Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-34

34. országos ülés november 7. 1872. 11 Madarász József: T. ház! Nem lehe­tek egy véleményben az előttem beszédét bevégzett Pulszky Ferencz képviselő úrral, nem pedig azért, mert méltóztassék a t. ház tekintettel lenni a kép­viselőházban eddig divott gyakorlatra. Az megtörtént nem egyszer, hanem többször, hogy az elnök nem mondta ki világos szavakkal a határozatot, a mint önmagam is hiszem, hogy azt ki kellene mondania, hanem történnek felszólalások és az utolsó felszó­lalásban megnyugszik a ház. a mint itt is történt, és az elnök helyesli a házzal együtt a legutolsó felszóllak képviselőnek óhajtását és ezt nyíltan vagy elfogadókig vezetik a jegyzőkönyvbe a jegyzők. Igen elevenen emlékezem a múltkori vitára, hiszen én magam is kértem a jegyző urat, hogy legyen szives feljegyezni a szólók sorába, miután azonban az elnök ur, mint Tisza Kálmán t. képvi­selő ur fölhozta, azt állitá, hogy ő nem kívánja Elnök: jognak azt. a mit ő a képviselőház jogának tud, és én is azt hiszem, hogy ez a képviselőház joga : én tehát meg voltam nyugtatva a legutolsó felszólalás által, midőn az elnök ur nyilvánította, miszerint ő csak azt akarta, hogy a ház határozzon e tekintetben; mivel pedig a ház akkor Várady Gábor tisztelt képviselő ur utolsó felszólalását helyesléssel fogadta: nem lehetett okszerüleg mást következtet­nünk, minthogy az ellen felszóllalás nem történt, hogy ugy fog a jegyzőkönyvbe jönni. Hiszen én ugy hiszem, hogy a t. képviselő urak a túlsó oldalon is tökéletesen azon vélemény­ben vannak, hogy e tekintetben a háznak kell intéz­kedni, és én múltkor csak azért nem szóllaltam fel, mert a t, elnök ur azt mondta, hogy a háznak kell intézkedni, a ház pedig intézkedett az által, bogy a házszabályokhoz tartotta magát, tehát a jegj^zőkönyvbe lehetetlen másnak jönni, minthogy a kérvény vissza­utasittatik. Hiszen a házszabályoknak mindenki köte­les hódolni, ha tehát a 30 nap elmúlt : mért kel­lene a kérvényeket az igazoló bizottsághoz küldeni, mikor a háznak kötelessége, ha az elnök ur a hatá­rozatot nem is mondta ki, a kérvényeket elutasítani. Én tehát, habár a t. elnök ur nem mondta is ki világosan a határozatot, azon hitben, hogy az elnök ur a házszabályokat szem előtt tartva, csak azt kívánta, hogy a ház mondja ki az elutasítást: meg voltam győződve, hogy a jegyzőkönyvbe az vezettetik be, hogy a ház ezen kérvényt vissza­utasítja. Elnök! T. ház! Megvallom, nem tudom, hogyan tegyem fel már most a kérdést. (Nyugtalan­ság bal felől). Mint már előbb is megjegyeztem, nem tehetem fel máskép a kérdést, mint ugy hogy: hite­lesittetik-e a jegyzőkönyv igen vagy nem? mert most csak erről lehet szó, és nem a tárgy érde­méről. (Helyeslés jobb felől). Ha a múlt alkalommal csakugyan nem mondot­tam ki a határozatot, ez azért történhetett, mert miután a 2-ik és 3-ik felszólalás ellen egy oldalról sem tétetett megjegyzés: feljogosítva éreztem maga­mat hinni, hogy a ház egyetért azzal, hogy a kérdés függőben tartassék, a mi nem praejudical a dolog meritumának, miután a ház minden pillanatban ki­mondhatja, hogy a kérvények visszautasittatnak. Lehetetlen tehát a kérdést máskép feltennem, mint ugy, hogy hitelessittetik-e a jegyző könyv ? vagy sem? Simonyi Ernő : A felett, hogy mi tör­tént itt az utóbbi ülésben, szavazás által dönteni nem lehet. (Ellenmondás jobb felöl.) „Quod factum est, infectum fieri nequit! * Azt az istenek sem ha­tározhatják el. nemhogy egy képviselőház többsége. Nincs oly hatalom a világon, mely a megtörténtet nem történtté tehetné. (Ugy van! bal felől). Ennek állania kell. Méltóztassanak hivatkozni azon ada­tokra, melyeket bármi módon fel lehet hozni. Mél­tóztassanak bebizonyitani azt, hogy itt hozatott oly határozat, a milyen a jegyzőkönyvben van. Tisza Kálmán képviselő ur felolvasta a naplót a gyorsirati feljegyzés szerint. Ebből más tűnt ki, mint a jegy­zőkönyben van. Szintén máskép fogták fel a dolgot a jobboldali lapok tudósítói. Hogyan lehet tehát a felett szavazni, hogy olyasmi történt, a miről min­den bizonyítvány, mely létezik, az ellenkezőt tanú­sítja. Azt méltóztatik talán mondani, hogy erőszak­kal mindent el lehet követni. (Mozgás). Megenge­dem ; de hogy joggal és jogérvényesen e fölött sza­vazás által lehessen dönteni, az nem áll. Itt tényről van szó, és a kérdés csak az, hogy a tény meg­történt-e vagy nem. Hogy nem ugy történt, a mint a jegyzőkönyvben foglaltatik : a mellett tanúskodik minden felmutatható bizonyíték. Ha méltóztatnak erőszakkal eldönteni a dolgot, meghajlok előtte ; de igazságosan nem lehet eldönteni szavazás által. (He­lyeslés bal felöl). Elnök: Ha a gyorsirati följegyzések sze­rint kellene eljárni, a melyek szerint nem hozatott határozat: határozatot kellene hozni a háznak most az iránt, hogy mi történjék a kérvénynyel. De ez esetben is oda esnék vissza a kérdés, a hova visz­szaesik a jegyzőkönyv szerint. (Ellenmondás bal fe­lől.) Érdemére nézve igenis. Most az iránt folyik a vita: hogy mi történt itt. Én nem tudom, hogyan fogja ezt elhatározni a ház másként, mint szavazással azon kérdésre, hi­teiesittetik-e a jegyzőkönyv vagy nem? Én nem lehetek birája e kérdésnek, de ép oly kevéssé a ház egyes tagjai. Tehát nincs más megoldási mód f mint az, hogy a ház szavaz a fölött, hogy hitelesiti-e a jegyzőkönyvet, vagy > sem? Szeniczey Ödön jegyző: A további vitatkozások elkerülése végett tán meg fogja en­2*

Next

/
Thumbnails
Contents