Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-43

43. országos ülés november 29. 1872. 151 Tudom, hogy a gyakorlatban nem igy, hanem máskép van. Az egyes pártok a magok bizottsága által küldenek M egyes tagokat, akik azzal bízatnak meg, hogy azon jegyzékeket átnézzék és megvizsgálják. Ezek, amint egymásután hozzá férnek, a kétes, kifogás alá eshető beirt választókat kiírják és azután a bizottmány elé terjesztve megbírálják. Azonban méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy Pest városában és illetőleg a most egyesítendő fővárosban az egyes kerületekben sem igen ismerik egymást az emberek ; hiszen gyakran történik, hogy szomszéd szomszédját nem ismeri, ugyanazon háznak lakója a maga társlakóját nem ismeri, hozzájárul még, hogy az egyik kerületből a másikba folyton költöznek át az emberek ; lehetetlen tehát, hogy azon bizottság, ha 10 tagból áll is, azon tisztet, melyet magára vállal, helyesen elvégezze, aminek következménye az, hogy sok ember marad az összeirási lajstromban, kit a jog nem illet, másokat pedig talán alaptalan fölszólamlások által zaklatnak. Én ennél czélszerübb módot vagyok bátor ajánlani és azt következő szerkezetben gondolom föltalálni: „Az igazoló bizottmány a névjegyzék vétele után ülést tart, melyben a választók névjegyzékének azok lakásával és választási jogczimével együtt annyi példányban való kinyomatása iránt intézkedik, ahány választó van, s egyszersmind hirdetményt bocsát ki. melyben megnevezi a helyiséget és az órákat, melyekben a névjegyzék átvehető, és a határnapot, ameddig a fölszólamlások elfogadtatnak. A fölszólamlásokra a hirdetmény kibocsátásától számítva, 8 nap engedendő ; ezen időn tul fölszólamlások nem fogadtatnak el/ Ha a jegyzékek az illető beirt választók lakásával és jogczimével ki lesznek nyomatva, ha azon névjegyzékeket minden választó megkapja és otthon megbírálja: akkor sokkal inkább valószínű, hogy jogosulatlanok nem fognak benne maradni. Mert hogyha nem fog is maga egyenesen fölszólamlani; de a maga pártbizottmányának föl fogja jelenteni, hogy ez meg ez helytelenül van bevezetve. így, véleményem szerint, sokkal tisztább lesz az eredmény, mint a mostani rendszer mellett; azért kérem a tisztelt házat, méltóztassék módositványomat elfogadni. (Helyeslés bal felől.) Kiss Miklós jegyző (újra felolvassa a 'beadott módositványt.) Szapáry Gyula gróf előadó i Átlátom, hogy azon választóknak, kik az összeírás ellen fölszólalnak, könnyebbségökre válnék, ha elfogadtatnék az, hogy a lajstrom annyi példányban kinyomatandó, a hány választó van. De én nem látom át ezen sok nehézséggel és költséggel járó intézkedés szükségességét, mert az, aki csakugyan érdeklődik a dolog iránt, 8 nap alatt megtekintheti a névsort. A tisztelt képviselő ur által ajánlott intézkedésnek szükségét nem látom és kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés jobb felől) Madarász József: Azt hiszem, hogy miután a tisztelt előadó ur is kijelentette, hogy a törvényhozás föladata gondoskodni arról, hogy mindenki érvényesíthesse jogát, ő sem fogja tagadni, hogy az Irányi tisztelt képviselő ur által benyújtott módositvány ellen csak is azt lehet fölhozni, hogy annak kivitele költséges és bizonyos mértékben bonyolult. Ami a költségeket illeti, azok itt valóban alig jöhetnek tekintetbe, miután 20 ezer példányban való kinyomatása a választóknak alig kerülne 100 forintba. De ha ezer forintba kerülne is egy főváros rendezésénél: ez, ugy hiszem, nem vehető tekintetbe. Ami másodszor a dolog bonyolultságát illeti, az sem olyan nagy, mint első tekintetre látszik, mert a választók átvehetik a lajstromot a reclamationaíis helyiségben Aki pedig nem veszi át, az tulajdonítsa magának. Én tehát Irányi képviselő ur által beadotf módositványban csak a választójog gyakorolhatásának szabatositását látom, és ugy hiszem, hogy ezen módositványnak a túloldal részéről való elfogadhatasát reményiem lehet. (Helyeslés bal felől.) Almássy Sándor: Én szintén pártolom Irányi tisztelt képviselőtársam módositványát, pártolom pedig azért, hogy egy polgár se legyen kizárva azon lehetőségből, hogy jogát gyakorolhassa, és más részről senki se gyakoroljon * valamely jogot, melyet a törvény nem ad neki. A tapasztalás megmutatta, hogy a névlajstrom kitétele nem vezet czélhoz, mert sok helyen a reclamationaíis lajstromokhoz hozzá sem férnek az illetők; gondoskodnak erről azok, akik a lajstromokat kezelik. Továbbá gondoskodni kell arról, hogy a polgárok bizonyos kényelemmel gyakorolhassák jogaikat. Az előadó ur azt mondja ugyan, hogy megnézheti a lajstromot, aki akarja. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy 15—20 ezer választónál ez nem lehetséges. Fölhozta a tisztelt előadó ur a költségeket: ugy hiszem azonban, hogy ezen költségek oly nevetségesen csekélyek, hogy nem hiszem, miszerint a tisztelt ház ezen csekélységet megtagadná. (Helyeslés bal felől.) Nehrebeczky Sándor: Tisztelt ház! Hogyha attól lehetne tartani, hogy a joggyakorlat akadályozva lesz azáltal, ha a névjegyzék nem nyomatik és nem osztatik ki: akkor azt hiszem, nem találkoznék a tisztelt házban egy tag sem, ki a kinyomatás és szétosztás ellen fölszólalna. De meg vagyok győződve arról, hogy ezen kinyomatásra szükség nincs, és pedig azért, mert a tény, mely a névjegyzékben foglaltatik, nem oly valami azokra nézve,