Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-13

13. országos ülés september 18. 1872. 77 Engedje meg a t. ház , hogy figyelmét még egy esetre felhihassam! (Halljuk!) Az 1861. országgyűlés jegyzőkönyvében mondatik ez: „Pulszky Ferencz, Nógrádmegye szécsényi kerület képviselőjének igazolását illetőleg, az állandó igazoló bizottság véleményét azon oknál fogva függesztette föl, inert Pulszky Ferencz, ki Turulból kelt jelentése szerint az ellene törvénytelenül hozott ítélet következtében az országgyűlésem megjelentetésében azért van gátolva, mert oly tartományokon kellene átutaznia, hol az idézett ítélet érvényesnek és végrehajtandónak tekintetik — a sürgetett menlevelet pedig meg nem nyerhetvén — egyedül választási jegyzőkönyvének másolatát küldötte meg. Ennélfogva Nógrádmegye bizottmánya a széesénjd választás jegyzőkönyve egyik eredeti példányának megküldése iránt, Elnök:leg felszólíttatni határoztatott." Én tehát határozati javaslatomat, melyet az imént a tisztelt ház előtt felolvastam, bátor vagyok a tisztelt képviselőknek ajánlani azért, mert, ha Gorove t. képviselőtársamnak indítványa elfogadtatik: akkor nem az lesz többé, higyjék meg, nem lehet többé az a kérdés, vajon azon elnök szigorúan teljesitctte-e vagy nem kötelességét, vagy is hogy valamely megejtett választás után köteles-e az elnök kiadni a választási jegyzőkönyvet, vagy sem? kivált, ha ez akkor történik, midőn már az országgyűlés együtt van, a nélkül, hogy az, vagy helyette a biráló bizottság mondaná ki a fölött ítéletét, helyesen hajtatott-e végre vagy nem azon választás? Hanem ekkor önök a képviselőháznak ezen alkotmányos jogát odavetik egyes lelkiismeretlen választási elnököknek, mit különösen ezen esetben, határozottan merek állítani, a 48. törvény szellemében, — odavetik egyes lelkiismeretlen elnökök önkényének az egész többségnek s nem sok idővel később a kisebbség minden egyes választási jegyzőkönyvét. Én, az 1848. választási törvények iránti tiszteletemnél fogva elfogadom Győrffy Gyula indítványát, az esetben azonban, ha az el nem fogadtatnék, ajánlom határozati javaslatomat elfogadás végett. (Helyeslés bal felől.) Huszár Imre : Tisztelt ház! Nem vagyok azon kellemes helyzetben, hogy mindenben oly teljesen correctnek találnám a belügyminister ur intézkedéseit, melyeket a házzal közölni szives volt, mint azt a túlsó oldal tisztelt szónokai mindnyájan találják. A belügyminister ur, mint kijelenté, felhívta Udvarhelyszék központi bizottságát, hogy intézkedjék saját hatáskörében. Ha ez alatt a t. minister. ur az 1848. V. t. ez. 43. §-a értelmében való intézkedést értette: akkor a t. belügyminister ur tökéletesen helyesen cselekedett, mert nem tehetett, vagy iegalább nem tehet egyebet Udvarhelyszék központi bizottsága, melynek az idézett törvény idézett §-a értelmében a választások befejezése után ezen kívül semmi egyéb dolga nincs , mint, hogy egyik választási jegyzőkönyvet Udvarhelyszék levéltárába tette, a másikat pedig felküldötte volna a mmisternek; a mennyiben ezt nem tette, annyiban igen is sajnálom, hogy a tisztelt minister ur e tekintetben erélyesebb rendszabályokhoz nem nyúlt, s a renitens választási küldöttséget, valamint a renitens központi bizottságot a törvény tiszteletére megtanitani elmulasztotta. Azonban, tisztelt ház! a t. minister ur másik intézkedése sem egészen alkalmas arra, hogy a törvény tiszteletére megtanítaná ezen renitens bizottságot, mert távirati utón az jelentetett a tisztelt minister urnák, hogy a központi bizottság uj választási határidőt tűzött ki. Tóth Vilmos belügyminister: (Közbeszól.) Tegnapelőtt! Huszár Imre: Tehát tegnapelőtt egy táviratban azt jelentette a központi bizottság, hogy 21-kére új választási határidőt tűz ki. (Tóth Vilmos közbeszól: a központi bizottság) Igen, a központi bizottság. Az esetben mondottam, ha nem intézkedett és azt be nem tiltotta: akkor intézkedése nem alkalmas arra. hogy a törvény tiszteletére megtanítsa a renitens központi bizottságot, mert azt az eddigiekből hitelesen tudjuk, hogy Udvarhelyszéken egy választás történt, mely befejeztetett f. é. Julius 9-kén. Igaz, hogy az erdélyi képviselőválasztásra vonatkozó utasítás azt mondja, hogy, ha a szavazás ugyanazon napon be nem fejeztetik, vagy a körülmények máskép nem kívánják: a szavazás másnap folytatandó. Igen, de mit mond az 1848-diki választási törvény. Ennek 24. §. b) pontja azt mondja: ,A központi választmányok akkép intézkednek, hogy a választás az országgyűlés megnyitását, legalább 4 héttel megelőzze." Olyan körülmény tehát ez esetben elő nem fordul, és olyan rendeletet a minister sem bocsáthatott ki, mely a törvény ezen rendelkezését lerontsa. Az országgyűlés folyó évi september 1-ére hivatott össze, a választás pedig f. évi Julius 9. bevégeztetett, így tehát, ha a körülmények nem is engedték, hogy az új választás Julius 10-én megkezdessék, a törvény világos rendeleténél fogva meg kellett volna kezdődnie oly időben, hogy az 1848. V. tcz. 24. §. b) pontja értelmében az országgyűlés megnyitását 4 héttel megelőzze. Az tehát világos törvénysértés az udvarhelyszéki központi bizottság részéről, ha új választást tűz ki, mert megtarthatta volna, ha az első választás nem volt érvényes a törvény által követelt formákat, és ha a t. minister úr meg fogja engedni, hogy ezen központi bizottság a törvény megszegésével új választást rendeljen el: akkor bocsásson meg a minister úr, de ő sem