Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-16
16. országos ülés september 24. 1872. 1 07 ezimtáblái, nyugtató okiratai, és mindennemű a közönségnek szánt nyomtatványai, vagy a törvénynek megfelelően kizárólag magyar nyelven, vagy esetleg ezélszerüség szempontjából a hivatalos magyar nyelven Idvül az illető tájnyelven is — szerkesztessenek? Igen? vagy nem? Tisztelt ház! A minister urat ezen eljárásában 3 szempont vezérelheti. Az egyik a germanisatio terjesztése hivatalos úton. A másik szempont a közönség iránti előzékenység megadása. Ez utóbbi esetben tudjuk, mert köztudomású dolog, hogy ezen hazát nemcsak németajkuak lakják, hanem más nemzetiségek is. Ha azok német nyelven is szerkesztetnek: akkor méltányos lett volna, hogy az illető tájék nyelvén is szerkesztessenek, mint melléknyelven. A harmadik szempont talán az, hogy a tisztelt minister úr igen jó szolgálatot tehet ez által a dualismusnak. Ha ez a tisztelt minister úrnak elve: akkor ezennel tiszteltetteljesen felhívom, méltóztassék a paritás elvénél fogva a lajtántúli tartományokban is a magyar nyelvnek hason érvényt szerezni. (Élénk tetszés a bal oldalon.) Második interpellátiómat kérem felolvastatni. Kiss Miklós jegyzői (Olvassa az interpeUátiót.) Interpellátió Tóth Vilmos királyi belügyminister úrhoz. Az 1848. évi országgyűlésen alkotott törvényekkel, az úrbéri szolgálatok és tartozások, valamint az egyházi, illetőleg a királyi tized is megszüntetvén, kimondatott ezen törvényekben miszerint a tized megszüntetésével egyesekre háramló vesztesség akként kármentesittessék, hogy a vesztett tizeddel fölérő tőkeérték részékre az ország által hiány nélkül kifizetessék. Ezen törvényből kifolyólag és ehhez képest intézkedett az 1853. évi márczius 2-án 52. szám alatt megjelent, és 1861-ik évi országgyűlés által törvényképen elfogadott ideiglenes törvénykezési szabályokkal érvényben hagyott nyiltparancs is, a 21-ik. §-ban rendelvén: hogy az egyház, illetőleg magánosok birtokában levő királyi tized vesztesége az 1836—1845 évről kitudandó jövedelme alapján a 10 év középlege szerint számítandó ki és 1 / 6 rész tőkeérték levonásával, ezen értékben utalványozandó. Mindezen szabályok ellenére, a magyarországi földtehermentesitési pénzalap királyi igazgatósága ugy az idézett törvényt, mint a nyiltparancs rendeletét mellőzve, 1864. évi 528 számú kártalanitási határozatában Deseő Ádám Aradmegye Silingyia mezővárosban birt királyi tized vesztesége kárpótlási tőkéjének kiszámitásánál nem azon jövedelmet vévé alapul, melyet ezen vesztett tized 1836-tól 1845-ig adott, s a melyet alapul venni a többször idézett nyiltparancs 21-ik §. rendel,hanem az 1798-ik évben véghezvitt becsüt, a melynél fogva Deseő Ádám királyi tized vesztesége, — mit hiteles vizsgálati adatokkal bir bebizonyítani, — távolról sem kárpótoítatván, az ennek fejében részére kiutalványozott jogtalan összeget, sértett joga érzetében, s nehogy a jog- és törvényellenes alapon történt kárfelszámitás és utalványozás elfogadottnak mondassék: a pénztárból máig sem vette fel. — Ezek előrebocsátása után azon kérdést bátorkodom a királyi belügyminister úrhoz intézni, — miszerint Helyesli-e minister úr a magyarországi földtehermentesitési pénzalap királyi igazgatóságának Deseő Ádám tizedvesztesége tőkeértékének megállapított és 528/864. számú kártalanitási határozata hozatalánál a törvényt és törvényerőre emelt nyiltparancsolatot mellőző eljárását? S ha nem: Van-e szándékában minister urnák ezen interpellátió folytán Deseő Ádám jogsérelmét orvosolni, és intézkedni, hogy ennek Silingyia mezővárosában birt s az 1848-ik törvénnyel megszüntetett királyi tizedből származott vesztesége az 1848-iki törvény szellemében s az 1853-ik évi márczius 2-án 52 szám alatt kell nyiltparancs 21-ik §-ában félreérthetlenül meghatározott alapon számitatván ki, a magyarországi földtehermentesitési pénzalap királyi igazgatósága által ezen törvények értelmében utalványoztassék? Elnök : A benyújtott két interpellátió egyike, t. i. az utóbb fölolvasott a belügyminister urnák, a másik pedig a kereskedelmi minister urnák fog kiadatni. Győrffy Gyula: T. ház! Gubody Sándor képviselőtársam beteg lévén, helyette és megbízása folytán van szerencsém több darab eredeti okmányt a t. ház asztalára tenni, a melyek a t. háznak elvesztett és egy becsületes ember által megtalált tulajdonát képezik. (Halljuk l) Emlékezni fog a t. ház, hogy Wodianer Albert báró választása ellen kérvény adatott be, mely kérvény valamely biráló-bizottsághoz utasíttatott. Ezen kérvény a hozzá mellékelt 1000 frtos nyugtával és 22 darab eredeti okmánynyal együtt az utczán találtatott és a találó, miután a kérvény Gubody Sándor korelnök aláírásával volt prásentálva, egyenesen hozzá vitte. Gubody Sándor t. képviselőtársam nem érezte magát hivatva utána járni, hogy ki volt azon érdemteljes tagja a bíráló bizottságnak, ki ily lelkiismeretes gonddal őrködik a reá bízott irományok fölött, (Mozgás a jobb oldalon. Helyeslés bal felől) hanem egyszerűen arra kért föl engem, hogy a Wodianer Albert báró ellen beadott kérvény első példányát az 1000 írtról szóló nyugtával és 22 darab eredeti okmánynyal együtt a t. képviselőháznak betérjeszszem. 14*
