Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-24

24. országos ülés oetober 5. 1S72. 255 tot, melyet a felirati bizottság terjesztett a t. ház elé, mert azon felirati javaslat tartalmazza azon alapelvet, hogy a jelen országgyűlés a belügyi reformok átalakítását azon alakban, amelyben az előbbi országgyűlés által megkezdetett, a haza és a nemzet érdekében megfelelőleg megoldani kívánja. T. ház! A nemzet kívánalmai, a jelen országgyűlési többség által megmagyaráztatván, azok oda irányulnak, hogy minden erejét és munkásságát a belügyi reformok terén érvényesítse. A nemzet át van hatva azon meggyőződéstől, hogy azon közjogi egyezmény, mely a közösügyes viszonyok rendezésére alkottatott, az akkori politikai viszonyoknál fogva a legczélszerübb volt, amely alkotmányunk helyreállítását előmozdította; de át van hatva másrészt azon meggyőződéstől is, hogy az ország előmenetelének alapfeltétele az. ha mi teljes erőnket a belügyi reformok, hazánk anyagi és szellemi érdekeinek előmozdítására szenteljük, és politikai közjogi viták, vágyak és ábrándokkal nem foglalkozunk. íme a t. túloldal minden egyes szónoka a közjogi állapotokat fejtegette. Elmondották azt, hogy a közjogi kérdések czélszerü megoldása nélkül a belügyi reformok czélszerü megoldása lehetetlen. Elbeszélték azt, hogy ha Schweicz lehet önálló ország: miért ne lehetne az szeretett édes hazánk ? Elpanaszolták végre azt, milyen veszélyes játékot űz a többség, ami pártunk az által, ha bizonyos törvényeknek váltó ztathatatlanságát ki akarja, mondani. Ami az elsőt illeti: azt hiszem, arra a leghelyesebb czáfolat a t. túloldal javaslatában foglaltatik, amely javaslat világosan kimondja, hogy nekik illetőleg azon pártbeli férfiaknak meggyőződése az, hogy az országban az alkotmányos élet biztosítva van. Ha ez áll, t. ház ! akkor az alkotmány fogalmából következik az, hogy minden belügyi reform minden irányban a legszabadelvübben megkezdhető és megalakítható. Hogy Schweicz szabad önálló állam, s hogy a ház tagjai közt találtassák bárki is, ki hazánknak ugyanazon állapotot, ugyanazon állást nem kívánná, én, t. uraim, nem hiszem, mert igen szeretnők mindnyájan, hogy hazánk is azon sorsban részesülne; hanem ezen kívánalom teljesítésére törvényhozásilag nem törekedhetünk. A nemzet cselekvési köre nem teljesen független. Valamint egyesek jogkörüket mások jogköréhez alkalmazni kötelesek: ugy a nemzetek is bizonyos viszonyokat, melyek fenállottak, s melyeknek kérlelhetlen követelményeit el nem tagadhatni, respectálni tartoznak. Annál is inkább áll ez akkor, hogy ha ezen közös viszonyoknak létezése nemcsak a történelem által állandósittatott meg; hanem ha ezen közös viszonyok fenállását és fentartását a nemzet érdeke is megkívánja. A mi a veszélyes játékot illeti, t. ház ! megvallom, hogy ezen oldalnak egyik tagjától hallottam azon nézetet kifejteni, mintha mi azon nézetben lennénk, hogy alkotmányos utón alkotott bármely törvény, alkotmányos utón megváltoztathatatlan lenne. Igen is szem előtt tartjuk azon elvet, hogy bizonyos törvényeknek, ha azt a czélszerüség megkívánja, hosszú tartam vagy ha ugy tetszik, állandóság biztosíttassák, a mi a változtathatatlanság elvével meg nem egyez. Lehetetlen itt azon megjegyzést nem tennem, hogy a túloldal t. tagjai mindenfélét elkövettek, hogy mi a közjogi kérdések vitatásába bocsátkozzunk. Ha mi a közjogi kérdések vitatásába bocsátkoznánk s azok alapján a törvények átalakításához fognánk: azon szerencsétlen dilemma előtt állanánk, hogy a közjogi kérdéseket ugy oldjuk meg, miszerint vagy azt mondjuk, hogy Magyarország Schweizzá alakittatik át, vagy külön hadsereget kívánunk; vagy végre, hogy mi a hadseregben külön administrátiót kívánunk, külön főparancsnok alatt, melynek jogköre igen tágas, s egyelőre meg nem határozható. T. ház ! Azt hiszem, hogy a politikai életben azon irány helyes, mely a politikában a tényekkel halad ; a mint ezen útról letér: nem' lesz egyéb mint vágyaknak kifejezése, melyeknek érvényesítése és tárgyalása által háttérbe kell szorulnia az elvi kérdések megoldásának. (Helyeslés a jobboldalon). Ami a 48-as pártnak állását illeti, e részben Helfy képviselőtársunk tegnapi beszédében azon felvilágosítást adta nekünk, ami egyébiránt válaszfeliratukból is kitűnik, hogy ezen pártnak állása a hazában elveknek lánczolata. Ezen elvek abból állnak, hogy a nemzet többsége a közös ügyeket ártalmasnak tartja, azoknak eltörlését kívánja. Miután ezt a többség kívánja, itt e házban a kisebbség nézete van képviselve,. annálfogva ezen ház működése megszüntetendő és a képviselőház feloszlatandó. Felhozta Helfy képviselő ur azt is, hogy ezen oldal, a többségijeién állását nem azért aknázta ki és nem azért juttatta maga magát többségre, mert kedvét találta benne: hanem mert a tények kény szeritették rá. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy én válaszképen azt mondjam neki, hogy azon párt, mely a nemzet többsége képviseletének állítja magát: ezt azért teszi, mert épen kedve telik benne. Mert mi a többség fogalma? Én azt hiszem, hogy ha azon urak csakugyan azon meggyőződést táplálják, hogy a nemzet többségének nyilatkozatát fejezik ki, azon szempontból indulva ki, mert azt hiszik, hogy bizonyos a nép által adott nyilatkozatok őket arra följogosítják: csalódnak. Tapasztalhatjuk, hogy ha műveltebb, tudományos férfiú érintkezik a néppel, —