Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-47

47. országos ülés december 6. 1872. 191 tem, hogy mindaddig, míg a főispán a megyékben az egyes tisztviselők fölött őrködik és megvizsgálja tevékenységűket, működésüket: addig ugyanezen jog a fővárosban ki fog terjesztetni az egész tanácsra és annak egyes tagjaira. Azt mondja továbbá tisztelt képviselő ur, hogy a főváros és a megyei municipiumok közt azon lé­nyeges különbség van, hogy a főváros községi va­gyont kezel, és a főpolgármester a fővárost e va­gyon szabad kezelésében akadályozni fogja. Bocsá­natot kérek a tisztelt képviselő úrtól; megengedem ugyan azon különbséget, hogy vannak municipiumok, melyeknek vagyonuk nincs, a fővárosnak tetemes vagyona van és azt kezeli is; de előre bocsátva azt, miszerint a szabad királyi városok épen ugy, mint a főváros e vagyont a megalkotott törvény és a megalkotott statútum értelmében köteles ke­zelni, és hogy épen a főpolgármester lesz hivatva őrködni afölött, hogy e kezelés igy és nem máskép, .a főváros és nem mások érdekében történjék: azért tartom szükségesnek, hogy a főváros élén is főpol­gármester legyen. (Jobb felől helyeslés.) Itt idézhetnék példákat a tisztelt képviselő urnák arra, hogy a szabad királyi városok nemcsak nem félnek a felügyelettől, hanem azt igenis hálásan elismerik, (Bal felől felkiáltások: Ohó!)áe nem idé­zek példákat, mert exempla sünt odiosa. Á tisztelt képviselő urnák azon állitására, hogy hiszen a belügyminister helyben van és ő fog őr­ködni az állam érdekei fölött a fővárosban is: legyen szabad megjegyeznem, miszerint a bel­li gyministert igen is nemcsak a fővárosban, hanem az ország valamennyi törvényhatóságában nemcsak megilleti, de kötelessége az állam érdekeire fel­ügyelni; de ezt személyesen nem teheti, azért van szüksége olyan közegekre, kik a viszonyokat, sze­mélyeket ismerik, kik bele nézzenek a jegyzőköny­vekbe, részt vegyenek a tanácskozásban, és kiegyen­lítsék a súrlódásokat, melyek a megválasztott tiszt­viselők közt támadnak. Meg kell még jegyeznem, hogy azon föladat megoldása, melyet Steiger Gyula tisztelt képviselő ur itt a beliigyministcrnek szánt, tekintettel azon fontos és nehéz munkákra, melyeket a belügyminis­ter szemben a parlamenttel, szemben a ministerta­nácscsal, a ministerium vezetésével a felek fogadá­sát ide értve, teljesíteni kötelessége: nézetem szerint mind az idő, mind a véges emberi erő tekintetében a lehetőségek közé nem tartozik. Azt mondja továbbá a tisztelt képviselő ur, hogy a főpolgármester csak hatalmaskodik, a főpol­gármesternek pedig nincs administrationalis hatalma. Ezen ellenvetés nem áll, mert a főpolgármester ha­tásköre ezen törvény egyes szakaszaiban teljesen körül van irva és ő ezen hatáskörön tul nem lép­het. Más részről az, hogy a polgármesternek nem lenne hatalma: nem áll; mert azon hatalmat, mely az ad­ministratióra szükségeltetik, megadja e törvény.megadja a 74. §., mely szakasznak f) pontjára hivatkozom, melyben az áll, hogy a főpolgármester rendelkezik a törvéuyhatósági tisztviselőkkel, a kezelő személyzettel, s ha valamelyik hivatalos kötelességét nem teljesiti, hivatalából fölmentheti, vagy elmozdíthatja; de ugyan­azon szakaszban az is áll, hogy a polgármester karhatalmat rendel ki, a pénztárra utalványoz, stb. Meg vagyok győződve tisztelt ház! hogy a polgár­mesternek a törvény megadja azon hatalmat, melyre szüksége van. Egy átalános kitételt használt továbbá a tisz­telt képviselő ur, melyet tán maga sem vett ko­molyan. Azt monda ugyanis a képviselő ur, hogy a kormány által kinevezett egyének iránt a közönség bizalommal nem viseltetik. Bocsánatot kérek tisztelt ház, alkotmányos országban parlamentális kormány­rendszer mellett, oly ürt tesz fel a, tisztelt képvi­selő ur a közönség és kormány közt, mely lehetet­len, (Egy hang a szélsőbal oldalon : De amely megvan !) akkor, mikor a képviselőház a nép szabad válasz­tásának kifolyása, tehát a nép képviselője, akkor, mikor a ministerium e ház többségének kifolyása, mikor a ministerek tetteikért és kinevezéseikért fe­lelősök a királynak és az országgyűlésnek : akkor azt nem lehet mondani, hogy minden kinevezés iránt bizalmatlan a közönség. (Elénk helyeslés jobb felől.) Még egy észrevétele volt Steiger Gyula tisz­telt képviselő urnák; beszédében azt mondja, hogy a kormány nem bizik a főváros administratiójában, ha annak élére főpolgármestert állit, a mi által a főváros önkormányzata veszélyeztetve van. Bocsána­tot kérek ez ismét ellentétben áll a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal. Ezen törvényjavaslat 3, §-a ugyanis, melyet a tisztelt ház már elfogadott, teljesen biztosítja a fő­város részére az önkormányzatot, a bizottság, a tisztikar megválasztását, ügyeinek szabad intézését, és nincs §-a e törvényjavaslatnak, mely a főpolgár­mesternek azon hatalmat adná, hogy ő ezen ön­kormányzatot megcsonkíthatná. Méltóztassék meg­győződni arról, hogy a városnak igazgatásában elég teendő jut az önkormányzat közegeinek, a tanács­nak, a polgármesternek; és ezenkívül elég teendőt talál a főpolgármester,. hogy épen azon civilisatio, azon anyagi és szellemi haladás felé vezesse a fő­várost, melyet a képviselő nr már mint meglevőt ecsetel, s melyet a fővárosra nézve óhajt. (Helyes­lés jobb felől.) Ezek után legyen szabad néhány rövid meg­jegyzést tennem a módositványokra. (Halljuk l) Mol­nár György képviselő ur módositványa azt czélozza, hogy a 68. §. megdöntessék, mert a §-nak alapja az ?

Next

/
Thumbnails
Contents