Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-24

25G • 24. országos ü különösen ha azon t. képviseli) urak szoktak a néphez szólni: a nép az átalánosságban kifejezett szabadelvű eszmékre igent szokott mondani; de ebből következtetést vonni egyátalában nem lehet arra, hogy ha a nép más irányban világosittatik fel, előbbi nézetétől el ne térjen. Én ugyan elismerem azon igazságot, az legjobb bizonyítéka annak, miszerint a nép ép azon elveket épen az ő elveiket nem követi: hogy a nép többsége az ő elveik mellett nem sorakozik: s épen az ország legértelmesebb választó kerületei az ő zászlóikhoz hűtlenekké lettek. (Mozgás a bal oldalon). Ami a Miletics és Trifunácz képviselő urak által benyújtott válaszfelirati javaslatot illeti, annak bővebb taglalásába nem akarok bocsátkozni, miután azt Csemegi képviselő ur eléggé taglalta tegnapi jeles beszédében és kiemelte azon elveket, melyek ezen válaszfelirati javaslat elvetése mellett felhozhatók. Hanem nézetemet a nemzetiségi kérdés iránt mégis néhány szóval bátor vagyok kifejteni a t. ház előtt. (Halljuk). Én a nemzetiségi kérdés megoldását nem tartom lehetőnek paragraphusok keretében : mert ha az állam eszméjétől eltérni nem akarunk, az egyes nemzetiségek jogai §-okba nem szoríthatók. (Helyeslés.) A nemzetiségi kérdés megoldását, nézetem szerint, csupán a gyakorlati élet fogja lehetővé tenni. Én azon biztos reményben élek és meg vagyok győződve arról, hogy ha a törvényhozás szabadelvüségénél fogva minden nemzetiségnek meg fogná adni az utat és módot arra, hogy magát a kultúra terén kimüveltesse és ha az ezen kultúrai haladás terén alkotandó intézmények a nemzetiségeknek utakat és módokat fognak nyújtani saját érdekeik előmozdítására : akkor az állameszme támogatása mindig mélyebb és mélyebb gyökeret fog verni, és hazánkra nézve a nemzetiségi kérdés veszélyessé nem lesz. (Helyeslés.) Még néhány észrevételt fogok tenni Ghyczy Kálmán t. képviselő ur beszédére. (Halljuk). Megvallom, t. ház, hogy Ghyczy Kálmán t. képviselő urnák ugy a múlt országgyűlésen, valamint a jelen országgyűlést megelőző időben, ugy különösen az országgyűlés alatt tett nyilatkozatait mindig nagy figyelemmel kisértem és megvallom, hogy leginkább az ő nyilatkozatai vezettek engem azon eredményre, hogy teljes meggyőződést szerezzek magamnak az iránt, miszerint a többségnek jelenlegi politicai állása a mi viszonyainknak tökéletesen megfelel. Ezek előrebocsátása után megjegyzem, hogy Ghyczy t. képviselő ur a bankügyről mondottak alkalmával azt hozta fel, hogy ő elismeri, miszerint az 1867-ki egyezmény folytán a pénzügyi kezelés elválasztása által pénzügyeink tekintetében nagy haladás mutatkozik; azonban azt monda egyszersmind, hogy a hiányos kezelés és a bankkérdés meg nem oldása és oefobei' 5. 1872. akadályozza pénzügyeink felvirágozását. Én azt hiszem, t. ház, hogy ez oldalon nincs senki, a ki tagadná, hogy a bankkérdés megoldása és pénzügyeink függetlenítése reánk nézve kívánatos. De mivel épen pénzügyeink függetlenítése nemcsak a bankkérdés megoldását, hanem egyéb tényezőknek tisztázását, a pénzügynek a külföldi piaczoktól tökéletes roggetlenitésére vezető más eszközöknek és módoknak megállapítását is vonja maga után:" mi a kormány kezeit ez irányban megkötni nem akarjuk; de legyen meggyőződve a t. képviselő nr,hogy bármikor kerüljön e kérdés — és pedig bármely haladási stádiumában tárgyalás alá, — a többség ugyanazon őszinteséggel, ugyanazon lelkesültséggel fogja azt felkarolni, melylyel önök. (Közbeszólások bal felöl. Eddig nem tapasztaltuk!) Ugyancsak Ghyczy képviselő ur megjegyezte a hadügyre nézve, hogy ő a németországi rendszer mellett még most is kénytelen szót emelni, megjegyezte, hogy valamint Németországban a főparancsnokság egyesítése, a kezelésnek, az administratidnak elkülönítése nagy eredményekre vezetett: ez a mi hazánkra is állana, ha ugyanazon rendszer nálunk is behozatnék. Megengedem, hogy ezen példának volna foganatja és érvénye akkor, ha Németországban ezen jelenlegi rendszer behozatala előtt azon állapot létezett volna, mely jelenleg nálunk van. Németországban nem létezett azon állapot, hogy azelőtt egyesítve lett volna a haderő, mint jelenleg nálunk van, hanem külön volt válva, és most inkább egybeolvadt, tehát a hasonlat, nézetem szerint, nem helyes. (Igaz, jobb felől). Ugyancsak Ghyczy képviselő ur, midőn Schvarcz javaslatát bírálta, azt jegyezte meg, hogy Schvarcz képviselő ur nem helyesen alkalmazta a különbséget az elv és annak alkalmazhatósága közt. Ha ez áll Schvarcz képviselő-társamról: akkor nézetein szerint még inkább áll ez a nemzet zöméről, a népről, és így azt bátorkodom Ghyczy képviselő urnák ajánlani: kérje meg pártját, hogy ha a közös ügyeket értelmezik a nép előtt: a nemzet nagy tömege előtt ezen különbséget az elv és annak alkalmazhatósága közt alkalmazzák. (Helyeslés jobb felől.) mednyánszky sándor: Tisztelt képviselőház ! Nem volt szándokom a válaszfelirati vítában részt venni, mert én sem vagyok barátja az ismétléseknek és czélnélküli idő pazarlásnak; de mivel a trónbeszéclben említés történt az emint lefolyt választási mozgalmakról és a pártszenvedélyek hullámzásairól, mintegy ujjal mutatva ama nyilt sebekre, melyek alkotmányunk megroncsolt testen legújabban erőszakosan ejtettek, ejtettek pedig azok által, kik első sorban vannak hivatva a törvények feletti szigorú őrködésre; s kik szerintem nem mások, mint magok a ministerek: nem mulaszthatom el, hogy el ne mondjam véleményemet e választásokról és azok lehető következményeiről. Kívánok egyszersmind