Képviselőházi napló, 1872. II. kötet • 1872. november 4–december 23.

Ülésnapok - 1872-42

126 42. országos ülés 6 hóval tévedett, mi nem sok, de a mai szokásos nyelven szólva mégis 50 perczent: (Derültség.) de hiszen a végén ez mellékes dolog. Hidgye el a tisztelt ministerur, nagy szerencse az e világon, hogy a rósz nem terem oly gyorsan; hogy ha ma elvetettük, már holnap mint szembe szökő nagy fa álljon előttünk. Nagy szerencse, mert ily módon adatik a törvényhozásoknak idő az elvetett rósz magot kiirtani, mi előtt még az megteremhette volna átkos gyümölcseit. És azonkívül, ha nem történt osztály-gyűlölködés, vagy annak még semmi nyoma nem látszik: engedje meg a tisztelt minister ur, de ebben annak is tulajdonítson valamit, hogy azok, kik ez intézményt helytelenítették, és mi, kik helytelenítet­tük, nem a mellett izgattunk, hogy már most gyű­löljük meg egymást; hanem a mellett, hogy nehogy az valaha bekövetkezzék, törekedjünk annak, mi ezt előidézné, megváltoztatására. Az agitatió tehát, mely ez irányban történt, nem arra vezethetett volna, hogy előidéztessék a gyűlölet; de arra, hogyha megvan annak csirája, elenyészszék azon remény által, hogy megfog változtatni az intézmény. (He­lyeslés a bál oldalon.) Másik érve az ellenzéknek — azt mondja mi­nister ur — az volt, hogy a plutokratiának beho­zatalát látja ezen intézményben; de azt mondja ez számok által van megczáfolva. mert ezen intéz­mény nem csak a fővagyon, de a középvagyon és az értelmiségnek is nyújt jogot. Tudom, tisztelt ház, hogy nemcsak a nagy vagyonnak nyújt, el­annyira nemcsak a nagy vagyonnak, hogy ez midőn egyfelől enyhítése, másfelől illustratiója azok szem­pontjának, akik a vagyonban keresnek biztosítékot, hogy van egy törvényhatóság — legalább hallottam azon időben és hiteles helyről, hol mint virilista jön be oly ember, aki 5 fortuyi adót fizetett, ki tehát ha nem lenne virilista, miután ott a képviselő választási census 8 forint, sem választó, sem választ­ható nem lenne. Ez persze nem valami plutokrata; (Derültség bal felől.) de nem is tudom, hogy a va­gyonba helyezett biztosítékot hogyan fogja nyújtani. Tudok oly esetet Magyarországon, ahol valaki tényleg bejött és bennmaradt a virilisták lajstromában, kit a kéjTviselőválasztók összeírásánál nem lehetett be­venni. A dolog igen egyszerű, ha épen tetszik, meg­mondhatom : Nagy-Váradon történt. Az adó az ő nevére volt irva, s ennek alajrján beíratott virilis­tának, azonban bizonyos egyéni kellemetlenségek miatt birtoka a telekkönyvben nem az ő nevére volt irva s vagyont nem tudván kimutatni, nem Íratott be a választók állandó lajstromába. Ilyen anomáliákkal jár a vagyonra fektetett virilis intéz­mény. De, tisztelt uraim, bár tudom ezeket, mégis azt állítom, hogy ép ugy plutokraticus intézmény ez, november SS. !872. mint amilyen aristokraticus intézmény volt a ne­mesek előjoga. Mert itt nem az a kérdés, hogy ki gyakorol­ja, hanem hogy mi jogon gyakorolja valaki a jogot ? Mihelyt egyszer tény az, hogy ha relatíve leg­több adófizetés folytán gyakorolja a jogot : pluto­kraticus az intézmény, bármennyire le is szálljon ezen adó, ép ugy aristokraticus intézmény volt a magyar nemesség, bár nehezen tarthatta volna bár­ki is valami nagy aristokratának a napszámból éli mezitlábos nemes embert. Hogy consequentiát tanúsítottak, azt töké? letesen és határozottan elismerem. Bármily nagy legyen a külömbség aközt, amit másutt csinál­tak, s amit itt akarnak csinálni, meg van annak teljes consequentiája, meg van a consequentía a jogegyenlőség tagadásában. Megnyugtathatja önöket ez, ha tetszik : én részemről az ily consequentiák után uem szeretnék kapkodni. Végül a tisztelt minister ur azt mondta egy itt elejtett szó következtében, hogy nem kell félni attól, hogy azok, akik virilis jogon lesznek megvá­lasztva : helyüket nem fogják elfogadni. Elfoglalták széles ez országban mindnyájan, kik mint virilisták elfoglalhatták. Tisztelt ház! nem áll igy egész áta­lánosságban a dolog. Én is tudok egyeseket, akik nem foglalták el, mások többeket is tudnak; hallom, községeit is vannak olyanok. De igen is elösmerem a nagy többségben, ha vesszük az országot, azok, kiket e jog megillet, el is foglalták helyeiket. És én nem tagadhatom, hogy azt hiszem, miszerint ez némileg talán a virilis intézmény behozóinak számí­tása ellen is van ; mert ugyan, ha némelyek nem foglalták volna el, kik lehettek volna azok? Ugyan­azok, kik az institutiót helytelennek tartják. Ha tehát az ilyenek el nem foglalták volna helyeiket a vúi­lismus alapján: legalább a bizottságnak fele olya­nok lettek volna, kik az intézményt helyesnek tart­ják. Választani elég lett volna egyet s* azután nem maradt volna törvényhatóság, mely ezen instiíutio ellen szavát felemelhesse. Igen is elfoglaltuk és a virilisjognak alapján elfoglaltam én is helyemet, s mindaddig, mig ezen jog fön fog állani, meg is fogom azt tartani, ha élek, hogy ezen jog ellen küzdhessek. (Élénk helyeslés bal felől.) Követtük példáját azoknak, kik, midőn hazánk­ban a nemesi privilégiumot eíakarták törölni, nem azon képtelen eszközhöz nyúltak, hogy miután helytelen­nek tartották azon privilégiumokat, ők nem vesznek részt azon alapon a közügyekben, mi által megörö­kíttetek volna azon privilégiumokat, hanem azt mon­dották : igenis részt veszünk, hogy többségre jutván, ezen intézményt eltörölhessük. Én részemről, szemben azon elejtett szóval, mely tegnap mondatott, hiszem és várom, hogyha a

Next

/
Thumbnails
Contents