Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-47

196 47. országos ülés december 6. 1872. szönhető, ha a főpolgármesteri intézmény a közigazgatásnak nem nagy kárára fog szolgálni. Steiger képviselő ur módositványára is kell egy megjegyzést tennem, azt t. i. hogy ő egészen azon alapon áll, melyen a különvélemény. Nem említve azon csekély különbséget, melyet a választás módjára nézve a két javaslat közt látok, mert habár ezen módositványában ki nem fejti is, nem képzelhetem magamnak, hogy mást értett volna, mint azt, hogy a tárgyalás folyamán, ott hol a főispán hatásköréről lesz szó, ő a hatáskört elejteni akarván, csakis a polgármesteri állást kívánja megtartani, azon különbséggel, hogy a különvélemény polgármesternek, ő pedig főpolgármesternek nevezi. Mert nem hiszem, hogy az érvek, melyeket felhozott, arra szolgálnának, hogy csak a választás módjára nézve javasolna jobb módozatot, mint a központi bizottság és nem egyszersmind a hatáskört is akarná megsemmisíteni és annak törvényre emelését elmellőzni, ami ellen az ő módositványa legerősebben harczol. Ragaszkodom ennélfogva a különvéleményhez. (Élénk helyeslés hal felől.) Paczolay János: Tisztelt képviselőház ! (Halljuk ! jobb felől.) Amiket előttem szólott tisztelt képviselőtársam felhozott ellenünk, azt szó nélkül nem hagyatom. Bátor vagyok tehát néhány rövid megjegyzést tenni előadására. Többek közt előttem szóló igen tisztelt képviselő ur azzal vádolt bannünket, hogy mi centralisták vagyunk, (Ugy van! Bal felől.) Ugy van ! mi centralisták vagyunk és én részemről ezen „centralista" kifejezést, amennyiben ez tökéletesen az 1848-ki törvények alapján nyugszik, elfogadom.Mert méltóztassanak vissza tekinteni, az 18 4 8. előtti alkotmányos rendszerünkre és látni fogják, hogy ekkor Magyarországon municipalis rendszer volt, Magyarország ugyanannyi kis municipium volt, ahány megye volt, melyekben a kormánynak a törvények végrehajtásába semmi beavatkozása nem volt. És miért történt, tisztelt ház ! hogy az 1848-ik évi törvényhozás Magyarország fönállásának és tovább fejlődésének biztosítására a régi municipalis rendszert, hol a megyékben a kormánynak semmi néven nevezendő közege nem volt, megváltoztatta, és a collegiális kormányrendszert a parlamentális felelős kormányrendszerrel cserélte föl. Kérdést sem szenved, hogy más oka nem lehetett, minthogy az 1848-ki törvényhozás erősen meg volt győződve, hogy azon hatalom, mely a collegiális kormány kezében van letéve: az akkori törvények szerint korántsem elégséges Magyarországot a kívánt fejlődés és műveltség felé vezetni; mig ellenben ezt a parlamentalis kormányrendszer megteheti. És íme, tisztelt ház! most kik kelnek ki a centralisatio ellen ? Épen azok, kik 1848-ban leginkább harczoltak amellett, hogy azon alkotmányos állást meg kell változtatni, s központi erős kormányt kell alkotni és azt felelőssé tenni. (Helyeslés jobbról.) Ugyan tisztelt képviselő ur! méltóztassék jobban maggondolni előttem elmondott szavait. Minő felelősség terheli azon kormányt, melynek a felelős kormányrendszer mellett a municipalis rendszert is fön kell tartani ? Nem találkozott még egyén, ki e kettőt összeegyeztetni képes lett volna; maga a nagy szónok is félve nyalt e kérdésbez, és senki sem talált föl ekkorig oly módot, mely szerint a municipalis rendszert a felelős kormányrendszerrel össze lehessen egyeztetni. Mi próbálgattuk annyira, amennyire lehet; egyikünk is másikunk is tetszése szerint a megyékben a befolyást föntartani igyekezett. És most önök megakarják tagadni a felelős kormánytól azt, hogy a törvények végrehajtásában az ellenőrzést gyakorolhassa. És épen azok, kik a felelős kormányrendszert szóval hirdetik, épen azok, kik a kormányt legtöbbször kívánják felelősségre vonni, megakarják most vonni tőle az alkalmat, hogy valósággal felelősség mellett kezelhesse az ország ügyeit. {Élénk helyeslés jobb felől.) Mert ha a felelős kormánynak nincsenek közegei a közigazgatási téren, melyen kötelessége az ország belbiztonságát föntartani: ugyan miért lesz felelős? Hiszen a kormány most is kiadja a körülményekhez képest a szükséges rendeleteket; de nem elégszünk meg vele, mert a törvény szerint azon mulasztásokért is felelős, melyeket a törvény szerint kötelessége lett volna teljesíteni. A dolgok ilyen állásában épen a fővárosoknak akarni adni olyan állást, melyszerint a fővárosok az államban államot képezzenek és alkotmányos rendszerünkkel összeütközésbe jöhessenek: én ennek elég okát nem látom. Legfelebb az lehet oka, hogy a fővárosi hatóságban ugy akarják némelyek az állam és a főváros ügyeit kezeim, hogy abba senki be ne tekinthessen, azt senki ne ellenőrizhesse. T.ház ! Szükségesek-e amegyékben és városokban a főispánok : az 1870-ben kellőkép megvitattatott, így tehát erre többé visszamenni nem akarok. Itt csak az a kérdés, szükség van-e arra a fővárosokban ? Hogy ezen kérdést megoldjuk, arra kell felelnünk ; vajon Pest városa, és illetőleg a fővárosok spéciiké kezelhetnek-e, és intézhetnek-e oly ügyeket, melyek nemcsak Pest városának, de az országnak is érdekében vannak ? Ha, mint senki sem meri tagadni, Pest városa és illetőleg a fővárosok nem egyedül kebelbéli ügyeket végeznek, hanem egyidejűleg közérdekű dolgokban is intézkednek, a menynyiben az országnak minden főbb intézménye épen Pest városában központosul: akkor, ugyan kérdem, hogyan lehet azt elhatározni, hogy a kormánynak Pest városában még ellenőrző közege se legyen ? Mert valamint Pest városa részéről megkívántatik, hogy polgármestere iránt bizalommal lehessen, ugy