Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-44

44. országos ülés november 30. 1872. 161 kar végrehajtó bizottsága egyszerűen azt kéri, hogy ezen kérvény a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák. Nézetem, szerint méltányosan nem is kérhetett volna egyebet, mert mind a hivatalnoki viszonyok szerve­zése, mind az állami hivatalnokok fizetésének fel­emelése és a drágasági pótlék engedélyezése bizo­nyos előzetes stúdiumot igényel, mi kapcsolatban áll ugy az ország átalános pénzügyi viszonyaival, mint az egyes ministerium ok személyzeti számának és viszonyainak tanulmányozásával. Azt hiszem, e kér­vényre nézve véleményt adni a ház bizottságai kö­zül legilletékesebb a pénzügyi bizottság. Nézetem szerint a kérvenyi bizottság nem tehetett egyebet, minthogy ezt a pénzügyi bizottsághoz utasíttassa. Horváth Gyula : Én e kérvényt helye­sen elintézettnek nem tartom, hogy ha az a kérvény tartalma szerint intéztetik el. Ezt hangsúlyozta ugyan­is a kérvenyi bizottság előadója, hogy e kérvény ugy intéztetett el, mint azt a kérvényezők kíván­ták, és hogy ez által a kérvénynek meg van fe­lelve, ha a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. A ház­nak joga van a fölött határozni : vajon ezen kérvény ugy intéztessék-e el, mint azt a kérvénye­rők kérik ; vagy pedig ugy, a mint annak elinté­zése a ház valamelyik tagja által inditványoztatik. Részemről, ha ezen kérvény a végből vissza­utasittatik a kérvenyi bizottsághoz, hogy annak mindkét részére vélemény adassék: az által mind a kérvényezők kívánalmainak, mind pedig azon cri­teriumnak jobban elég lesz téve, hogy ezen kér­vénynek azon fontos részére is vélemény fog adatni, a mely fölött a pénzügyi bizottság nem adhat vé­leményt. Részemről Simonyi Ernő tisztelt képviselő ur azon indítványához csatlakozom, hogy ezen kérvény véleményadás végett a kérvenyi bizottságnak adas­sék vissza. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Kivan e kérdéshez még valaki szó­lani? (Felkiáltások: Nem!) Ha a kérdéshez nem kivan többé senki szólani, fel fogom tenni szava­zásra a kérdést. A kérvenyi bizottság e kérvényre nézve azt a javaslatot teszi, hogy tétessék ez át a pénzügyi bi­zottsághoz. Ennek ellenében áll Simonyi Ernő kép­viselő urnák indítványa, hogy ez a kérvény utasít­tassák vissza a kérvenyi bizottsághoz, azon czélból, hogy azt a kérvény érdemére nézve tárgyalja és arra nézve véleményt adjon. Méltóztassanak azok, kik a kérvenyi bizottság véleményét magukévá teszik, felálíani. (Megtörténik.) A többség tehát a kérvenyi bizottság véleményét pártolja. Molnár Antal előadó: (olvassa az 5— 9. sorszám alattiakat, melyek észrevétel nélkül elfo­gadtatnak ; olvassa tovább a 10. sorszám alatt Do­bozy István volt honvédezredes és kormánybiztosnak KÉPV. H. JÍA^IiÓ 18S. II. KÖTET. Bem tábornok seregének élelmezésére tett költségei megtérítése iránt beadott kérvényére a bizottság vé­leményét, mely szerint a kérvény elintézés végett a m. Mr. pénzügyministernek kiadatni véleményez­tetik. Csiky Sándor: Tisztelt házi Én a kér­venyi bizottságnak Dobozy István kérvénye tárgyá­ban tett véleményes jelentését nemcsak el nem fo­gadom, de azt keserű fájdalom nélkül valósággal nem is hallhatom. Okaim reá a következők: Do­bozy István 1848-ik évben a magyar hadsereg ré­szére fővezéri rendelet folytán 2400 és talán 27 forintot saját pénzéből adott ki abban a remény­ben, hogy ezen pénz neki minélelőbb vissza fog téríttetni ; azonban a fegyverek letétele bekövetkez­vén, ezen pénzek visszafizetése elmulasztatott, nem­csak, de sőt későbben az önkényuralmat gyakorlott hatalom által ezen pénz vagyonából niégegyszer megvétetett és így kétszeresen kellett neki ezen összeget, melyet a haza oltárára áldozott, megtérí­teni és így ez által is javaiban tetemesen megcson­kult. Ennek folytán ő kérvényt intézett a pénz­ügyministeriumhoz egy pár évvel ez előtt, hogy jo­gos követelése téríttessék meg. A pénzügyministeriumtól nagysokára többrend­beli utánjárása és sürgetése folytán azt a választ nyerte, miként az államnak rendelkezése alatt álló olyan pénze ninGsen, melyből e követelést megtérí­teni lehetne. Mostan, tisztelt ház, a pénzügyin i­nister által kiadatván már azon emiitett elutasító végzés, a tisztelt kérvenyi bizottság ujolag azon ja­vaslatot teszi, hogy elintézés végett azon pénzügy­ministeriumhoz utasíttassák vissza, a mely pénzügy­ministerium ellenében épen a panasz Dobozy István által emeltetett, azon pénzügyminister ellen, a ki igen hasonló kérvényeket, a nemzetnek becsületbeli tartozásait, {Közbeszól Pólya József: Éljen!) a nem­zeti kormány által a király felszólítása következté­ben is egyes honfiak által kiszolgáltatott arany- és ezüstöket és az azokról kiadott kincstári utalványo­kat, a melyeknek megtérítését itt számosan köve­telték, a pénzügyministerhez utasították elintézés végett, de nincs egyetlenegy is, aki az 1848—49-iki had­járat alkalmával hazafiúi érzetből kiszolgáltatott tu­lajdonához hozzá juthatott volna. Most tehát tisz­telt ház a kérvényt ismét azon pénzügyminister elé el­intézés végett utasítaná, a kiről biztos tudomása van, hogy egyetlenegy fillért sem fog megtéríteni, bármi jogos legyen is követelése, ugyanazon alapon, mely alapon a hazafiu áldozatként tett alapítványok­ról is, különösen Boczkó Dániel alapítványára nézve a pénzügyminister azt jelentette, hogy neki ezen alapítványról semmi tudomása nem lévén, nem tud­hatja, mi történt vele, és így hiába rendelte a 48-ki törvényhozás, hogy annak kamatai hovafordításáról a pénzügyminister évenként számadásra köteles legyen, 21

Next

/
Thumbnails
Contents