Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.
Ülésnapok - 1872-34
10 34. országos ülés november 7. 1872. vényt a biráló bizottsághoz küldjük. Mert ez által a ház nem tenne mást, mint hogy saját házszabályait döntené halomra, midőn azon kérvényt, melyet el nem fogadhat, más kézzel oda küldené az állandó igazoló bizottsághoz. Nézetem szerint a házszabályok szorosan megtartandók: ezek szerint pedig a 77. §. értelmében ezen kérvény egyszerűen el nem fogadandó. (Helyeslés bal felől.) Elnök : Tisztelt ház ! Az én felfogásom szerint most nincs egyébről szó, mint a jegyzőkönyv hitelesítéséről, nem pedig arról, hogy ebben a kérdésben hogyan intézkedjék a ház. Perczel Béla ! Tisztelt ház! Azon véleményben vagyok, hogy azon kérdés, vajon mi történjék a kérvénynyel: most vita tárgya nem lehet; a kérdés az, hogy vajon a. jegyzőkönyv, mely fölolvastatott, megfelel-e azon határozatnak, melyet a tisztelt ház a múlt alkalommal e tárgyban hozott. (Helyeslés.) Szerintem megfelel. Elnök ur akkor azon javaslattal állott a ház elé, hogy miután a kérdéses választásról felvett jegyzőkönyv az állandó bizottság elé adatott: a ház méltóztatnék ezen kérvény fölötti határozatát felfüggeszteni mind addig, mig az állandó igazoló bizottság e tárgyban véleményes jelentését a ház elé fogja terjeszteni. Én ugy tudom, hogy a háznak többsége elnök urnák ezen javaslatát magáévá tette. (Felkiáltások bal felől. Nem tette !) A most felolvasott jegyzőkönyv pedig ezen határozatnak megfelel; következéskép azt vagyok bátor indítványozni, méltóztassék a jegyzőkönyvet hitelesíteni. (Helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! Tökéletesen igaza van az előttem szóló képviselő urnák, valamint az elnök urnák is abban, hogy most nem a dolog érdeméről van szó, hanem hogy a jegyzőkönyv helyesen lett-e feltéve vagy nem. Csak e szempontból fogok a kérdéshez szólani. Az, hogy nem határozta el a ház, mint ezt egy képviselőtársunk vitatta, hogy e kérvények az állandó igazoló bizottsághoz utasíttattak: kitűnik már magából abból, hogy ez még indítványba sem hozatott azon alkalommal senki által, tehát határozatba nem is mehetett. A mi magát a dolgot illeti, az így áll: Az igen tisztelt elnök ur azt indítványozta, hogy a ház határozatát függezssze fel ezen kérdésre nézve addig, inig a választási jegyzőkönyv alakjára nézve az állandó igazoló bizottság jelentését megteszi. Ez ellenében felszólaltak többen ; felszólalt Simonyi Ernő, Csernátony Lajos és több képviselőtársunk. Elnök ur ekkor azt monda: (olvassa a gyorsírói naplót) ,A házszabályok értelmében kérvényt visszautasítani csak azon egy esetben szabad, ha nincs a kérvényhez 1000 írt mellékelve. Miután ezen eset nem forog fen, nem éreztem magamat feljogosítva arra, hogy a kérvényt visszautasítsam. * Ezzel szemben Várady képviselő ur kifejtette hogy miután a 30 nap eltelt: oly eset forog fen, melyben (ugy van! bal felöl) e kérvényt vissza kell utasítani. Erre tisztelt elnök ur az monda:,Igen jól ismerem a házszabályok ezen §-át, de itt egy szóval sincs az mondva, hogy az elnök által utasittattik vissza a kérvény. A 81. §. pedig világosan azt mondja, hogy az elnök csak azon esetben utasíthatja vissza a kérvényt, ha 1000 frt nincs hozzá mellékelve. Én tehát nem akartam a ház jogait magamnak vindicalni, és a kérdés eldöntését föntartom a ház határozatának." Erre következett helyeslés, s ezután senki sem vitatta, hogy nem kell elutasítani; (ugy van ! bal felől) s több végzés az elnök által ki nem mondatott. Tehát midőn egyfelől inditványoztatik, hogy miután a 30 nap eltelt, el kell utasítani a kérvényt, más felől ez nem támadtatik meg, s ellen-indítvány nem tétetik, s elnök ur azt mondja, hogy azt maga azért nem utasította el, mert felfogása szerint a ház jogához tartozik azt elutasítani, és midőn több végzés kimondva nincs: ezt nem értheti senki máskép, mint ugy, hogy a ház a kérvényt elutasítja. De nem is lehet azt, hogy a kérvény elfogadandó-e, vagy nem: a jegyzőkönyv correct, vagy nem correctségével kapcsolatba hozni. A jegyzőkönyv lehet a legcorrectebb és azért a kérvényt, ha idején érkezett, el kell fogadni; s a jegyzőkönyv lehet a legincorrectebb. és azért a kérvényt, ha az idő után érkezik, vissza kell utasítani. Én azt tartom, hogy az elnök utolsó nyilatkozatából, mely Várady képviselő ur beszédje után következett, és melyben nem azt mondja, hogy nem visszautasítandó, hanem azt, hogy a ház jogát akarta e tekintetben épségben tartani: teljes joggal következik, hogy e kérvény el lett utasítva. (Helyeslés bal felől.) Pulszky Ferencz : Tisztelt ház! Azok után, miket az előttem szólott tisztelt képviselő ur mondott, világos, hogy a múlt ülésben határozat nem volt, mert én egyátalában nem ismerhetem el soha, hogy valami határozat legyen, a mit az elnök ki nem jelentett. Szükséges a határozat formájához, hogy azt az elnök kijelentse. Én tökéletesen hiszem azt, hogy ugy volt, a mint Tisza Kálmán t. képviselő ur méltóztatott előadni, mert a gyorsírói jelentés után indult, nekünk pedig más irányadónk nincs ilyen esetekben, a hol tényről van szó, mint a gyorsírói jelentés. Az tehát világos, hogy nem volt határozat, és ha nem volt határozat: szükséges, hogy most határozzunk.
