Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-475

"76 475 országos ülés április 4. 1872. voltak e házban oly nyilatkozatok, melyekre j kénytelen vagyok válaszolni (Halljuk:) Intonálva volt egy szó, — végzettteljes szó — ! e házban: a respublika. Megemlítette t. barátom a j módositványt tevő; felelt reá egymás t. barátom Horn Ede; újra előhozta Vukovics Sedő t. kép­viselőtársam és barátom. Én bizonyára vagyok olyan jó barátja az én igen tiszt, előttem szólott barátaimnak és tisztelője egykori volt miniszte­remnek Vukovits Sebőnek, (Éljenzés ~bal felélői) mint a túloldali urak a mostani minisztereknek; de én magamat Karthauzi hallgatásra nem köteleztem és ha nézetökaz enyémmel ellenkezik : az ellen fel­szólalni kötelességemnek tartom sokkal inkább mint a túloldal. * A t. túloldalról vártam, miszerint arra a szóra, hogy lesz és kell egy átalános európai respublica, mely minden országot, és igy Ma­gyarországot is magába fog ölelni : akad a jobb oldalról valaki, a ki legalább a hajdani János prímás kétértelmű ampbibiologiai mondatát fogja hangoztatni : „Si omnes consentiunt ego non ^ontradieo" pontozza mindenki, a mint akarja. En azonban őszinte vagyok s azt mondom, hogy contradico. En is nagy tisztelője és bámulója vagyok a köztársasági magasztos eszménynek; ón is tisz­telem és bámulom egy Cincinnatus, egy Washing­ton respublicáját, de Cincinnatus respublicája már a múlté, Washington respublicája pedig az új­világé. Lehetőnek tartom a respublicát ott, hol az maga előtt tabula rasa-t talált; de tabula rasa-t csinálni előtte, már ezt nem tartom lehe­tőnek, mert a kivágott erdő helyett uj erdő nö­vekedik, a benszakadt gyökerek újra kihajta­nak, látjuk, tapasztaljuk ezt. Nem az akadályozza Európában az átalános respublicát, hogy sok a királyunk; hanem az, hogy kevés a republicanus erkölcs. (Elérik he­lyeslés.) A republicanus erkölcsök hiányzanak ná­lunk. Majd mikor annyira tisztelve lesz nálunk is a munka, mint Amerikában, hogy az iparost műhelyéből kihozza és megválasztja a legmaga­sabb hivatalra, az állam elnökségére az egész nép szavazata, és ez államfő ugyanazon napon, melyen letelik hivatalának ideje, ott hagyja hi­vatalát és újra elmegy műhelyébe mesterségét folytatni; és hiába is nem tenné, mert azontúl egy puska sem állna rendelkezésére, melylyel ha­talmának bitorlását föntarthatná. Majd ha nem történhetik meg Európában, hogy a világ legszabadabb nemzete, azon nem­zet, mely legtöbbet áldozott véréből a szabad­ságért, midőn egy iskolamestert, a ki hozzászo­kott a szegénység kenyerét enni, megválasztott elnökének, ugyanez iskolamesterből lett kalan­dor 3 év múlva megteszi magát császárnak, ós azon alatta szolgált csizmadia fiából lett gene­rálisok felajánlják neki a hatalom bitorlásához kardjaikat azért, hogy őket herczegekké tegye. Ha ilyenek nem történhetnek meg Európá­ban, és majd a midőn a nemzetek, még pedig a legcivilisaltabb nemzetek lemondanak azon un­dok, bestiális fajgyűlöletről, a mely őket egy­más ellenében fegyverben tartja: majd midőn a nemzetek lemondanak a hódítási vágyról, mely a nemzeteknél sokkal erősebb most, mint volt Attila és Nagy Sándor idejében az uralkodók­nál, és meiy most 3.000,000 katonát tart fegy­verben Európában; majd ha a puskából, kard­ból és romboló eszközökből ásót, ekét, szövőszé­ket fognak csinálni; majd ha a római főpap az ő cardiualisaival együtt kezet fogva a konstan­tinápolyi fő imámmal és a szentpétervári archi­mandritával és a canterbury érsekkel egy ligát kötnek a népek lelkiismeretének felszabadítására, a vallásviszály megszüntetésére, ós proelamálják a lelkiismeret szabadságát; — majd midőn tá­mad egy nagy financier, a ki Európa összes ál­lamainak statusadósságait commassálja, azokat ismét szépen repartiálja, és a törlesztésre alkal­mat és módot nyújt; (Derültség és tetszés) majd midőn a hatalmas Anglia megszűnik énekelni ama dalt „Rule Brittannia,* és hatalmát, melyet eddig gyakorolt, minden pénzpiaczon szétosztja a többi népek között; majd midőn megszűnnek a kereskedelmi érdekek fölötti versenygósek Euró­pában ; majd midőn minden nép oly müveit lesz, hogy az egyik műveltebb ne zsákmányolhassa ki a másikat, s a ki műveletlen marad, ne jus­son az amerikai rézszinüek sorsára; (Derültség és tetszés) majd ha Oroszország és Törökország egy­mással egyetértve, a népszabadságnak és civili­satiónak bástyáivá fognak lenni; majd ha az a nagy harcz, mely még most csak keletkezőben van, — a munka és a tőkepénzes közti óriási harcz, a mely most is már egész Európát resz­ketteti, — mindkét fél közös megelégedésére meg lesz oldva, és elpihentetve : akkor lesz itt az ideje az európai köztársaságnak. (Tetszés és mozgás.) Én azonban ily messze idők számára épí­teni nem akarok. Hiszen uraim, tudjuk jól a geológiából, ki van számítva pontosan, hogy 10 ezer év múlva oly mélyen lesz süly ed ve a ten­ger szine alá Európa, hogy épen csak hegyeinek csúcsa fog kiállani, mint Polynesiában. Tudjuk, hogy minden évben egy hüvelyknyit sülyedünk, és mégis egész nyugodtan dolgozunk a sikon levő ügyeinken. Azt hiszem, hogy a mi feladatunk nem a távol jövő számára építeni, hanem gondoskodni a jelenkor jólétéről, és nevelni a legközelebbi generatiót.

Next

/
Thumbnails
Contents