Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-47

190 47. országos ülés december 6. 1872. Azt mondja továbbá Molnár György tisztelt képviselő ur, hogy ő azért nem tartja szükségesnek főpolgármestert állítani a fővárosok élére, mert az egyúttal a tanács elnöke, és egyúttal nagyon mélyen nyúl bele az administratióba. Tisztelt képviselőház, ez azon érv, melynek magam is fontosságot tulajdonitok; mert minden esetre figyelmet érdemlő azon körülmény, hogy vajon a főpolgármester, ki a közgyűlésnek elnöke, egyúttal elnöke legyen azon tanácsnak, mely a közgyűlés alatt áll, azon közgyűlés alatt, melyhez a tanács mindazon határozatai fölebbeztetnek, melyek a főváros javadalmait, közvagyonát és közgazdászatát érdeklik. Figyelmet érdemel ez, mondom, azért, mert kérdés, vajon nem ellenkezik-e a felfolyamodási rendszer fő elvével, hogy ugyanazon egyén két egymásnak alárendelt fórum elnöke legyen; de másodszor fontos azért is, mert kérdés: vajon kivánja-e a törvényhozás, hogy a főváros polgármestere a felelősség tekintetében ugyanazon színvonalon álljon, melyen fog állni a tanács mint testület, és melyen fognak állani annak egyes tagjai. De habár elismerem e kérdés fontosságát, mégsem ismerhetem el, hogy ezen kérdés a főváros főpolgármesteri intézménye ellen már most használtassák föl érvül; nem ismerhetem pedig el főleg azért, mert ennek eldöntése a 69. §-hoz tartozik, és ha a tisztelt képviselőház másképen fog intézkedni, ezen érv önmagától el fog esni. Hanem amit a tisztelt képviselő ur a szakértők compromissumára mondott, mintha az szintén arra vonatkoznék, hogy a főpolgármester a tanácsban elnököljön: erre nézve tévedésben van; mert az igaz, hogy tudós szakértők compromissuma létesült ezen törvényre nézve; de az nem létesült e pontra, hanem létesült arra a pontra, hogy a főpolgármester a király kijelölése mellett a közgyűlés által 6 évre választassák. Végre a tisztelt képviselő ur a fővárosok élére választott polgármestert kivan, ki a VII. fejezetben megállapított felelősségre lenne vonható. Ezen nézetben tökéletesen osztozom; hanem azt hiszem, hogy ezen kívánságának már elég van téve, mert a 107. §. biztosítja a polgármester választását, s ez felelős is lesz, de azt a képviselő ur sem fogná czélszerünek találni, hogy a fővárosnak két különböző hatáskörrel fölruházott két elüljárója legyen. E szerint ezen utolsó ellenvetése sem állhat meg. Steiger képviselő ur módositványában a polgárok szabad választási jogát védi s egyúttal az administratio érdekei mellett szólal föl. En igen szívesen üdvözlöm Steiger képviselő urat az administratio terén, mert nekem is az a meggyőződésem, hogy azon érdekek között, melyeket ezen törvény megalkotásánál a törvényhozásnak szem előtt tartania kell: a jó administratio érdeke mindenesetre kiváló helyet foglal el ; és én is részemről akkor, midőn e tekintetben a tisztelt képviselő ur érveire alázatos megjegyzéseimet megtenni fogom, leginkább a headministratiót akarom szem előtt tartani. A főpolgármester állása ellen Steiger képviselő ur azon kérdést veti föl, vajon állami lesz-e vagy municipalis ? és miután ezen kérdésre magának megfelelni nem tud, a főpolgármesteri institutiót elejtendőnek véli. Hogy ezen kérdésre a válasz nem igen könnyű : az természetes ; de más részről azért, mert ezen főpolgármesteri intézmény nem lesz tisztán sem municipalis, sem állami, nem következés, hogy arra egyátalában szükség nincs. A főpolgármester, minthogy a király által jelöltetik ki, minthogy az állami közigazgatás fölött őrködik : mindenesetre állami ügyekben működik ; és a menynyiben más részről a közgyűlés által 6 évre választatok, és a város önkormányzatát vezeti s afölött őrködik : nem lehet mondani, hogy nem municipalis ügykörben mozog, és igy ebből azt kell következtetni, hogy a főpolgármesteri intézmény mind municipalis, mind állami természetű; és miután ez igy van, a legkevésbbé sem következik, hogy az egészen fölösleges. Továbbá Steiger képviselő ur igen alapos párhuzamot vont a többi municipiumok kormányzata és a főváros kormányzata közt, leginkább a közgyűlések és a közvagyon tekintetében és épen ezen párhuzamból von következést saját tételének támogatására. Először azt mondja, hogy a főváros közgyűlést gyakran tart, a jegyzőkönyvek gyakran terjesztetnek fel és igy nem szükséges a főispáni intézmény. E tekintetben bátorkodom a tisztelt képviselő úrra, mint practicus gyakorlati férfiura hivatkozva kérdezni: nem talál-e lényeges különbséget a közt, hogy ha épen ezen gyakori közgyűléseket a főpolgármester személyesen fogja vezetni, ha a tanácskozások személyes vezetése alkalmával személyesen fog befolyni az önkormányzatba, nem talál-e lényeges különbséget e közt és a közt, hogy ha a közgyűlések jegyzőkönyvei csak 30, 40 nap múlva terjesztetnek fel a kormányhoz és ez csak utólagosan gyakorolhatja a felügyeletet? Azt hiszem, hogy ennélfogva nem lehet a főpolgármestert nélkülözni. Azt mondja továbbá a képviselő ur, hogy a fővárosban nem ugy, mint a megyéknél és más városokban egyes egyének, hanem a tanács, és így testület áll a kormányzat élén. Hogy a főváros igazgatásának élén tulaj donképen a tanács áll: abban, a törvényjavaslat szerint, tökéletesen igaza van képviselő urnák ; de meg fogja engedni, hogy a polgármesternek is van administrationalis hatásköre, meg fogja engedni, hogy akkor, midőn a fíh'áros statútumait fogja megalkotni az ügyrend felosztása iránt, hogy akkor az egyes közegekre is fog bizonyos hatáskört bizni: ilyenek lesznek a kerületi elöljárók. Ebből én azt a különbséget következte-