Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-13
13. országos ülés septemliep 18. 1872. 75 választottak ellen, vagy ő ellenük fognak-e kérvényeket beadni. Erre nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a t. képviselő ur ngy látszik az extra és intra-dominium kitételeket életében soha sem hallotta ; mert azt hiszem, hogy ezeket itt nagyon egyszerűen lehet alkalmazni. (Helyeslés bal felől) Én tehát t. képviselőház! bátor vagyok egyszerűen azt ajánlani, hogy miután az igazság mindenekelőtt jár, miután elvitázhatlan igazság, hogy az elnök nem a törvény utasítása, hanem annak 34-ik §-a, annak egyenes rendelete ellenére sem más napra, sem később időre uj választást nem tűzött ki: az igazság szerint tehát elvitázhatlan, hogy a végrehajtott választást maga is érvényesnek ismerte el; a képviselőház kérje föl elnökét: miszerint határozottan méltóztassék rendelkezni azon tekintetben, hogy azon bizonyos N. Is T . uraknak adassanak át mandátumaik , hogy itt a képviselőházban megjelenhessenek. Egy jegyzőkönyvnek, melyben a mandátum átadása foglaltatik, meg kell lennie, ez kétséget nem szenved. Hogy ez a mandátum megállhat-e, hogy a képviselők igazolhatók lesznek-e, vagy nem ? azt többé nem a választási elnök kötelessége meghatározni. Miután ő a napot elmulasztotta kitűzni az nj választásra, ebben már csak a ház határoz. S megint bátor vagyok megjegyezni ugyancsak Hofimann t. képviselőtársamnak, hogy ő, mint monda, mandátumot mandatarius nélkül soha sem látott. Bocsánatot kérek, de ugy tudom, hogy nagyon sok ily mandátum bocsáttatott birálat alá a nélkül, hogy a mandatariust láttuk volna. Ez tehát akart lenni egy kis ügyvédi érv, melynek felfogásom szerint alapja nincs. Pár szót t. ház! vagyok még bátor megjegyezni arra nézve, hogy az igazsággal egyezőleg, eltekintve most magától a választás tényétől, ha el akarunk járni: gondoljuk meg azt is, vajon igazság lesz-e minden kimutatható alap, minden törvényes ok nélkül azt a 24,000 embert, a ki az első választást végrehajtotta 8 nap alatt, most a legnagyobb munkaidőben megint egy nyolez napi választás fáradságainak és izgalmainak kitenni? (Mozgás jobb felől.) Nem tehettem t. ház, hogy ezt is a képviselőház figyelmébe ne ajánljam , és igy befejezve beszédemet, Győrffy Gyula t. képviselőtársam indítványa mellett szavazok. (Éljenzés bal felől.) Hunyady László gr.: Tisztelt ház! legelőször is örömmel constatálom, hogy ez alkalommal az egész ház egyértelmüleg az igazságot akarja érvényre hozni, és egyedül csakis az igazságot. Magam részéről nagyon csudálom, hogy azon kincses Erdélyben minő nevezetes dolgok történnek; onnan jönnek a német választási jegyzőkönyvek, kincses Erdélyben Fogarasvidéke nem akar választani, és ugyanott fordult elő ezen udvarhelyszéki eset is. Én ebből csak egy következtetést húzok és egy dolgot kívánok nyilvánosan kimondani, hogy t. i. a kormány erejét és bátorságát e tekintetben mindig fogom pártolni a magam részéről. A mi Gorove István tisztelt képviselőtársam indítványát illeti: ahhoz hozzájárulok és azt részemről tökéletesen elfogadom. {Helyeslés jobb felől.) Madarász József: Tisztelt képviselőház ! Somogymegye szili választó kerületének képviselője hangsúlyozta, hogy igen örül a fölött, hogy az egész ház egyértelmüleg az igazságot óhajtja. Sajnálom, hogy midőn mégis most már három ellentétes indítványt látunk a házban: természetesen az „igazság* szót mindenki nem átalános, hanem önmagára értő tekintetben veszi. Én azt hiszem, hogy ha az igazság, melyet az alkotmány kérdésében csakis az alkotmányos törvény mutat meg tekintendő zsinórmértékül: akkor Somogymegye szili választó kerületének képviselője az én felfogásom szerint nem jár el egyértelmüleg az igazság tekintetéből akkor, midőn Gorove István képviselő űr indítványát pártolja, nem jár cl azért, mert ezen indítványban nincsen határozottan kijelölve az 1848-ki választási törvény szakaszai ellen a választási elnök által elkövetett gálád és lelkiismeretlen törvényellenességnek megtorlása. Mire szolgál a jelen tárgyalás'? Fő alapját nem képezi más, mint hogy van-e szabadságában egy választási elnöknek önmagát tenni birájává, hogy először: vajon megvan-e az átalános többség , és nincsen-e összevisszavetve a törvényben nem érintett be nem számitható szavazatokkal? Ezt nemcsak jogában lenni ismerem, de mint a törvény parancsolja, a központi szavazatszedő bizottság jogának és kötelességének is ; másodszor: telj esitette-e a szavazatszedő bizottság vagy akarta-e teljesíteni törvényt tapodó elnöke ellenére is a törvény azon rendeletét, hogy ha nincsen átalános többség: akkor uj választás rendeltessék. Fölötte csudálom br. Kemény Gábor azon alkotmányos tiszteletét és szeretetét, hogy ő nem tudja megkülönböztetni, habár ismeri is az erdélyi viszonyokat, hogy ha Erdélyre nézve nincsen is mindenben elfogadva az 1848-iki törvény, de, a mint hallom, — erdélyi képviselők föl fogják világosítani e tárgyat, — az 1848. törvény szolgál zsinórmértékül, hogy azon esetben, ha átalános többség nincs: mikor és miként történjék a szavazás. Azt még sem hiszem, hogy Julius 1-től 8-ig lévén a választás, tisztelt képviselőtársam azon választási elnök jogának higyje, vagy azon központi bizottság jogának, hogy a september 1-jére kitűzött országgyűlésre ne oly időben tartassa meg, vagy ne tűzze ki a választást, hogy azon képviselők az orszáegyülésen meg is jelenhessenek. 10*
