Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-34

12 34. országos ülés november 7. 1872. gedni a tisztelt ház, hogy fölolvassam a jegyző­könyv illető pontját. (Mattjuk!) Ez igy hangzik: A nevezett képviselők megbízó levelei át­vizsgálás végett az állandó igazoló bizottsághoz lévén utasítva, a most bemutatott kérvények fö­lötti határozat, az állandó igazoló bizottság jelen­tésének beérkeztéig, függőben hagyatik. (Helyeslés jobb felől.) Móricz Pál: Tisztelt ház! Nem tagadom, bogy a kérdés most nem lehet egyéb, mint az, va­jon a jegyzőkönyv hitelesittessék-e vagy nem? De engedelmet kérek, midőn minden bizonyíték épen a jegyzőkönyv ellen szól. (FölJááltások jobbról: Nem szóll) Bocsánatot kérek, csak nem vagyunk rabulisták ? A megtörtént dolgot csak nem vitathat­juk el? Tény az, hogy Várady tisztelt barátunk felszólalása után a túloldalról senkisem szólalt föl, és miután az volt az utolsó nyilatkozat: mi azon hiszemben voltunk, hogy az lett a határozat, és most ellenkező van a jegyzőkönyvben. (Fölkiáltások jobbról: Nem ellenkező!) Méltóztassanak tehát azt mondani, hogy a fekete fehér és a fehér fekete. Patay István: Én csak egy szerény kérdést vagyok bátor a tisztelt túloldalhoz intézni: az, ki a múlt ülésen nem volt itt, micsoda lelkiis­merettel fog szavazni arra, vajon hű-e a jegyző­könyv vagy nem? Madarász József; Ha való az.... (Föl­kiáltások jobbról: Kétszer nem szólhat!) én a kér­dés föltevéséhez kívánok szólam, melyhez már Si­monyi Ernő képviselőtársam is szólott. Fölöttébb csodálkozom azon következetlenségen , hogy a ház­szabályok ellenére meg akarják önök a képviselőtől vonni a szólásjogot. Én tehát azt állítom, hogy ha való az, mit önök a túloldalon állítanak, hogy nem volt határozat, ha való az, pedig a napló és az elnök ur nvilatkozata szerint ez nem jő kérdésbe : épen akkor lehetetlen önöknek azon szavazási kér­dést föltenni, vajon hitelesittessék-e a jegyzőkönyv vagy ne. Mert, ha nem volt végzés : akkor nincse­nek önök jogosítva a mai ülés jegyzőkönyvébe egy végzést becsempészni. Már pedig akkor becsempész­tetik, ha azon ülésben végzés nem volt. Én tehát a fölött a szavazást, hogy a jegy­zőkönyv, mely a valósággal meg nem egyezik, hite­lesittcssck-e vagy nem? — a ház méltóságával nem tartom megegyeztethetőnek. Ha olyan végzést akarnak önök, mint itt a jegyzőkönyvben van : indítsák meg a határozatot e tekintetben. Mi azon egyet kérjük, és azt a ház méltósága érdekében önök is követelhetik, hogy a jegyzőkönyvbe olyan határozat ne vétessék be, a mi az előző ülésben el nem határoztatott. Én tehát a kérdést ekként kívánom föltétetni: helyesen fogta-e föl a jegyző a határozatot vagy nem? (Fölkiáltá­sok jobbról: Ez ugyanaz\) Engedelmet kérek ez egészen más, mert ak­kor, miután a napló bebizonyította, hogy nem volt helyes a jegyző fölfogása, és miután sokan azt ál­lítják, hogy nem volt végzés: lehetetlen, hogy a jegyzőkönyv hitelesíttessék. Tisza Kálmán: T. ház! A kérdéshez akarok szólani. Legelőször is abban térek el az előt­tem szólott képviselő ur véleményétől, hogy én azt vitatni, hogy itt nem volt határozat: nem kívánom, és figyelmeztetem is a t. házat, hogy ha most ki­mondaná, hogy akkor, midőn az elnök határozott szavakban ki nem mondotta a határozatot, nincs határozat: ebből — minthogy sok esetben a naplók és a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az elnök nem mondotta ki a határozatot, —• zür-zavar támadna. Én tehát igenis azt mondom, hogy volt határozat, csakhogy nem az, amely a jegyzőkönyvben van. Azt, hogy mi történt és mi nem törtónt — tökéletesen igaz,— szavazattal eldönteni nem lehet; de azt min­denki megítélheti, aki itt jelen volt, mert aki itt jelen nem volt, annak ezt bajos lenne megítélni. Ezen megíté­lés szerint szavazhat valaki arra, hogy a jegyző­könyv helyes-e vagy nem? mert én legalább min­den képviselőről felteszem, hogy ha tudja, hogy más történt, mint ami a jegyzőkönyvben van : nem fog annak meghitelesitése mellett szavazni. Somssich Páli T. ház! Tisza Kálmán t, képviselő ur előadására lehetetlen fel nem szólalnom, hogy szavazatomat, melyet adni fogok, indokoljam. Én igenis vele egyetértek abban, hogy határozat volt, és határozat van sokszor anélkül, hogy az el­nök azt határozott szavakban kimondaná, t. i., ha a ház egyik, vagy másik képviselő nyilatkozatában, vagy az elnök kijelentésében megnyugvását fejezi ki. Ezután azonban már eltérünk egymástól. Mi ezen az oldalon, én és elvtársaim azt hittük, hogy az elnök urnák azon nyilatkozatában nyugo­dott meg a ház, hogy az igazoló-bizottság jelentése után fog a ház határozni, a fölött mi történjék a a beadott kérvényekkel,-és ez természetes is; mert csak akkor fogjuk megtudni, hogy a képviselő urak a szokott 30 nap feltétele mellett, vagy anélkül igazoltat­tak-e. Nem tudván tehát, feltételesen, vagy anélkül iga­zoltatnak-e ama képviselők: a ház ma nincs ama hely­zetben, hogy Ítélhetne a fölött, mi történjék ezen kérvényekkel. Én ismétlem, hogy ma is azon nézet­ben vagyok, mint a melyben voltam tegnap előtt, hogy ezen kérvények fölött csak akkor mondhat a ház határozatot, ha az igazoló bizottság beadja je­lentését. Ezen felszólalásom igazolása azon szavaza­tomnak, mely a jegyzőkönyv helyessége mellett fog nyilatkozni. (Helyeslés jobb felől.) Győrffy Gyula: T. ház! Lehetetlen, hogy az előttem szóló igen tisztelt képviselő urnák a ház­szabályok magyarázatára vonatkozó szavaira egy pár észrevételt ne tegyek. Teszem pedig az észre-

Next

/
Thumbnails
Contents