Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-42

-42. országos ülés uovemlM* 28. 1872. 129 zés alá vétették, azzal vigasztaltatott az ország, hogy az önkormányzat körében nagyobb hatáskört és tevékenységet fog nyerni. Most bekövetkezett az önkormányzat szervezése, és mit nyert az ország ? Ott van a virilis és a főispáni intézmény, melyek által a törvényhatóságokra kolomp tétetett fel. És mi történt Pest városában ? Itt áldozatul kívánták a rendőri igazgatásnak a kormány kezébe való átadását, és ezért kárpótlásul ide van nyújtva a virilis intéz­mény más szerkezetben ugyan, de a lényeg csak ugyanaz. Ide van nyújtva a főispáni intézmény, ha szintén főpolgármester nevet visel is, de ugyanazon gyámkodó alakban. Ily előzmények után méltán lehet kérdezni, bizalommal viseltethetik-e a főváros összes pol­gársága oly törvényjavaslat iránt, mely a jog­egyenlőség eszméinek megtagadásával polgártársai legnagyobb részét a véletlen szeszélyeinek akarja kitenni! — Nem, bizalommal nem viseltethetik, és hogy ez a fővárosi értelmiség s annak kö­zéposztályát képező polgárság eszméivel nem ta­lálkozik, mely minden irányban a szabadelvüséget, a függetlenséget tűzte zászlójára, kimutatták azt: részint a Madarász képviselőtársam által idézett, részint a hatóságok, részint pedig a népgyűlések által szerkesztett beadványok. De annak ellenében, mit a belügyminister ur tegnap méltóztatott felhozni, hogy ezen intézmény ellen nem igen van ellenszenv: felemlítem, hogy ő ignorálni látszik a jelen és múlt ülésszak alatt beadott számos kérvényeket, melyek nem annyira a rokon, mint inkább az ellenszenv: hangját fújják ez intézmény ellen, mely a nemzet fel­világosodott érzelmeivel, szabadelvüségével, ellenkezik. Ha arról lettünk volna meggyőződve, hogy ez intézmény iránt rövid időn életbeléptetése után bi­zonyos rokonszenv keletkezik: akkor el lehettünk volna készülve rá, hogy a sajtó minden különbség nélkül nem fog e tárgyról oly hosszasan czikkezni, mint ahogy azt a legújabb időben tette. De ettől, eltérve Pest város jelenlegi képviselői, legalább nagyobbrészt, hazafiúi kötelességüknek is­merték programmjokban e kérdésre tüzetesen kiter­jeszkedni, és már akkor elitélték a virilis intézményt és kimondották, hogy ez be nem hozható a fővá­rosba, kimondották, hogy ez intézményt Pesten részint nemzetiségi, részint társadalmi, illetőleg értelmiségi alásülyedés fogná követni. — Ez értelemben nyilat­koztak a képviselők és szavokat fényesen beváltot­ták, mi igazolásul szolgálhat a kisebbségi indítvány beadóinak. Azt hiszem, Pest belváros érdemes képviselője szintén nem tagadhatja meg sem azon hazafiúi, sem azon polgári kötelmek teljesítését, melyek őt részint a szabadelvüség, részint a jogegyenlőség kívánalmai­nak kielégítésében vezérlik. Legkevésbbé sem hihetjük pedig azt, hogy Pest belváros érdemes képviselője, KÍPV. H. NAl'LÓ 18=1. H. KÖTET. mint köznyelven a „nemzet bölcse", ezen alkahnat ne ragadja meg arra, hogy ez egy Radocza, egy Steiger után hátramaradjon, és ne pártolja azok indítványát akkor, midőn Pest egy másik képviselője, Wahrmannnak, a népgyűlés általa benyújtott kérvényé­ről azt mondta, hogy az kiváló figyelmet érdemel. Pest belváros képviselőjének sok időben és külön­böző alkalmakkor kitüntetett böleseségére vonatko­zólag reményijük, hogy ez úttal szintén eltávolítja a fővárostól azon keserű poharat, melyet Tisza Kálmán körülírt; reményijük, hogy azon többség, mely ezen országgyűlésen ezen nem pártkérdésben a főváro­sok szabatos rendezése által fog kitűnni, pusztán nem hangozik el, midőn ezen rendezés a vidékre is ki fog sugározni. Ily szempontok azok, tisztelt ház, melyek az eddig felhozottakon kívül mindenkit meggyőzhettek arról, hogy ha szintén e virilis intézménynek a megyék­ben és városokban történt életbe léptetése némileg nemzetiségi vagy értelmiségi szempontból czélszerü is lehetett: ugy de azokra hivatkozni a fővárosnál túlhaladott és oly kérdés lenne, mely a fővárosi körökben forgó és működő képviselőknek, valamint a kormány tagjainak, rövidlátására, kislelküségére mutatna. És ha mégis mind azon érvek, mind azon ellenvetések daczára, melyek már csaknem túlnyo­móan egyhangúlag azon kevés felszólalás ellenére, melyek a túlsó oldalról a törvényjavaslat mellett emel­tettek, a virilis intézmény mégis keresztül vitetnék, különböző anomáliákra lehetünk elkészülve. Ily ano­mália lehetne, hogy azonnal megállapitatnék a két kamarai tanácskozási rendszer, melynek egyike a méltóságos főtábla a virilis képviselőkből, a kor­mány által kinevezendő főpolgármesterrel élén. má­sika pedig a többi képviselők a választott polgár­mesterrel élén, mint egy alsó tábla lenne, és ezek képeznék a közgjüilési Ily anomáliákra készen lehe­tünk mind annyiszor, valahányszor a törvénynyel, a nemzet geniusával ellenkező, a jogegyenlőséget sértő intézmény szándékoltatik a nemzet életébe becsempésztetni. (Helyeslés hal felől.) Tegnap a belügyminister ur méltóztatott ma­gát büszkén dicsekvőleg ezen törvényjavaslat terem­tőjének és föntartójának nevezni. Ezen büszkeséget nem irigyeljük tőle, hisz azzal az 1848-ki törvényekre, melyek alapján a ministeri székben ül, homályt, vetne. Ép oly tarthatatlan azon indokolása is, mi­szerint ezen intézmény a főváros érdekeivel és kö­vetelményeivel összefüggésben van. Hogy pedig ez nem áll, azt hiszem a belügyminister ur is, ki sze­rencsés a főváros érdekeit közelebbről tanulmányoz­hatni, annak mind szellemi mind annyagi érdekei fölött őrködni: bizonyosan kellőleg meggyőződhetett, hogy legkevésbbé sem kívánatos oly intézmény beho­zatala, mely ha egyebet nem okoz, legalább zsib­basztja a fővárosnak a szabadelvüség és minden 17

Next

/
Thumbnails
Contents