Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-27
27. országos ülés october 9. 1872. 313 Az én agyon beszélt törvényjavaslatomban volt is erre nézve intézkedés, de ha már azt elérnünk nem lehetett, igyekeztem legalább administrativ utón odahatni, hogy egy és ugyanazon törvényhatóságban, egy és ugyanazon napon ejtessenek meg a választások. (Helyeslés jobb felöl) Tettem pedig ezt az 1848-iki V. törvényezikk értelmében, melynek 24-ik szakasza ekként szól: „az országgyűlés megnyitásának napja kihirdettetvén, az országgyűlési követválasztás határnapja iránt a középponti választmányok akkint intézkednek, hogy: a) bekövetkezése előtt 15 nappal az illető törvényhatóságban közhírré tétethessék : b) az országgyűlés megnyitását legalább 4 héttel megelőzze" — tehát „határnapja iránt." Én azt hittem, hogy a törvény intentiójának ezen intézkedésem által eleget teszek, és -— a mint már egy izben ez ülésszak alatt szerencsém volt a tisztelt ház előtt kijelenteni, — e tekintetben a gyakorlat is mellettem szól; mert 1848 óta mindig — és igy öt választás alkalmával nemcsak a törvényhatóságoknak túlnyomó részo, hanem alig egy-kettő kivételével, mind igy értelmezte a törvényt, Meg kell azonban itt is jegyeznem, hogy ezen kérdésekben is csak akkor határoztam, ha hozzám kérdés intéztetett, vagy ha a törvényhatóságnak ez irányban hozott határozatait fölebbezték. És legyen megnyugodva a tisztelt képviselő űr arra nézve, hogy ilyenkor határozatom mindig egyformán szólott. A véletlen ugy hozta magával, hogy épen csak két megyének határozatára nézve kellett e tekintetben végzést hoznom. Az egyik mindenki által baloldalinak ismert, a másik pedig per eminentiam jobboldali vármegye volt, és mind a két esetben határozatom egyformán szólt, vagyis nem engedtem meg a választásoknak több különböző napra kitűzését. Mutathatnék a tisztelt képviselő úrnak táviratokat és leveleket, melyek épen a jobboldali megyéből érkeztek hozzám, — természetesen magán utón, — melyekben azzal indokolták a kérést, hogy több külön napra tétessék a választás, mert az talán a jobboldalnak válhatnék előnyére. Meg vagyok győződve, hogyha a tisztelt képviselő úr ezen leveleket fölolvasná : talán tapintatosságom felőli véleményét némileg sikerülne rectificalnom. A tisztelt képviselő úr egy concret vádat hoz föl ellenem, mondván: „Hogy a tisztelt ház Ítélni tudjon a belügyminister urnák törvény tiszteletén kivül tapintatosságáról is, csak egy példát idézek. (Halljuk!) Biharmegyében egy kerületben követeltetett bizonyos számú választók kitörlése. A központi bizottság elutasította az illetőt, ki a kormánypártnak egy újonnan szegődött buzgó kortese volt. Ez panaszt emelt még az nap a belügyministernél. Mit gondolnak, mit tett a belügyminister ? Elrendelte talán, hogy a központi bizottság jegyzőkönyvét azonnal küldje föl ? oh nem! KfiFV. H. NAPLÓ 18];. I. KÖTET. A belügyministernek nem is volt szüksége látni a jegyzőkönyvet, a belügyminister nem is iparkodott megtudni az indokokat; hanem megrendelte, hogy a központi bizottság változtassa meg hozott határozatát, a belügyminister úr megrendelte ezt, mielőtt az ügyiratokat látta volna. Igaz, Biharmegyében ez nem sikerült." Átnéztem, tisztelt ház, és magammal is hoztam Biharmegyéhez a választások ügyében menesztett összes rendeleteimet. Ezeket áttekintve, nem hihetem, hogy másra hivatkozhatott volna a tisztelt képviselő ur, mint a 18,379. számú rendeletemre, mely igy szól: Biharmegye központi választmányának. Gyalokai Antal margittai kerületi választónak közvetlenül hozzám intézett folyamodványát, melyben Szalacs községben 71 választónak törvényellenesen eszközölt összeírása ellen panaszt emel, s azoknak a választók sorozatából való kitörlését elrendeltetni kéri: a központi választmánynak oly meghagyással küldöm meg, hogy az összeíró küldöttségnek a folyamodó által fölemlített törvényellenes eljárása iránt rögtön szigorú vizsgálatot eszközöltetvén, az eredményhez képest újból határozzon, s erről a vizsgálati iratokkal kellőleg fölszerelt jelentését haladéktalanul, s pedig oly időben terjeszsze föl hozzám, hogy a panasz érdemében még a választás bekövetkezése előtt idejekorán intézkedhessem. Budán. 1872. Ez az a rendelet, tisztelt képviselőház, mely miatt az ellenzéknek tisztelt vezére érdemesnek tartotta, a törvény végrehajtójának tapintatosságát pellengérre állítani. (Csernátony Lajos közbeszól: Helyes eljárás ez ?) Én azt hiszem, egészen helyes. A bureaukratia szabályai szerint talán azt kellett volna mondanom: „Küldjétek föl a összes iratokat, s azután el kellett volna rendelnem a vizsgálatot; de ugyan, kérem, mit tettem én ? talán kormánybiztost küldöttem ki Biharmegye központi bizottságának eljárása ellen? Vagy mint a tisztelt képviselő ur állította, megsemmisítettem vagy megváltoztattam a vármegye határozatát? Engedelmet kérek: nem! a folyamodványt leküldöttem azzal, hogy méltóztassék azt megvizsgálni és méltóztassék e tekintetben újból határozni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Én ezen eljárásomat tiszta lelkiismerettel bocsátom az ország Ítélőszéke elé; ám Ítélje meg: vajon helyes volt-e a képviselő urnák tapintatosságomra vonatkozó nyilatkozata. (Élénk helyeslés jobb felől.) Egyébiránt, tisztelt ház, én épen nem csodálkozom azon, hogy az utolsó választások eredménye után én ellenem a tisztelt ellenzék vádakat eme]. Először azért, mert — mint mondám — egyes concret esetekben hibázhattam; de továbbá, ha egy minister néhány nap alatt, ugy szólván, ezerekre menő rendeleteket bocsát ki, rendeleteket, amelyek a pártok kölcsönös animositásával vezetett ügyek 40
