Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-13

70 13. országos ülés september 18. 1872. dalon) Miután pedig Győrffy Gyula képviselőtársam indítványának ez az értelme és czélja, azt fogadom el. Hoffmann Pál: T. ház! Mielőtt a kér­désnek alaki oldalára és arra térnék, hogy mit vé­lek én teendőnek : mindenekelőtt megjegyzem, hogy a dolog érdemére nézve egyre fog menni, akár az egyik, akár a másik indítvány fogadtatik el. (Fel­kiáltások a baloldalon: Ohó!) A dolog lényege t. i. azon kérdés körül forog, vajon a már megtartott választás alkalmával nyertek-e absolut többséget né­melyek, és e szerint tehát törvényesen megválasz­tottaknak tekintendők, avagy nem nyert közölök senki többséget, és tehát a törvény értelmében uj válasz­tásnak kell történnie. Erről a kérdésről fog a t. ház határozni, akár Győrffy Gyula képviselő úr indítványa fogadtatik el, melyhez képest rövid idő múlva— nem tudom a t. urak neveit, gondolom Ugron Gábor és Orbán Balázs, — a képviselőház elé fogják terjeszteni azon jegyzőköny­vet, mely a véghezvitt választásról szól, és ezen vá­lasztásnak érvényessége azután azok által fog meg­támadtatni, kik azt a törvénynek megfelelőnek nem tartják; akár pedig ellenkezőleg ezen választás a vá­lasztási elnök nézetéhez képest nem törvényesen történt választásnak fog tekintetni, és ennek követ­keztében uj választás fog tartatni, s talán más vá­lasztottak által a jegyzőkönyv bemutattatni, a minek következtében Ugron Gábor és Orbán Balázs pár­tolói részéről ezen utóbbi választásnak törvénytelen­sége fog állíttatni, és annak megsemmisítése mellett az előbbi választásnak érvényessége fog czéloztatni. Én tehát gyakorlatilag szemlélve a dolgot, nem látok a végeredményben semmi különbséget. Végre is a tisztelt ház fog határozni arról, vajon érvé­nyes-e a választás, vagy nem. Történjék ez az első választás jegyzőkönyve, vagy pedig a később törté­nendő választás jegyzőkönyvének tárgyalása alkal­mával: a meritumra nézve nem lesz semmi különbség, mert mindenesetre a képviselőház fogja az első vagy a második választás érvényességét eldönteni. Áttérek most a kérdésnek formai oldalára és arra, mit kell tenni. Igaz ugyan, hogy azok után, a miket mondtam, talán közömbösnek is lehet tartani, akármit határoz is a tisztelt ház, ha mint mondám, a végeredmény az lesz, hogy a képviselőház akár igen tisztelt képviselőtársam Győrffy Gyula indít­ványa értelmében, akár igen tisztelt képviselőtársam Gorove István indítványa értelmében, ugyanazon ered­ményre fog jutni. Én azonban a formakérdést kö­zömbösnek nem tekinthetem, mert a kérdésre nézve a jog dolgában a formák nyújtják egyedül annak biztosi­tékát, hogy a jogrend fentartatik. Én tehát oly el­járást kívánok követni, mely egyúttal czélhoz is vezet, melyet mindnyájan elérni akarunk, más részről a tör­vény és házszabályok intézkedésének is megfelel. Sajnálom, hogy teljesen sem a Győrffy Gyula képviselő úr által beadott indítványt, sem egész ki­terjedésében igen tisztelt képviselőtársam Gorove István által beterjesztett indítványt nem pártolhatom, A Győrffy képviselő úr indítványát mindenek előtt nem tartom correctnek, mert abban az kíván­tatik, hogy a képviselőház utasítsa Udvarhelyszék központi bizottságát, nem nevezi meg ugyan indít­ványában, de utal a választottakra, és azt mondja: hogy N. N. uraknak adja ki a választásról szóló jegyző­könyveket, hogy azokat mandátum gyanánt a házhoz benyújthassák. Erre sem az 1848. választási törvény, sem a házszabályok nem nyújtanak alapot. A tör­vényben ugyanis a választás véghezvitelével a hely­hatósági orgánumok bízatnak meg, ezeknek eljárása meg van határozva, meg van határozva jelesül az, hogy a választási jegyzőkönyv mint mandátum csak akkor adható ki, ha absolut többség van a megvá­lasztott részére. És ezen megjegyzésemmel válaszoltam két előt­tem szólott képviselő által tett azon észrevételre is, hogy jegyzőkönyvnek kell lenni. Igenis, jegyzőkönyv van, de nincs mandátumul szolgáló jegyzőkönyv, (Felkiáltás balfelöl: igenis van.) Nem mondom, hogy egyátalában nincs, beismerem hogy lehet; de nincs ezen concret esetben. (Helyeslés jobbfelöl) De figyelmeztetek azon különbségre, mely fen­forog azon jegyzőkönyv közt, mely a választásnál történteket, a választás képét adja elő, és azon jegyző­könyv közt, mely a választás törvényes eredményét foglalja magában; mert hiszen választások alkalmá­val megtörténik, hogy két-három választás is szük­séges, a mig a végeredmény megvan, mert külön­ben azon egyén is kívánhatná a jegyzőkönyvnek részére való kiadatását, ki a választásnál csak relatív több­séget nyert, hogy azt mondatunként használja. A törvény azt rendeli, hogy ha absolut többség nincs: uj választás rendelendő el. Arról tisztelt ház! hogy vajon a véghezvitt választás megfelel-e a tör­vény rendeletének, arról, hogy egy, vagy más jegy­zőkönyvet mandátumul ki lehet-e adni: nézetem sze­rint,' első sorban a választási bizottság van hivatva, a maga szigorú felelősségére, határozni; (Helyeslés jobb felől.) a képviselőház functiója nem terjed oda, hogy egy véghezvitt választás eredményét mondja ki, mint ez némileg involváltatik Győrffy képviselő ur indítványa által; már pedig valóban ezt mondaná ki a képviselőház, ha elfogadná ezen 4nditványt f hogy ezen választás absolut többséggel történt. (He­lyeslés jobb felől.) Kérdem, mit tud eddig a ház hivatalosan ezen ügyről? Azon egyszerű tényen kivül, hogy Udvar­helyszék a házban nincs képviselve, — semmit sem tud (Ellenmondás bal felől), és csakis a belügymi­nister urnák mai beszédéből tudtunk meg annyit hivatalosan, hogy ő felszólította Udvarhelyszék ha-

Next

/
Thumbnails
Contents