Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-48
48. országos ül«'s ileoemlser 7. 1872. 215 dani. (Halljuk!) Ha a tisztelt képviselő ur ezen törvényt tovább olvassa, mint a meddig nekünk méltóztatott felolvasni, bizonyosan már megtalálta volna — ha jól emlékszem — a 3-ik §-ban, hogy ezen törvény csak a további részletes intézkedésig marad életben; (Helyeslés. Derültség jobb felől.) és most már kérdeni a tisztelt képviselő urat, méltóztassék felvenni azon körülményt, hogy a szabad kir. városok, és a törvényhatóságok rendezésével már az 1843-iki országgyűlés tüzetesen foglalkozott és egy igen liberális alapon a városok rendezését tökéletes szerkezetbe is vette, sőt az erre vonatkozó törvényjavaslat az országgyűlési tárgyalásoknak is alapul szolgált, és csak az akadályozta, hogy törvénynyé nem vált, mert a főrendek azon liberális alapon, mint az fogalmazva volt, hozzájárulni nem akartak. Az 1847-iki országgyűlés, —• hivatkozom az ellenzék mélyen tisztelt vezérére, Ghyczy Kálmán képviselő úrra, ki azon országgyűlésen, ugy mint a 43-ikin is jelen volt, s különösen az 1843-iki országgyűlésen igen munkás részt is vett azon törvényjavaslat kidolgozásában (Élénk éljenzés bal felől.) -— az 1847-iki országgyűlés — mondom — ugyanazon az alapon a szab. kir. városok és hatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatot ujabban tárgyalás alá vette, s mondhatom, hogy az az alsó házban a kerületi ülésekben, sőt ha jól emlékszem, az országos üléseken is tökéletesen keresztül ment. Akkor következtek be épeu az ismert események. Abban a törvényjavaslatban mindazon liberális eszmék — ha el méltóztatik olvasni, a képviselő ur meg fog győződni, hogy ugy van — t. i. hogy a városok a kormány befolyása nélkül alkottassanak, hogy a szab. kir. városokban a kormánynak semmi néven nevezendő befolyása ne legyen, ezek az elvek mind le vannak téve és talán még a census is ugyanaz, mely jelenleg a törvényben felvéve van. S mit gondol a tisztelt képviselő ur, hogy miután egészen kész munkája volt az 1847-ki országgyűlésnek, hogy miért nem fogadta el véglegesen azon törvényjavaslatot, amelyet épen azok kezdeményeztek, akik a 47-iki országgyűlést vezérelték? Mi volt ennek oka? véletlenség? Véletlenség nem lehetett, mert mindnyájan tudjuk, hogy az inditó ok nem volt más: mint az, hogy a képviselőház akkor, midőn még tárgyalta azt a törvényjavaslatot, nem tudta, hogy a collegialis kormányrendszer oly hamar át fog változni felelős kormányrendszerré és ennélfogva a collegialis kormányrendszer irányában sokkal szabadelvűbb rendezéseket tett a törvényhozás, mint tenni kellett volna a felelős kormány irányában; mert különben annak az országgyűlésnek helyes működését a szab. kir. városok körében senki sem lenne képes igazolni. (Ugy van! jobb felől.) A 47-ik és 48-ik esztendei országgyűlés maga irányában tartozó tiszteletnél fogva nem akarta ugyanazon elveket, melyeket két héttel előbb helyeseknek talált, két hét után helyteleneknek mondani; s igy ahelyett, hogy azon kész törvényjavaslatot, mint véglegest törvénybe igtatta volna; igenis, ideiglenes törvényt alkotott azért, hogy a parlamentalis országgyűlésnek alkalma és módja leendjen a szabad királyi városokat ugy rendezni, amint azt a parlamentalis kormányrendszer igényli. Ha a tisztelt kéjrviselő ur ezen történeti dolgokat, ugy amint előadtam, valóknak nem ismerné el: méltóztassék elolvasni a Naplókat, az 1843-ik s az 47-iki országgyűlési irományokat, kitűnik azokból világosan, hogy épen azért nem rendezte az 1848-iki országgyűlés a szab. kir. városokat véglegesen, mert azon törvényjavaslatban több oly intézkedések foglaltatnak, melyek a felelős kormányzati rendszerrel meg nem egyeznek. Amint tegnap is szerencsém volt kijelenteni : hogy ha mi a parlamentalis kormányrendszerből nem akarunk játékot űzni: akkor nekünk kötelességünk azt végleteiben is elfogadni, és épen azért, mert nekünk kötelességünk azt végleteiben is elfogadni ; mert kötelességünk a parlamentalis kormánynak az eszközöket és módokat megadni, mely eszközök és módok megadásával őt felelősségre vonhatjuk: azért voltam bátor szót emelni, (Helyeslés jobb felől.) és tegnapi szóemelésem, ugy hiszem, semminemű összeütközésben nincs a maival. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ghyczy Halmán Í Minthogy az előttem szólott tisztelt képviselő ur az én tanúbizonyságomra hivatkozott azon tekintetben, hogy az 1843-ki és 47-ki országgyűlésekben a városok rendezésére nézve történtteknek mi volt az igazi oka, a tisztelt ház engedelmével szót emelek. (Halljuk]) Én ezen okot nem ott látom, hol a tisztelt képviselő ur kereste, hanem egészen más körülményekben; és épen azért kénytelennek érzem magam felszólalni. Igaz, hogy az 1843-ik évi országgyűlésen kidolgoztatott egy részletes törvényjavaslat igen szabadelvű alapon a szab. kir. városok rendezése tárgyában, és ugyanezen törvényjavaslat azon alkalommal a főrendiház ellenzése miatt törvénynyé nem válhatván, az 1847-ik évi országgyűlés kezdetén ismét tárgyaltatott és az akkori alsótábla által ugyanazon alapelvek szerint elfogadtatott, mint elfogadva volt az 1843-ik évi országgyűlésen; hogy azonban azután nem az egész törvényjavaslat, ugy amint már az alsóház elfogadta, törvényesíttetett, hanem azon törvényj avaslatnak csak egy igen kis kivonata ideiglenes alapon : annak oka az, hogy a közbejött események folytán sokkal rövidebb volt az idő (Ugy vanl bal felől.) semhogy kilátás lehetett volna, hogy a főrendiházzali érintkezés hossza-
