Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-5

18 5. országos ült'-s september 9. 1872. még-a ház nincs megalakulva, lehet egy tárgyhoz kétszer-háromszor is szólni. (Ellenmondás jobbfelől.) Helfy Ignácz : Csak azon rövid megjegy­zést akarom tenni— (Fölkiáltások jobb felől: Nem lehet! Zaj.) Deák Ferencz: (Közbeszól) Tessék föl­tenni a kérdést, lehet-e, vagy nem kétszer szólani ? (Zaj.) Helfy Ignácz: A házszabályokhoz akarok szólani. (Zaj.) Egyébiránt megjegyzem a képviselő urnák, hogy ő is kétszer szólt. (Nyugtalanság jobb felől. Zaj.) A házszabályok 146. §. világosan szól: (Nagy zajban olvassa): „Legelőször a központi, majd a küíönbizottsági javaslat, annak nem létében vagy el nem fogadtatása esetében az alapul szolgáló javaslat vagy indítvány jön szavazás alá.' : Csak azon rövid megjegyzést akarom tenni. (Nem lehet! jobb felől: Tessék feltenni a kérdést!) A házszabályok parancsát nem lehet kérdés tárgyává tenni. (Folytonos zaj.) Huszár Imre : T. ház! Pest belvárosa igen t. képviselője kimondotta előbb, és véleményem sze­rént is tökéletesen helyesen, hogy ily kétes esetben, midőn a házszabályok fölött van kérdés, azokat magyarázni a háznak van joga. Én tehát, hogy a dolgon mielőbb keresztül essünk, fölkérem a korel­nök urat, méltóztassék megkérdezni a házat, meg­adja-e vagy nem a jogot Helfy képviselő urnák a másodszori szólásra? (Helyeslés a jobboldalon és a balközépen, ellenmondás a szélső baloldalon.) Madarász József A házszabályokra hivatkozva szót kérek. (Halljuk.) — Nem szóltam volna, hogy ha Huszár Imre t, képviselőtársam e tárgyban nem nyilatkozott volna, —• (Zaj jobb felől.) azon házszabályokra nézve, a melyek ugy hiszem, a kisebbséget védik a többség ellenében és a több­séget védik a kisebbség ellen. Nekem tehát, a ki azt óhajtom, hogy a házszabályok egyiránt védjenek mindenkit: meg fogja engedni a t. ház, ha azt mon­dom, hogy a házszabályok minden pontjának magyará­zatát a többségre bizni nem volna igazságos, hanem önkényes eljárás. (Jobbfelől, zaj Felkiáltások: Talán jó lenne a kisebbségre bizni?) És mivel a ház­szabályok az én véleményem szerint még a ház ala­kulása után is, mindenkinek, az egyszerű indítványo­zónak is, a különvélemény előadójának pedig, a 146. §. világos értelme szerint az utolsó szót megadják: én, t. ház, bátran merek hivatkozni a tisztelt jobboldal­nak a házszabályait tiszteletben tartó akaratára, hogy sem e részben, sem más részben, a szólásszabad­ság azon meggátlását, mely bekövetkeznék, ha a Huszár Imre t. képviselő ur javaslata elfogadtatnék, megtűrni nem lehet, és igy kell, hogy a házszabályok és az alkotmányos rend szerint tanácskozzunk. (Bal­felöl: Halljuk a korelnököt!) Ghyczy Kálmán: Én, t. ház, igen óhaj­tanám, hogy tanácskozásainkat azon méltóságteljes eljárással kezdhessük meg, melylyel azokat folytatni az ország érdeke kívánja. (Helyeslés.) Én belátom, hogy addig, míg a ház megalakulva nincsen: ilyen kérdések mindig támadhatnak és azokat nehéz el­intézni ; mert másrészről mindjárt azon ellenvetés tétethetik, hogy a háznak még most határozati joga nincsen. Én csupán azért, hogy ezen vita befejeztes­sék, azt volnék bátor indítványozni, hogy miután a az igazoló bizottság tagjának második választása, az osztály tagjainak többségével történt, most ezen jelen­tés . vétessék tudomásul, és t. barátom Helfy és azok, a kik vele együtt értenek, a mennyiben azt vélnék, hogy ezen eljárás nem történt a törvény értelmében, a mit én részemről nem vélek: méltóztassanak a ház alakulása után e tárgyban indítványt tenni, és a ház akkor minden esetre határozni fog. (Elénk helyeslés.) Ez az én véleményem. (Élénk helyeslés.) Korelnök: Elfogadja a t. ház az indít­ványt ? (Elfogadjuk !) A t. ház tehát tudomásul veszi a jelentést. Salamon Lajos s Csak egy észrevételem van, nem ugyan ezen tárgyra, hanem a jegyzőkönyvre. Kérem ugyanis az osztály ülései jegyzőkönyveinek felolvasását és pedig egész terjedelmükben. Mihályi Péter jegyző s A Salamon La­jos képviselő kérése egy körülményen alapszik, mely a következő (bal felől: halljuk a jegyzőkönyvet!) (olvassa a jegyzökönyvet.) Salamon Lajos: T. ház! A korelnök úrhoz van egy kérdésem. A váli kerület képviselő választása ellen kérvény adatván be, az foglaltatik a jegyzőkönyvben, hogy mikor az osztály előtt volt e kérvény: akkor az csak egy példányban volt mellé­kelve; jelenleg pedig, mikor ma meg akarom nézni a kérvényt, látom, hogy már két példányban van meg. Kérdem a t. korelnök úrtól, hogy azóta minő módon csatoltatott az iratokhoz, mert ez eljárást nem tartom jogszerűnek. Korelnök: Nekem lehetetlen az esetre em­lékeznem, miután 56 — 57 kérvénynek eredeti okmá­nyait egyenként átvizsgáltam s lajstromba foglaltam. Hogy rendjén történt-e a dolog: azt csak akkor tu­dom meg, mikor az illető irományt megtekintem és látom, hogy aláírásom rajta van-e. Különben a ház­szabályok 80. §-ában ez van: „A megtámadott vá­lasztásának a beadott kérvényben följelentett hiányait a kérvény védői, a tárgyalás folyama alatt, a bíráló bizottság előtt pótló adatokkal támogathatják; de a kérvényben följeleutetteken kivül más kifogásokat többé nem adhatnak." Ő nekik tehát joguk van kérni, hogy valami hiány kiigazittassék. Én magam sokat visszautasítot­tam, mondván, hogy ez meg az nincs lemásolva, tessék lemásolni. (Helyeslés).

Next

/
Thumbnails
Contents