Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-19
140 19. országos ülés sokét és rendszabályokat elmulasztani, mig végre a megejtett országgyűlési képviselő választások után a botrányos bukás napfényre hozatott. Ez valamint a ministeri felelősségnek, úgyszintén az engedélyezett vállalatok szilárdságának elég szomorú képét nyújtja. Kérdem a tisztelt belügy ér urat: mivel igazolhatja a fentebb érintett égető kérdésben történt mulasztásait ? Kilátásba helyzi-e, hogy hivatalos rendelkezése alatt lévő s e tárgyra vonatkozó minden irományokat a ház elé terjesztendi ? s végre ez ügyben minő eljárást szándékozik követni ? Daczára annak, hogy az interpellatio bevezetésében a belügyi minister ellen elég éles vád emeltetik, köszönetet mondok a tisztelt képviselő urnák, hogy alkalmat szolgáltatott az ügy állása felderítésére és annak bebizonyítására, hogy a borsod-miskolczi kiházasitó egylet szerencsétlen sorsának oka nem a belügyministeriunmak, nem is Borsodinegye hatóságának intézkedéseiben vagy mulasztásaiban, hanem az egylet vezetőinek csalárdságaiban, a közönség tudatlan hiszékenységében s végre a túlságos szédelgési hajlamban, mely korunknak sajnos egyik nagy baja, keresendő s található. Szükséges e czélból, tisztelt ház, hogy a borsodmiskolczi kiházasitó egylet történetét, a mennyiben a közigazgatási intézkedésekkel összefüggésben van, röviden 'elmondjam. Ezen ügy legelőször 1871 -ik évi Julius 7-én került a belügyministerium elé. E napon küldötte át a kereskedelmi minister ur a borsod-miskolczi egylet alapszabály-tervezetét a belügyminísteriumhoz. azon kijelentéssel, hogy részéről más kifogása az alapszabályok ellen nincsen, minthogy az egylet „ részvénytársulat' nem lévén, az alapszabály tervezetbe a ,részvényes *• szó helyett más alkalmas kifejezés használtassék, — az egylet ellen netalán egyleti szempontból fenforgó kifogások, az alapszabályoknak e tekmtetbeni módosításai a belügyminister hatásköréhez tartozván. Én ezen alapszabályokat rögtön kiadtam a számvevőségnek. A számvevőség véleménye oda ment ki, hogy az egylet életképes s közhasznú intézet. Én igen természetesnek találtam ezen véleményt, mert hasonló alapszabályok alapján már akkor 12 egylet engedélyeztetett és működött évek óta az országban. Ennek folytán a Borsod megyéhez küldött Julius hó 21-én kelt rendeletemben kijelöltettek azon módosítások, a melyek egyleti szempontból az alapszabályokat illetőleg szükségeseknek mutatkoztak. Az egylet azon módosításokat egytől egyig elfogadta s 1522 egyleti tag aláírásával egy folyamodványt terjesztett be hozzám, az alapszabályoknak mielőbbi megerősitése végett. septeniber 30. 1872. Miután az egylet által a belügyministerium részéről tett észrevételek és módosítások egytől egyig elfogadtattak: augustus hó 7-én az egylet alapszabályai a szükséges láttamozási záradokkal ellátva, Borsodmegj r e közönségének megküldettek. Még ugyanazon év deczember 23-án az egylet igazgató- választmánya közvetlenül hozzám kérvényt intézett, a melyben jelenti, hogy az egyleti tagok száma már 7.700-ra szaporodott: ennélfogva az alapszabályok módosítása szükséges, egyszersmind ezen, mint ő állitá, egyleti tagoknak különös előnyt nyújtó módosításoknak mielőbbi megerősítését kéri. Ezen módosítások természetesen ismét a belügyministeri számvevőséghez lettek utasítva és én ennek véleménye alajvján 1872. évi január hó 10-én Borsodmegyéhez egy rendeletet küldtem, melyben kijelentem mindenekelőtt azt, hogy a tett módosítások oly homályosan és érthetlenül vannak szerkesztve, miszerint a belügyministeri számvevőség ezen módosításokat megvizsgálni nem képes: ennélfogva mindenekelőtt ezen módosítások helyesen, és érthetően szerkesztessenek, s másodszor miután az alapszabályok módosítását a láttamozott alapszabályok értelmében nem az egylet választmánya, hanem csakis az egyleti közgyűlés intézheti el, utasítottam Borsodmegye közönségét, hogy ez irányban járjon el s intézkedésének eredményéről, véleményének tüzetes beterjesztése mellett, nekem jelentést tegyen. Január hó 25-én az egylet igazgatósága ismét közvetlenül hozzám térj észté föl a már kijavított módosításokat egyszersmind panaszt emelt Borsod megyének irányában tanúsított késedelmes eljárása miatt. Én e panaszt nyilatkozat végett leküldtem Borsodmegyéhez. E közben Borsodmegye alisjMiija február 7-én kelt, de hozzám csak február 12-én érkezett jelentésében a vád alaptalanságát kimutatva, egyszersmind értesít engem, hogy részint a ministeri rendelet gyorsabb foganatosítása, részint az egylet ellen történt felszólamlások folytán, az egylet állására és viszonyai megvizsgálására egy küldöttséget küldött ki, hogy e küldöttség tisztében eljárt, jelentését beadta, és a február hó 12-én tartandó közgyűlésnek a jelentés fogja egyik főtárgyát képezni. Én már február 16-án, tehát négy nappal később rendeletet intéztem Borsodmegye közönségéhez, mondván: hogy miután február 12-ike elmúlt, nekem a közgyűlés határozatát rögtön terjeszsze föl, egyszersmind pedig, miután ugy a hírlapokban, valamint a közönség körében mindenféle hirek keringenek, melyek gyanút ébresztenek, a borsod-miskolczi kiházasitó egylet elleni vizsgálatát minden irányban terjeszsze ki. Ezen intézkedésem kibocsátása után közvetlenül Borsodmegye alispánja a küldöttség vizsgálatának eredményét az iratokkal együtt hozzám fölterjesztette; ez iratok bővebb megvizsgálása után kitűnt, miszerint a küldöttség a borsod-miskolczi
