Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-5

5. országos ülés septcmber 9. 1872. 17 luknál az osztály összes tagjainak legalább fele jelen volt." A választást megkülönböztetni a határozattól én nem tudnám, mert a választás is csak határozat: a többség határoz, hogy ez vagy az bizatik meg ezzel vagy azzal a functióval Ezen szabályok szerint tehát kettő szükséges. Egyik az, hogy azon ülésben, melybén azon határozat hozatott: az osztály tagjainak átalános többsége lett legyen jelen; a másik az, hogy a választás vagy határozathozatal az ott jelenlevők általános többségével történjék. Az előadottakból látom, hogy azon osztályban a választás alkalmával meg volt az összes számnak felénél többje, mert 45 a tagok száma; jelen pedig voltak 29-en. Az első postulatumnak tehát elég volt téve; jelen volt t. i. az osztály átalános többsége abban az ülésben: tehát az osztály határozatképes volt. A másiknak, hogy szavazás, határozathozatal, vagy választás a jelenlévők átalános többségével történjék: nem volt elég téve, mert megoszolván a szavazatok, egyiknek sem volt átalános többsége. Tehát az első választás nem volt érvényes. Az a kérdés már most, — meglehet, hogy figyelmemet el futotta, — hogy azon másodszori választásnál vagy szavazásnál jelen volt-e az osztálynak átalános többsége. (Felkiáltások: Nem! Mihályi Péter közbeszól: 25-en!) Mert én ugy értettem, hogy a tagok egy része eltávozott; tehát kérdés, hogy az ottmaradottak voltak-e annyian, hogy az egész osztálynak átalános többségét képezzék? Mihályi Péter előadói Huszonötén voltak s igy meg volt a többség! Deák Ferencz : Ha tehát megvolt az átalános többség az osztályban, és meg volt az ott jelenlévőknek átalános többsége a választott mellett: akkor a ház e részben nincs is jogosítva arra, hogy más határozatot hozzon, minthogy egyszerűen tudomásul vegye a választást. Ha — miután egynehányan eltávoztak, — a jelenlevők száma nem felelt volna meg az osztály tagjai átalános többségének, ha nem lettek volna 22-en vagy 23-an: akkor a második választás is érvénytelen volna. Azért kérdem, ha meg volt-e a kellő szám, és a kellő számnak átalános többségével választatott-e az illető ? Ha igen: akkor nem lehet más határozatot hozni, mint tudomásul venni a jelentést, mert választásra a jelenlévők átalános többsége szükséges, valamint arra, hogy az osztály határozatképes legyen, az osztály összes tagjai átalános többségének jelenléte szükséges. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: Én előre kijelentem . . . (Felkiáltások: Nem lehet másodszor szólni! Személyes kérdés?) A ház még nincs megalakulva, azonkívül a kisebbség véleményét védelmezem . . . (Felkiáltások: Nem lehet kétszer szólni! Zaj.) Fentartom tehát magamnak a szót utoljára. KÉl'V. H. NAPLÓ 18™. I. KÖTET. Madarász József: T. ház! Arra nézve, vajon Helfy képviselőtársamnak lehet-e szólani: ugy hiszem, a házszabályok a megalakulás után is biztosítják a külön vélemény előadóinak a szót, A képviselőház még a megalakulás után is meg szokta adni az egyes indítványozóknak a szólásjogot; annyival inkább reménylein, hogy a ház most, midőn még megaludva nincsen, tőle a szót, mihez joga van, megvonni nem fogja, (Nyugtalanság.) Most a tárgyhoz szólok. Elismerem Pest belváros t, képviselőjének azon érvét, hogy a házszabályokat magyarázni csakis a háznak van joga; és szívesen megnyugszom a ház azon határozatában is, ha a szabályokat ugy értelmezi, hogy bárminő választásoknál a szavazatoknak átalános többsége fog kívántatni. De bocsássanak meg a t. képviselők és Pest belváros érdemes képviselője, de a ház mig önmaga megalakulásánál is a választásoknál nem kívánja meg mindenütt az átalános többséget a szavazatokban, jelesen, mig a 20. és 21. §-ok az elnökre nézve megkívánjak az átalános többséget, a 22. §. nem kívánja meg a jegyzőknél, (közbeszólások jobb felöl). Én csak a tényt hozom föl, és azt hiszem, hogy a ház jegyzőinek választása — szerintem legalább — inkább érdekli a házat, mint az igazoló bizottsági tagok választása az egyes osztályokban. Én egyébiránt, bármily véleményt mondjon a ház e tárgy fölött, mint már nyüvánitám, belenyugszom; hanem a házszabályokból világoson még sem lehet kimutatni azt, hogy akkor, midőn a ház jegyzőinél nem kívántatik az átalános többség: az igazoló bizottság tagjainál megkivántassék. (Fölkiáltások jobb felől: Nem áll! Tudomásul veszszük!) Helfy Ignácz: T. ház! (Nem lehet kétszer szólni!) Reménylem, el fogja nekem hinni a t. ház, hogy nem lehet kívánságom e tárgyban vitát idézni elő, csakis egy rövid megjegyzést akarok tenni, melynek talán máskor is hasznát vehetjük. (Nyugtalanság jobb felöl.) Pest belvárosának igen t. képviselője okoskodását arra fekteti Deák Ferencz: Kérem a házat, határozzon a részben: szabad-e vagy nem valakinek egy tárgyban kétszer szólani. Ha szóló a dolgot személyes kérdésnek tartja, vagy a házszabályokra akar hivatkozni, semmi kifogásom ellene, hogy szóljon ; de ha nem: akkor ne kezdjük mindjárt az első ülést azon, hogy a ház engedelme, határozata nélkül valaki egy tárgyhoz kétszer szóljon. (Élénk helyeslés jobb felől.) A fölött határozzon tehát a ház, van-e vagy nincs szava Helfy képviselő urnák ? (Helyeslés jobb felől.) Korelnök: T. ház! Nagyon jól emlékszem, hogy az 1869—1872-ki országgyűlés kezdetén e kérdés fölött hosszú vita folyt, és épen Pest belvárosának igen t, képviselője állította azt, hogy. miután ü