Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-30
30. országos ülés october 12. 1S72. 381 hogy arra kérjem a képviselő urat, méltóztassék a hivatalos Közlöny ide vonatkozó számait megolvasni : ott a kiadott rendeletekről határozott tudodomást szerezhet magának. A másik interpellátió, melyet már hozzám intézett, hasonló tárgyú : t. i. miként tudja a ministerelnök Kállay főkonsulnak a szerb kormány kérdésére adott biztosítását és észrevételeit a betiltó rendelettel összeegyeztetni? Erre ez a válaszom: a kormány senkitsem tiltott el az ezen ünnepélyben való résztvételtől; de, igenis, minthogy a fennálló törvények értelme szerint a külfölddel való minden érintkezésben a kiilügyminister van hivatva a monarchiát képviselni, és továbbá minthogy a küiügyministerium részéről megtétettek az intézkedések arra nézve, hogy a belgrádi osztrák-magyar főkonsul képviselje a monarchiát az ünnepély alkalmával : ennélfogva testületeknek világi és egyházi hatóságoknak, mint ilyeneknek, az ünnepélyen való képviseltetése nem volt megengedhető. Ezt a kormány annyival inkább tartotta szükségesnek kijelenteni, minthogy e tekintetben nem csak a magyar ministeriumban, hanem a birodalom másik felének ministeriumában is hasonló felfogás uralkodott. Minden ez ügyben történt intézkedések a külügymmisteriummal egyetértőleg tétettek, a mi már megfejti azon kérdést, mely az interpcllátióban foglaltatik, mintha a főkonsul föllépte és nyilatkozata ellentétben állanának a kormány rendeleteivel és intézkedéseivel. Az interpellátióból kitűnik, hogy a képviselő ur akként szeretné az egész ügyet föltüntetni, mintha -a szerb fejedelemség és kormánya és a mi monarchiánk és kormánya közt a fönálló viszonyok kedvezőtlenek s barátságtalanok volnának. Mire • nézve kijelentem, hogy ezen felfogása wdgj állítása alaptalan. A kormány a jó viszonyt a szomszédokkal s igy Szerbiával is fentartja, minélfogva a képviselő úr ezen feltevését el nem fogadhatom. Azt, hogy az érintett esetben követett eljárás helyes volt, és hogy a főkonsul föllépésében nem jöhetett összeütközésbe a kormány intézkedéseivel: már azon körülmény bizonyítja, hogy ezen intézkedések a közös küiügyministerium tudtával történtek. (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügymillister * Miletics képviselő ur hozzám Kosztici Lázár és Pavlovics a „Pancevac" szerkesztője bűnügye iránt interpellatiót intézett, Az interpellátió lényege abban áll, hogy mennyiben birok én arról tudomással, és mennyiben szándékozom én e tekintetben a törvény és törvényes utasítás megtartására az ügyészségeket utasítani és azok megtartása fölött ügyelni ? Ezen kérdésre röviden csak az válaszom, hogy Kosztics a fölségsértés gyanújával terheltetvén, •ellene a törvény és törvényes gyakorlat rendelete szerint az elővizsgálat megindiitatott, és az ezen elővizsgálat folytán felmerült adatok nyomán ide Pestre a királyi törvényszékhez mint törvényeink szerint ezen ügyben illetékes bírósághoz áttétetett. Ott Kosztics kihallgattatott és a kihallgatás után a törvényszék ellene a vizsgálati fogságot elrendelte. Koszticsnak jogában áll ez ellen a törvény engedte jogorvoslatokkal élni és a mint tudom ő ezen határozatot fölebezte is. Ez az ügy jelen állása, melynek folytatása nem az igazságügyi ministeriumhoz, hanem az attól független törvényszékhez tartozik. (Helyeslés jobb felől.) A mi a másik ügyet, Pavlovicsot illeti, a mint az elővizsgálat kimutatta, az Koztics Lázárral legszorosabb összefüggésben van: ennélfogva habár a katonai hatóságok intézkedtek ebben, mert ő a határőrvidékben tartózkodik, mégis az ügy összefüggésénél fogva ő felségét, arra kértem fel, hogy méltóztassék a pesti törvényszéket épen az ügy összefüggésénél fogva ezen ügyben is delegálni, felhatalmazni, — hogy habár a határőrvidék hatóságához tartoznék: — az ügy összefüggésben tárgyaltassék; s ő felsége az • iránt legfelsőbb rendeletét előterjesztésemre legközelebb kiadni méltóztatott. Ennélfogva ezen ügy is a törvény és törvényes gyakorlat szerint itt fog tárgyaltatni, fenmaradván az illető feleknek mindazon jogokkal élni. melyeket a vádlottaknak törvényeink s a törvényes gyakorlat nyújt. Egyátalában biztosithatom a t. képviselő urat, hogy nem szükséges akár törvényszékeinket, akár ügyészségeinket arra utasítani, hogy azt tegyék, a mit a tőrvény és a törvényes gyakorlat megkíván ; ez hivatásuk, ezt tenni kötelességük, s ha ezen kötelesség ellen vétenének: meg van a törvény, az 1870-ki VIII. t. ez., mely felelősség alá vonja mindazokat, kik e tekintetben akár a törvényes hatáskört áthágják, akár más részről törvényes hatalmuk körét tul lépnék. Én mindig szoros kötelességemnek fogom tartani, hogy erre felügyeljek, habár, mint mondom, meg vagyok győződve, hogy e tekintetben sem a törvényszékek, sem az ügyészségek különös utasításra nem szorulnak ; s felügyeletemet gyakorolni e tekintetben igenis könnyű lesz azért, mert alig fog a t. képviselő ur esetet találni különösen e részben, melyet a törvény rendeletével összeegyeztetni nem lehet. (Élénk, helyeslés) Miletics Szvetozár: T. ház. Már a nyelv nehézségénél fogva sem vagyok azon helyzetben, hogy most rögtön mind a két feleletre válaszolhassak, legalább ugy mint szándékom volna. A ministerelnök úrhoz intézett interpellatiómban kiemeltem azt, hogy az a képviseltetés, melyre hivatkozott corporatidk felhiva voltak, nem külföldi képviseltetés volt, tehát helytelenül hivatkozott erre a. külügyminister ur, valamint annak közege is, mint a general-consul s többi. Ez más természetű képvisel-
