Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-44

44. országos ülés november 30. 1872. 171 E meggyőződéstől áthatva, bármi elágazó véleményben legyünk a szőnyegen lévő szakasz szövegezésére nézve: azt az egyet lehetetlen egész objektivitással be nem ismernünk, hogy a főpolgármesteri czimet illetőleg a fővárosban nagy ellenszenvre nem találunk. Én e czimet elfogadom; jeleideg is főpolgármesternek czimeztetik az első tisztviselő. E törvényhozási ülésszak egyik legnagyobb horderejű kérdése kétségen kivül a fővárosi törvényhatóság rendezése, nemcsak a közigazgatást illetőleg, de azon nagysulyra nézve is, melyet nemzetiségi tekintetben a latba vet. Kívánatos tehát, hogy e rendezés, melynek egyik főalapját a főpolgármester választási módja képezi, valamint az ország, ugy a nemzet nagy középosztálya, a polgárság jól felfogott érdekeinek, igényeinek kellőleg megfeleljen, s kívánatos, hogy a főváros helyes rendezés alapján az ország szemefénye, közlekedésének ütere és közigazgatási mintája legyen. A fővárosnak ennélfogva összefüggő, központi szervezetet kell adni, különben soha sem lesz belőle virágzó világváros. A polgárságot teljesen csak akkor elégítjük ki, ha szabadelvű institutiok mellet oly rendszeres, czélszerii s erélyes közigazgatási eljárást alkotunk s azt a rendet föntartani képesek vagyunk, melyre a polgárságnak állandóan szüksége van. Viszont a szabadságot, a szabadelvű intézményeket a sokasággal, a tömeggel akkor viseltethetjük el, ha azt okosan használni meg is tanulja. Mindazoknak, kik a főpolgármester szabad választásától rettegnek, valamint azoknak is, kik a kijelölés utjáni választástól félnek, óhajtaniok kell a helyhatósági önkormányzatnak fokozatos kifejlését. Benső meggyőződésből óhajtom tehát, hogy a főváros szabadon kormányozhassa magát mindenben, mi csak belső jólétét illeti, a nélkül, hogy a parlamenti kormány amaz átalános szükségekről intézkedni megszűnnék, melyek a főváros kebelében is országos érdeküek. Nem tudok ugyan olyan törvényt képzelni, mely minden esetet előre láthasson; de azt sem foghatom meg, hogy a törvényes intézmények helyét az okosság és erkölcsök egyszerűen pótolhatnák: adjuk meg tehát mindazon szabadságot a polgárságnak, mely az önkormányzattal együtt jár, főleg pedig hogy első tisztviselőjét, a főpolgármestert, ki tényleg a főváros vitális, legfontosabb ügyeire, érdekeire nagy befolyást gyakorol, — mint bizalmának letéteményesét szabadon választhassa. Átalában az önkormányzatot a változott viszonyok és szükségek figyelembe vételével ez irányban is gyakorlatilag megvalósítani, s a szabad választás elvét érvényesíteni kívánom, azon meggyőződésben levén, hogy csak egy óvszer van, mely az államokat minden kéuyuralomtól megóvja : az önkormányzás elvének correct alkalmazása. Ennek pedig a fővárosban egyik leghathatósabb correctivuma, legbiztosabb alapja, kivétel nélkül, valamennyi tisztviselő szabad választása. Locus communissá vált, s én szinte átallok is, szerény hazai körülményeink között, egy oly hatalmas országra hivatkozni, mint Anglia. De valamint földünk meteorológiája, a harmat csepp nedvességi fokának jelentőségével lett megállapítva: ugy a képviseleti rendszer és önkormányzat becsének megítélésében is, ama magaságra kell emelkednünk, hol az angol közélet áll. Az természetes, hogy ily nagy iparüző és kereskedő országban, hol eo ipso nagy a pauperismus, a szegény - adó minden egyéb községi adók normativuma, és hogy a számtalan városi hatóságok, a világvárosban Londonban, egy más mellett fügetlenül működhetnek, minthogy a világ egyetlen népe sem él oly individuális életet, mint az angol, s még inkább, — a mint egy franczia gúnyvers mondja — mivel nábobok polgármesterek, tábornokok aldermeneik és bárók törvényszolgáik. Igaz, hogy Londonban a polgármestert választják, s a kormány a választásba be nem avatkozik; de egy az, hogy csak egy évre választatik, s más az, hogy sorba megy, rendesen a legöregebb alderment, választják a többi aldermenek. A mit a központi bizottság javasolt, tisztelt ház, azt én el nem fogadhatom, mert kormányi hármas kijelölés utján történnék a főpolgármester választása, ugy szintén nem fogadhatom el Steiger Gyula képviselő ur módositványát sem, mely szintén hármas javaslatot indítványoz ; de nem fogadhatom el a kisebbség javaslatát sem; mert ott egyedül polgármesterről van szó: én pedig kijelentettem, hogy a főpolgármesteri czimet elfogadom és kívánom, és hogy a. főpolgármester a képviselő testület által választassák, mint nagyobb részint Európa valamennyi fővárosaiban, és e tekintetben bátor volnék egy közvetítő módositványt előterjeszteni. Módositványom a következő: (Olvassa.) Módositvány a 68-ik szakaszhoz. Ezen szákasz következőleg inditványoztatik. szövegeztetni: a főváros élén a főpolgármester áll, ki a közgyűlés által 6 évre választatik és a király által megerősíttetik. A közgyűlés által megválasztott főpolgármestert ha ő felsége meg nem erősítené: akkor a közgyűlés újból választ, mely alkalommal azonban a király által meg nem erősített egyén választás alá nem eshetik. Tisztelt ház! Én a fővárosi polgármester választására nézve két módot képzelek csak : az első mód a kinevezés, melyet én határozottan ellenzék ; a másik mód pedig a szabad választás. Kijelentettem tisztelt ház, hogy én egy közvetítő módositványt I teszek, meg vagyok győződve, hogy ugy sem fogad22*