Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-44

170 44. országos ülés november 30. 1872. tani, kiben az összes közönség megnyugszik. Az előadó ur ezen argumentuma tehát nem mellette, hanem én mellettem szól. Csak egyetlenegy ok lehetne, tisztelt ház, a mi miatt a főispáni institutiót be lehetne hozni; meg­mondom nyíltan az okot. Ha a tisztelt ház azt hiszi, hogy Pest város közönsége az ország kívánalmaihoz képest és ennek megfelelően kellőleg, méltóan nem képes a maga administratióját kezeim: akkor a kér­dés tisztán áll. Ha valaki abban a nézetben van, hogy a fővárosra magára az administratiót bízni nem lehet: ezt értem, ez logicus fölfogás; de tagadom azt, hogy ezen esetben, logicus mód az, mely ajánl­tatik. Én előttem nem állhat a kérdés másképen, mint ugy: vagy a kormány közege az, akit a tör­vényhozás a főváros élére akar állítani, és akkor a kormány által kell kineveztetnie és föltétlenül a kor­mánynak kell érte a felelősséget elvállalni; vagy immicipalis tisztviselő és akkor szabadon kell azt választani. Én azon mixtum compositumot, minő a törvényjavaslatban ajánltatik, a közigazgatás hatósága nélkül nem tartom érvényesíthetőnek, azt határozot­tan helytelenitem. De, tisztelt ház, ugy administrálja-e Pest város az ország, a nemzet méltóságához képest önmagát, hogy oly bizalommal ne lehessünk az iránt, hogy szabad választás utján polgárainak kezébe tehetjük le az administratiót'? Én távol állok attól, hogy Buda-Pest városok kormányzatát mintaképül tüntes­sem fel; de ne méltóztassanak elfelejteni, és ez esetben igazság érzetére hivatkozom a tisztelt ház­nak, hogy minden fővárosban, mely átalakulásban van, s a hol épen ugy, mint az országban, száza­dos mulasztásokat kell helyrepótolni, hol az esz­közök, a pénz-erő kevés: ott egyszerre mindent megfelelően megtenni nehéz. Ismételve állítottam e napokban és most közben szólólag ismét állítom, hogy Pest városa Európa bármelyik városa mellett az első. és méltó helyet foglalhatja el a tekintetben, hogy minden közügyet minden nemzeti ügyet siet lelkesen felkarolni. Nézzék meg önök törvényköny­vünket, nézzék meg nyilvános életünket: azt fogják találni, hogy minden jó és nemzeti ügy felkarolá­sában, mint a milyen volt a nyelv terjesztése, istá­polása, Pest város mindig az első helyet foglalta el. De van még egy más körülmény is. és bocsássa meg a tisztelt ház, ha erre különös súlyt fektetek, azért említem meg ezt ismételve, mert egy képviselőtár­sam, Schvarcz Gyula ur oly fekete színben állította elő oktatásügyünket, hogy az országnak kétségbe kellene esnie, ha oktatásügyünk oly lábon állana, a mint ő előadta. Erre nézve bátran állithatom, és a kinek tet­szik ezt hiteles adatokkal mutathatom ki, hogy azon főváros, mely 3 — 4 év alatt, mióta magát az al­kotmányos aerában administrálja, 17 palotaszerü is­kolát épített, a mely főváros 20 ezer tanköteles ifjúról gondoskodik, mely iskolát iskolára halmoz; nem áll a közművelődés legalsó fokán Európa fő­városa közt. Mutassanak nekem Európában fővá­rost, mely aránylag többet költött volna a nevelés ügyére 3—4 év alatt, mint Pest városa (Élénk helyeslés.) Azon fővárost, tisztelt ház, mely 1863-ik évre iskolai czélokra 1,313.000 forintot szavazott meg (Igaz!) vádolni, oly színben állítani elő, mintha a nemzet bizalmára nem lenne méltó: alázatos véle­ményem szerint, nem lehet. (Helyeslés.) Ha tehát a dolog ugy áll, hogy a főváros köz­igazgatását bizalommal kell magára a fővárosra bizni, ha más részről a főispáni intézmény behozatala nem csak felesleges, de az administratióra nézve határo­zottan káros : akkor én az ország érdekében levő­nek tartom, hogy ezen intézmény elejtessék. (Helyes­lés bal felől.) Tisztelt ház ! Én igen sokszor hallottam azon ellenvetést felhozatni magánkörben, de sőt nyíltan felhozatni e házban is hogy „mit akartok, ti min­dig külön sütetet akartok, nektek mindig valami különös kell, ti sohasem elégesztek meg azzal, a mi van." — A kik ezt mondják, tisztelt ház, azok igaztalan vádat emelnek. A főváros viszonyai külön­legesek, a fővárosra külön törvényt, külön módoza­tot kell alkotni. S kinek érdekében ? A fővárosnak ? Korántsem, magának az országnak érdekében. Mert. nem a fővárosnak anyagi viszonyai, hanem az ország érdeke és méltósága igényli, hogy Buda-Pest jól kormányoztassék. Higyje el a tisztelt ház, hogy Buda-Pest fővárosának kormányzata érzi hivatását. Tudja mit vár tőle a nemzet; tudja, hogy annak nagy, magyar, nemzeti fővárosnak kell lennie. (Élénk helyeslés hal felől.) Nem is kér a törvényhozástól egyebet, mint azt, hogy ne hozzanak neki olyan törvényeket, melyek mellett azon magas czélnak megfelni nem képes; ne hozzanak neki oly törvényeket, melyek alapján ön­magát jól kormányozni és feladatának megfelelni, nem képes ; ne erőszakoljanak rá oly orgánumot, mely meggyőződése szerint az egész közadministrá­tiót, annak szabad mozgását megbénitja. Ezért pár­tolom a különvéleményt. (Helyeslés bal felől.) Kármán Lajos : Tisztelt képviselő ház ! Igen fontos kérdésben és igen heves vita közben, azt monda egy hires államférfiú Melbourne, „nem tudom, mit gondoljunk; csupán azt az egyet tudom, . hogy mindnyájunknak egy és ugyanazon dolgot kö­telességünk gondolni." Kétségbe vonhatlan tény az, tisztelt ház, hogy az emberek rendesen ugy vannak véleményeikkel, mint zsebóráikkal, egyiké sem jár a másikéval egy­iránt, mégis mindenik, ha roszul jár is: csak a maga órájához tart.

Next

/
Thumbnails
Contents