Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-13

13. országos ülés september 18. 1872. 71 tóságát arra, hogy a választásra szükséges törvényes lépéseket megtegye. Már most kérdem, van-e a dolgoknak ily állásában, a tisztelt ház hivatva Győrffy képviselő ur indítványa értelmében határozni arról, hogy Udvarhelyszéken a választás alkalmával volt-e, vagy nem absolut többség? mert az involváltatik ezen indítvány által, hogy a képviselőház határozza el, miszerint a megbízólevél adassék ki, s ezzel eldöntetik egyszersmind azon kérdés is, vajon absolut többség volt-e, vagy nem? {helyeslés jobbfelöl) mert a megbízólevelet csak akkor lehet kiadni, ha absolut többség volt. Én tehát azt hiszem, hogy teljes jogi lehetetlenség ezen indítványt elfogadni. Másrészről Gorove István igen tisztelt barátom és képviselőtársam indítványát sem tartom elfogadhatónak, s miután nem is tudom, hogy talán napirend alakjában lett-e az beterjesztve, mert nem hallottam, csak lényegileg fogok arról szólni, hogy miért nem tartom azt helyesnek. Mi csak azt tudjuk mindeddig, hogy Udvarhelyszék nincsen képviselve. Mit szokott a ház ily körülmények között tenni? A ház elnöke felszólítja a központi választmányt, hogy a választás iránt intézkedjék. Én azért egyedül helyes intézkedésnek azt tartanám, hogy az elnök szólítsa fel Udvarhelyszék központi bizottmányát arra, hogy a választásnak törvény szerinti véghezvitelét haladék nélkül eszközölje. Súlyt fektetek erre, mert hogy mi lesz a választás véghezvitele; azt a központi bizottság fogja elhatározni, ha a ház elnöke által fel fog szoríttatni, hogy tegye meg azon lépéseket, melyek kellenek, hogy a választás véghez vitessék. Ha az absolut többség megvan, a központi bizottmánynak kötelessége lesz a jegyzőkönyveket kiadni, mert ez lesz a teendő; ha azonban azon véleményben van, hogy uj választás rendelendő el, mit a maga felelősségére fog tenni: azt bizonyára haladéktalanul eszközlendi, mert azon gyorsaság, melylyel ezen indítvány tárgyaltatik, nagyon meghallható és nagyon meggondolandó intés leend a központi bizottság részére, hogy ilyen kérdésben játékot ne űzzön. Azon készség, melylyel ezen indítvány fogadtatott, teljes biztosítékot nyújt, nézetem szerint, arra nézve, hogy megfogja tenni az elnök intézkedése azon hatást, melyet mindnyájan óhajtunk, hogy az ott megválasztott képviselők jegyzőkönyveikkel itt jelentkezzenek. Hogy miként vitetett véghez azután a választás, annak elbírálására van már orgánumunk: a bíráló bizottságok. Én ennélfogva tisztelt ház ily értelemben teendem meg módositványomat Győrffy Gyula képviselő úrnak indítványára, mert vele abban egyetértek, hogy a ház elnökét kell utasítani az általam fönebb jelzett értelemben. Mielőtt azonban beszédemet bevégzem, még csak két megjegyzést kívánok tenni, és pedig egyet azon véleményre, melyet Csernátony tisztelt képviselőtársam jelzett, s mely lényegesen eltér a Győrffy Gyula tisztelt képviselőtársam indítványától. Csernátony tisztelt képviselőtársam azt akarja, hogy mi a jegyzőkönyveket követeljük be; de én már akkor inkább Győrffy képviselő ur indítványa mellett szavaznék, inert az hallatlan lenne, hogy a képviselőházba képviselő nélkül mandátum jöjjön, hogy itt legyen a mandátum a mandatarius nélkül. A ház szabályai ezt annálkevésbbé'engedik: mert a megbízólevelet a képviselőnek vagy magának kell benyújtania, vagy más által benyujtatnia. Ezt tehát semmi esetre sem fogadhatnám el. Végre Simonyi Ernő tisztelt képviselőtársam megjegyzésére kell egy második rövid megjegyzést tennem. Ö ezen ügyből azon tanúságot merítette, hogy mivé tettük mi, a többség, a megyét, az autonómiát, mennyire sértettük meg annak egészséges, józan alapjait, mert hisz lám a belügyniinisternek annyi hatalma sincs, hogy egy renitens törvényhatósággal szemben sikerrel léphessen fel. Én tudomásul veszem ezen nyilatkozatot annak bizonyítékául, hogy a törvényhatóságok önállósága nincs megsemmisítve; sőt még a tisztelt képviselő ur által is világos törvénysértésnek tekintett eljárásnak is elég tere marad a fenálló törvényhatósági rendezés mellett. (Derültség jobbról.) Felolvasom mő do sitvány oinat. Módositvány. „A képviselőház elnöke utasítsa oda az udvarhelyszéki központi bizottságot, hogy kerületének e házban leendő képviséltetése czéljából a törvényszabta intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Simonyi LajOS br. AZ előttem szólt Hoffmann Pál képviselő urnák nézetével én teljesen ellenkező meggyőződésben vagyok. Ugyanis ő azt monda, hogy a dolog érdemére nézve egyre megy, akár elfogadjuk Győrffy Gyula, akár Gorove István képviselő uraknak indítványát. Nézetem szerint az előttem szóló igen t. képviselő ur nem méltatta kellő figyelemre ezen indítványokat; mert én azok közt oly nagy különbséget látok, mely ezeket két egészen külön álláspontra helyezi. Az ezen indítványok alapján jelenleg hozandó országgyűlési határozat által mi egy nagy elvi kérdést fogunk eldönteni, azt, hogy a megejtett választás fölött ki határoz, e tekintetben ki intézkedik? az országgytilés-e vagy a miuistcr? Mert azon esetben, ha csakugyan Gorove István képviselőtársamnak ebbeli indítványa fogadtatnék cl, hogy a belügyminister utasittatik arra, hogy a választás tekintetében Udvarhelyszéken intézkedjék: akkor az országgyűlés lemondana azon jogáról, rnelyszerint őt illeti meg a választások tekintetében egyedül és kizárólagosan az intézkedés/ Igaz, hogy az 1848. törvényben, melyre különösen Gorove képviselőtársam hivatkozott, a választási előmunkálati teendőkkel a belügyminister biza-