Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-42

42. országos ül£s noi ugy, mint az ellenzék kívánja, szabadon választassák, a többit azután a képviselőtestület maga válaszsza azon öt kategóriából, melyeket Podmaniczky Frigyes tisztelt barátom módositványa elősorolt: orvosok, mérnökök, jogtudósok, tanárok s a kereskedelem és ipar jeles szakembereiből. Steiger, képviselő ur azt találja, hogy ez kivihetetlen ; mert nem fog létezni oly összeíró bizottság, mely ezt ellenőrizhesse és a választók sem képesek annyi kategória nevét megtartani emlékezetökben. Bocsánatot kérek, de én nem tudom, hogy lehet ily commentárt adni egy oly egyszerű módositványhoz. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy az 1848-ki V. törvényczikkben ezen kategóriák, a kereskedelmet és ipart kivéve, mind benne foglaltatnak, az orvosok, ügyvédek, mérnökök, tanárok census nélkül is szavazati jogot nyernek. És mi történik most? Vajon alakitanak-e mindezen kategóriák számára külön összeíró bizottságokat? Nem, hanem aki választói jogát érvényesíteni akarja, megjelenik az összeíró bizottság előtt, bejelenti jogezimét, és választási jogot nyer, ami sokkal egyszerűbb, mint az, mit Podmaniczky tisztelt barátom ellen Steiger képviselő ur elmondott, hogy t. i. ezen esetben is azok, kik érvényesíteni akarják szavazati jogukat, bein ondolják képesitvényeiket, és aztán kiveszik igazoló jegyeiket, Aztán az összes választók névjegyzéke kinyomatik, természetesen külön névjegyzékbe nyomathatnak le azon választók, kik fölsorolt szakqualificatiójokat bejelentették, és azután a választás a képviselőtestidet Vg-át illetőleg, ezen másik a választók használatára kiosztott névjegyzékből történik. Ez igen egyszerű eljárás és én nagyon csudálkozom azon, hogy Steiger képviselő ur mindazon módok közül, melyeket fellehetett volna hozni ezen ügy elintézésére, épen azon módozatot fogja rá Podmaniczky t. barátom rovására, amely módozat valamennyiben a legmesterségesebb és legképtelenebb. Hogy mivel érdemelte e föltevést meg tisztelt barátom, nem tudom; a ház legalább még alig vette tudomásul. Mélyen tisztelt képviselőház! midőn arról van szó, hogy Buda-Pest fővárosban mi egy korszerű önkormányzatot szervezzünk törvényhozásilag: akkor, azt hiszem, nem lehet arról szó, hogy minő útonmódon lehessen biztosítani egyik vagy másik politikai pártnak előnyt; nem lehet arról sem szó, hogy mit kivan ily esetben a közhangulat; mert ha erre hivatkozunk: akkor ugy járunk, mint tegnap, midőn egyrészről a közhangulatra hivatkoztak némelyek azért, mert azt hitték, hogy az a korlátlan választást kívánja, másrészről a belügyminister ur hivatkozott arra, mert azt hitte, hogy a közhangulat a plutokratiát fogja igazolni. E tekintetben tehát tévedünk. Azt hiszem, hogy ha mi csakugyan a főváros rendezésével lévén elvemben 28. 1872. 131 foglalva, komolyan a közjó érdekében akarunk működni : akkor nem lehet tekintenünk másra, mint arra, hogy minő elemekből, mi módon hozhatunk létre oly képviselőtestületet, mely lehetőleg életrevaló és korszerű legyen. Ezt, azt hiszem, önök sem fogják tagadni; csodálkozom tehát, hogy ragaszkodnak mégis oly tanokhoz, melyeket a gyakorlat és történelem nem bizonyított életrevalónak. Önök. uraim, ez oldalon mindannyian a korlátlan választás alapján óhajtják egybealkotni a képviselőtestületet. Ezen választási módozat fönállott eddig is. íme Buda-Pest főváros képviselő testületei ily módon alakíttattak és mit eredményeztek? Eredményezték azt, hogy Európa művelt államainak fővárosai közül Buda-Pest — valljuk meg őszintén — nem az első, — hisz ezt nem is kívánhatjuk — de mindenesetre sok tekintetben a legutolsó helyen áll; (Halljuk! halljuk! hal felől.) eredményezte azt, hogy a rendőrség olyan, hogy fölötte az egész haza és a külföld is megbotránykozott; eredményezte azt, hogy a közegészségi és szegény-ügy olyan, aminek szomorú példáját látjuk naponként, az utczai koldusok botrányos megtámadásai elrettentenek mindenkit; látjuk a vízvezetékben, melynek hatását a közegészségre eléggé sajnosán tapasztaljuk. A közművelődési szempontból, ámbár néhány buzgó férfiúnak az utolsó időben némi örvendetes mozgalma tagadhatlan: mégis a közniiv elődé sí intézetek dolgában Pest... (Steiger Gyula közbe szól: Legelső Európábanl) Pest e tekintetben legelső Európában, azt mondja képviselő ur? (Steiger Gyula közbeszól: három év alatt 28 iskolát állitotü) Uraim, azt hiszem, hogy, midőn valaki olyasmit mond, (Mozgás bal felől.) ami annyira elüt az igazságtól: akkor vele tovább vitatkozni fölösleges, kivált, ha még fönhangon constatálta azt, hogy a közmivelődési dolgokban Pest a legelső Európában. (Mozgás.) A feleletet erre megadja minden ember, ki ismeri a dolgokat, vagy pedig, ha elfogultság s szenvedély nélkül tanulmányozza a kérdést. (Derültség bal felől.) Uraim, igenis, én abból indultam ki, hogy a képviselőtestület összeállítása kizárólag szabad korlátlan választási alapon eredményezte Buda-Pest főváros teljhatósági kormányzatának azon sebeit, melyeket ismerünk. Ha kívánják Pesté beteg fejlődését, e lassú, beteges fejlődését jövőben is ezen mérvben íöntartani: akkor szavazzák meg a korlátlan szabad választást; de én a magam részéről nem tartom czékszerünek. Ha korlátlan a választás, mi természetesebb, mint az, hogy a tömegek szenvedélyei és azon emberek befolyása, kik a tömegekkel érintkeznek : egyedül irányadók arra nézve, hogy kikből alakittatik össze a képviselőtestület. Mi történik ez esetben ? Az. hogy a képviselőtestületbe igen sokan behozatnak azért, mert a diadalmas párt kerteseit akarja megjutalmazni. (Zaj.) 17*