Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-30

30. országos ülés october 12. 1S72. 381 hogy arra kérjem a képviselő urat, méltóztassék a hivatalos Közlöny ide vonatkozó számait megol­vasni : ott a kiadott rendeletekről határozott tudo­domást szerezhet magának. A másik interpellátió, melyet már hozzám in­tézett, hasonló tárgyú : t. i. miként tudja a minis­terelnök Kállay főkonsulnak a szerb kormány kér­désére adott biztosítását és észrevételeit a betiltó rendelettel összeegyeztetni? Erre ez a válaszom: a kormány senkitsem til­tott el az ezen ünnepélyben való résztvételtől; de, igenis, minthogy a fennálló törvények értelme sze­rint a külfölddel való minden érintkezésben a kiil­ügyminister van hivatva a monarchiát képviselni, és továbbá minthogy a küiügyministerium részéről megtétettek az intézkedések arra nézve, hogy a belgrádi osztrák-magyar főkonsul képviselje a mo­narchiát az ünnepély alkalmával : ennélfogva testü­leteknek világi és egyházi hatóságoknak, mint ilye­neknek, az ünnepélyen való képviseltetése nem volt megengedhető. Ezt a kormány annyival inkább tar­totta szükségesnek kijelenteni, minthogy e tekintet­ben nem csak a magyar ministeriumban, hanem a birodalom másik felének ministeriumában is hasonló felfogás uralkodott. Minden ez ügyben történt in­tézkedések a külügymmisteriummal egyetértőleg té­tettek, a mi már megfejti azon kérdést, mely az interpcllátióban foglaltatik, mintha a főkonsul föl­lépte és nyilatkozata ellentétben állanának a kor­mány rendeleteivel és intézkedéseivel. Az interpellátió­ból kitűnik, hogy a képviselő ur akként szeretné az egész ügyet föltüntetni, mintha -a szerb fejede­lemség és kormánya és a mi monarchiánk és kor­mánya közt a fönálló viszonyok kedvezőtlenek s barátságtalanok volnának. Mire • nézve kijelentem, hogy ezen felfogása wdgj állítása alaptalan. A kor­mány a jó viszonyt a szomszédokkal s igy Szerbiá­val is fentartja, minélfogva a képviselő úr ezen fel­tevését el nem fogadhatom. Azt, hogy az érintett esetben követett eljárás helyes volt, és hogy a főkonsul föllépésében nem jöhetett összeütközésbe a kormány intézkedéseivel: már azon körülmény bizonyítja, hogy ezen intézke­dések a közös küiügyministerium tudtával történtek. (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügymi­llister * Miletics képviselő ur hozzám Kosztici Lázár és Pavlovics a „Pancevac" szerkesztője bűn­ügye iránt interpellatiót intézett, Az interpellátió lényege abban áll, hogy mennyiben birok én arról tudomással, és mennyiben szándékozom én e tekin­tetben a törvény és törvényes utasítás megtartására az ügyészségeket utasítani és azok megtartása fölött ügyelni ? Ezen kérdésre röviden csak az válaszom, hogy Kosztics a fölségsértés gyanújával terheltetvén, •ellene a törvény és törvényes gyakorlat rendelete szerint az elővizsgálat megindiitatott, és az ezen elővizsgálat folytán felmerült adatok nyomán ide Pestre a királyi törvényszékhez mint törvényeink szerint ezen ügyben illetékes bírósághoz áttétetett. Ott Kosztics kihallgattatott és a kihallgatás után a törvényszék ellene a vizsgálati fogságot elrendelte. Koszticsnak jogában áll ez ellen a törvény engedte jogorvoslatokkal élni és a mint tudom ő ezen hatá­rozatot fölebezte is. Ez az ügy jelen állása, melynek folytatása nem az igazságügyi ministeriumhoz, hanem az attól füg­getlen törvényszékhez tartozik. (Helyeslés jobb felől.) A mi a másik ügyet, Pavlovicsot illeti, a mint az elővizsgálat kimutatta, az Koztics Lázárral leg­szorosabb összefüggésben van: ennélfogva habár a katonai hatóságok intézkedtek ebben, mert ő a ha­tárőrvidékben tartózkodik, mégis az ügy összefüg­gésénél fogva ő felségét, arra kértem fel, hogy mél­tóztassék a pesti törvényszéket épen az ügy össze­függésénél fogva ezen ügyben is delegálni, felhatal­mazni, — hogy habár a határőrvidék hatóságához tartoznék: — az ügy összefüggésben tárgyaltassék; s ő felsége az • iránt legfelsőbb rendeletét előterjeszté­semre legközelebb kiadni méltóztatott. Ennélfogva ezen ügy is a törvény és törvényes gyakorlat sze­rint itt fog tárgyaltatni, fenmaradván az illető felek­nek mindazon jogokkal élni. melyeket a vádlottak­nak törvényeink s a törvényes gyakorlat nyújt. Egy­átalában biztosithatom a t. képviselő urat, hogy nem szükséges akár törvényszékeinket, akár ügyészségein­ket arra utasítani, hogy azt tegyék, a mit a tőr­vény és a törvényes gyakorlat megkíván ; ez hiva­tásuk, ezt tenni kötelességük, s ha ezen kötelesség ellen vétenének: meg van a törvény, az 1870-ki VIII. t. ez., mely felelősség alá vonja mindazokat, kik e tekintetben akár a törvényes hatáskört áthágják, akár más részről törvényes hatalmuk körét tul lépnék. Én mindig szoros kötelességemnek fogom tar­tani, hogy erre felügyeljek, habár, mint mondom, meg vagyok győződve, hogy e tekintetben sem a tör­vényszékek, sem az ügyészségek különös utasításra nem szorulnak ; s felügyeletemet gyakorolni e tekin­tetben igenis könnyű lesz azért, mert alig fog a t. képviselő ur esetet találni különösen e részben, me­lyet a törvény rendeletével összeegyeztetni nem lehet. (Élénk, helyeslés) Miletics Szvetozár: T. ház. Már a nyelv nehézségénél fogva sem vagyok azon hely­zetben, hogy most rögtön mind a két feleletre vála­szolhassak, legalább ugy mint szándékom volna. A ministerelnök úrhoz intézett interpellatiómban ki­emeltem azt, hogy az a képviseltetés, melyre hivat­kozott corporatidk felhiva voltak, nem külföldi kép­viseltetés volt, tehát helytelenül hivatkozott erre a. külügyminister ur, valamint annak közege is, mint a general-consul s többi. Ez más természetű képvisel-

Next

/
Thumbnails
Contents