Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-475
475. országos ülés április 4. 1873. 75 szavazat a világon. Tagadom azt, hogy a t. barátaim által tervezett átalános szavazatjog valóságos átalános szavazatjog lenne. Tagadom azt, hogy ez természeti jogon alapulna. A természetjog senkit sem zár ki a szavazatból. De a tervezett és másutt is gyakorlatban levő szavazati jog először is kizáija az emberiség egyik felét a nőket, azután kizárja a férfinem másik felét a húsz éven alul levőket. A természetjogban ennek semmiféle nyoma nincsen. ítélő tehetséggel a nők épen ugy birnak, mint a férfiak, s a 18 éves jogvégzett férfi bizonyosan bir' annyi itélő tehetséggel, mint a 20 éves kanász, és ennek megkívánják adui a szavazatjogot, annak nem. Előjön a hajdani sofistáknak a kopasz emberről szóló adomája. Kopasz ember-e az, kinek 1000 szál haja van? Nem. Hát kinek csak 999 van. Az már az. Tehát egy szál haj a külöbség. (Derültség.) Van-e a 20 éves embernek szavazatjoga ? Van. Hát a 19 évesnek miért nincs % s igy a férfinemben egész csecsszopó gyermekig végig kellene mennünk, hogy vajon melyiknél kezdődik, s melyiknél végződik a szavazatjog. T. képviselőtársam Madarász, ki az indítványt benyújtotta: már segített e dolgon, mert ő az összes férfinemet Magyarországon bevette a szavazati jogkörébe, 7 milliót. Itt benne van értve minden férfi, le egész az egy éves gyermekig. Ebben tehát liberális volt, elkeli ismernem. (Derültség.) De még ő is kizárta a nőket, és a bűnvádi kereset alatt állókat. Holott pedig a bünvád alatt állónak is vannak érdekei, melyeket képviseltetni óhajt. (Derültség.) Nem vétkes érdekeket értek. De érdeke a bezárott rabnak az, hogy humánusan bánjanak vele, érdeke,|hogy börtön rendszerűnk olyan legyen, melyből megjavulva jöhessen ki és egészen más az reá nézve, hogy itt olyan ember ül-e mint az ő képviselője, ki ennek ellenkezőjére dolgozik, mint az, ki mellette működik. Az átalános szavazatjog sem adja meg sem a nőknek, sem a kiskorúaknak a szavazatot, és ebben a természeti jog meg van szorítva, és bölcsen van megszorítva. Miért tette ezt a törvényhozás mindenütt ? mert a jognak felébe helyezte a családot. Mi történnék akkor, hogy ha a nők és a családi fegyelem alatt álló kiskorúak ruháztatnának fel a szavazati joggal ? A politikai üszköt magába a családba bele dobná maga az állam, holott minden államnak alapja a család, mely ha meg vész,. Róma ledől, s rabigába görnyed. A kik magyarországi viszonyainkat ismerik, tudni fogják, hogy nálunk nemcsak szülőkből és gyermekekből áll a család ; de itt van még egy 3-dik qualificatio a cseléd. A kik a magyarországi cselédrendszert, kik a magyarországi gazdászati állapotokat ismerik, azok tudni fogják azt, hogy minő veszedelme támadna abból — az egész középosztálynak, mindenkinek, ki gazdálkodással foglalkozik, ha az összes cselédi osztálynak megadatnék a szavazati jog. Ezen kettős alternatíva állana elő ; vagy a gazdának marad joga arra, hogy cselédének gazdái hatalmánál fogva megparancsolja; „ma nem lesz képviselő választás, hanem megyünk "hosszú fuvarba," vagy pedig a cseléd azt mondaná: „ma nem lesz aratás, mert én a pártbizottmányi ülésbe vagyok hivatalos. (Nqgy derültség és tetszés) tökéletesen föl lenne bomolva, mihelyt a politikai korteskedés körébe szabadittatik a cselédi osztály, — mindenféle fegyelem, mindenféle gazdái hatalom lehetősége, a mit pedig, — tegyék szívökre kezöket mindazok, kik gazdászattal foglalkoznak — a mostani ugy is eléggé zilált állapotaink mellett nélkülözni lehetetlen. (Vécsetf Tamás Icözbeszól: Hát a szerkesztőségek tagjai \) Ráfogok térni arra, a mit mondani méltóztatott, Én nem azonosítom ezzel az általam érintett osztály lyal azokat a munkásokat, a kik függetlenek, — nem a szerkesztőségi személyzetről szólok ; hanem átalában az iparososztályról. Én részemről, ha tőlem függne, az egész iparos osztálynak census nélkül megadnám a szavazati jogot; mert az iparos független ember, ki nem függ gazdájától, ki ettől elmehet, változtathatja helyét, a mikor tetszik, inkább függ a munkaadó az iparostól. Arra tehát, hogy ezeknek megadassék a szavazati jog : mindig ráállanék; de miután sokat kérni nem akarok a t. háztól, legalább annak elérését óhajtanám, hogy a midőn a törvényhozás (Halljuk) qualificátiokat adott egyes osztályoknak, a hol nem két censust, mint a tudósoknak, a művészeknek, kik ki vannak véve, és kiktől nem kérdezhetik, mi adót fizetnek s mégis birnak szavazatjoggal : — Ugyanazon qualificatiot terjeszsze, ki azon iparos osztályra, melynek előfeltétele a technikai tanulmány. Én részemről ki merném azt terjeszteni a betűszedőkre, a hajóácsokra, minden gépészre és átalában véve minden ipaiosra ki technikai előképzettséggel bir. Ezeket épen ugy meg lehetne jutalmazni a szavazati joggal, mint meg vannak jutalmazva a tudósok és művészek. Lehet, hogy ha az illető paragrafus tárgyalásához eljutnunk: megengedik az istenek e tárgyban, ha t. barátaim is belenyugodnak, némi módositványt fogok előterjeszteni; most ennek ígéretével, hogy megnyerjem a t. ez. miniszter urnák és geniáüs commentátórának Török Sándornak szíves kegyét, be is bevégezhetném beszédemet ; azonban 10*
