minthogy tagadni nem lehet, hogy vannak más természetű birtokok, melyek sem úrbéri, sem ezzel rokon természetűek, KÉl'Y. H. NAPLÓ 18," n. KÖTET. sem telepitvények, hanem egyszerű telepek, hogy ezek ne vonassanak e törvény alá, hanem esak maguk a telepitvényes községek : ezen szempontból óhajtom megtartandónak e kitételt, és kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezt ugy, amint van, elfogadni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Huszár Imre í Tisztelt ház! Azokra nézve, amiket Nehrebeczky képviselő ur épen most előadni szíveskedett, bátor leszek néhány megjegyzést tenni. Ami Mkolies Sándor tisztelt barátom módositványát illeti, hogy t. i. a „ betelepítés czéljából" szók kihagyassanak, bátor leszek megjegyezni a tisztelt képviselő ur észrevételére, hogy a telepitvényes birtokok közt és azon más nem ide tartozó, sem pedig nem úrbéri, vagy ezzel rokon természetű birtok közt nem az teszi a különbséget : hogy betelepítés czéljából létesittettek-e ezek, vagy nem; hanem a törvény eme §-ának következő szavai: „amelyeknek folytán a törvény hatalmába lépte előtt községek keletkeztek." Tehát nem a betelepítés czélja a punctum saliens, nem ez képezi a kölönbséget, hanem az, hogy ezen törvény hatályba lépte előtt községek alakultak legyen. Ezeket kívánjuk e törvény kerete alá vonni, nem pedig azokat, hol egyszerűen 2 vagy 3 család letelepedett s haszonbérben bir földeket. Hogy ezeket telepitvényeseknek tartsuk, az nekünk soha eszünkbe nem jutott; sem nekünk, sem másoknak. Ami pedig a t. képviselő ur második észrevételét illeti, mely szerint ő ellenzi ennek kihagyását: „mint az úrbéri s ezzel rokon viszonyoktól eltérő természetűek", ez iránt sem vagyok oly szerencsés, vele egyetérteni. Valóban azt hiszem, hogy ez teljesen fölösleges és szükségtelen. Mert hiszen, ha ezek úrbéri vagy ezzel rokontermészetű ek volnának, akkor nem most provideálnánk róluk, hanem gondoskodott volna róla az 1848. úrbéri törvény, vagy a később törvényesített úrbéri pátens, vagy végre azon törvényjavaslat, mely a tisztelt ház által a múlt évben fogadtatott el ezen czimmel: „az 1848. törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fönmaradt jog és birtokviszonyok rendezése. * Amennyiben tehát ezek úrbéri, vagy azzal rokontermészetüek volnának: teljesen szükségtelen volna uj törvény által intézkedni. Én tehát ezen kifejezéseket, mint a melyek a fogalom-zavart nem tisztázzák, amint azt a tisztelt képviselő ur hiszi, hanem annak csak fokozására szolgálnak, kihagyatni kérem. Pártolom Nikolics képviselő ur módosítását. (Helyeslés bal felől.) Pauler Tivadar igazságügyminister : Tisztelt ház! Nehrebeczky képviselő ur kifejtette azon nézeteket, melyeknél fogva ő a szóban forgó kifejezéseket benhagyandóknak véli. Engem még inkább meggyőztek azok, amelyek itt moa30