Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-475

475 országos ülév április 4. 1872. 7S nak befolyását: ezen okból nem kivánja bevonni a most szavazáson kivül állókat. T. ház! Azt hiszem, hogy ha a birtokos osztálynak befolyása csak számokra van fektetve: csak a szám által kell, hogy az biztosítva legyen ; de akkor nekünk nemcsak, hogy nem kell elfogadni az átalános szavazást, hanem sokkal hátrább menni, megtámadni magát az 1848-ki törvényt és iparkodni, hogy a kellő arányra szállitassanak le azok, kik nem tartoznak a nagy befolyású birtokos osztályhoz, hogy annál biztosabban gyakorolhassa befolyását a nagy birtokos osztály. T. ház! A birtokos osztályúak bizonyos föltételek alatt kell is, hogy legyen befolyása a képviseletre; kell, hogy legyen befolyása morális és hazafias erkölcsei által. Én azt hiszem, hogy azon nemzet boldog, a melynek vagyonilag legelőkelőbb osztályai egyszersmind a hazafiságban is a legelőkelőbb helyet foglalják el. De megvallom, ha a legelőkelőbb osztályok befolyásukat a szabadság, a haza alkotmányossága és önállása ellen fordítanák: akkor én őszintén kijelentem, kívánnám, hogy befolyásuk elveszszen. T. ház! Azt is mondotta igen t. barátom, hogy eszerint az ügyvédséget is, meg a bíróságot is kiváltságnak lehet nevezni, mert — ugy mond — arra is minden embernek meg van joga, de kell, hogy megszerezze az arra megkívántató képességet. Én azt gondolom, t. ház, hogy ha ennyire vagyunk: akkor ezen argumentummal minden aristocratiát a világon lehet védeni; sőt a régi időben hallottuk is azt, hogy a nemesség létele által nincsen kizárva senki, mert királyi kegyelem, vagy gazdaság által mindenki szerezhet magának oly állást, melyet qualificatiója követel. Ezen okoknál fogva, t. ház, és még egy körülménynél fogva, nem fogadhatom el ez esetben általam igen t. és szeretett barátom nézeteit. Ezen körülmény a következő. 0 különbséget tett a szövetséges és a centralizált parlamentekkel biró országok közt, és azt mondotta, hogy a szövetséges parlamenttel biró országokban kisebb veszélylyel lehet mindenkinek szavazati jogot adni; mert a szövetséges parlamentekben annyi hatalom nincsen összpontosítva és e szerint ezen szövetséges parlament megalakítására szavazás által nem gyakorol egyes ember oly súlyos befolyást, mint azon országokban, ahol minden hataloni centralisált parlamentben van összpontosítva. T. ház! Megvallom, ezt én egy kis delusiónak tartom, s azt gondolom, hogy azon jogok és hatalmak összege, melyet bír a szavazó, midőn az urnába tette szavazatát: az ugyanaz, akár szövetséges, akár központosított parlamentKÉPV. H. KAJPL.Ó 18$ J XXI¥. tel bír valamely ország, mert ugyanazon jogok és hatalmak gyakoroltatnak mindkét formával biró országokban azon különbséggel, hogy a jogok meg vannak osztva. Némelyek a fő, vagyis a központi parlamentben gyakoroltatnak, mint például Amerikában és Schweizban, mások az egyes status- és cantonbeli gyülekezetekben; de itt, vagy ott, mindenesetre előfordulnak ugyanazon hatalombeli jogok és ekkor vagy akkor a szavazó ugyanazon jogoknak és hatalmaknak gyakorlására adja szavazatát, a hányszor szavazásra föl van híva. T. ház! most egy másik dologra, térek át, nem Ghyczy Kálmán t. barátom előadásának bírálatát folytatva, hanem két észrevételre, amely több oldalról tétetett ellenében. Jelesül az volt mondva, hogy a kik az átalános szavazati jogot pártolják, azok a respublikát akarják : azaz legalább az volt mondva, hogy az átalános szavazatjog nem létezhetik respublika nélkül. Megvallom, hogy ezen észrevételt tenni véleményem szerint a discretio tiltotta volna; mert bármely padon ülünk is, azt hiszem, mindnyájan alkotmányszerető emberek vagyunk és alkotmányunk egyik lényeges része a magyar királyi czim. Tehát ha mi tudva e nézetet, hogy az átalános szavazati jog csakis a respublicában létezhetik, mégis reá szavazunk : akkor azt teszik föl rólunk, hogy mi álnokul, becsempészve akarunk egy más kormányformát behozni Magyarországba; ha pedig azt teszik föl rólunk, hogy ezt nem tudjuk : akkor depretiálják tehetségeinket, mert azt teszik föl rólunk, hogy olyat beszélünk, mit nem értünk; de ennél, t. ház, azt gondolom, sokkal roszabb azon vád, mely szerint communistikus összeköttetést láttak az átalános szavazati jog pártolásában. Megvallom, engem nem sért ezen vád sem, mert megtanultam, fájdalom, elég hosszú életemben, hogy a ki minden körülmények közt a szabadságnak akar szolgálni: annak késznek kell lenni minden időbea, mindennemű vádra, mindennemű gyanúsításokra is. (Helyeslés bal felől.) Eszembe jutott Lord Byron egy igen szép verse: I seek no sympathy nor need; The thorns which I have reaped are, Of tbe tree I planted. Én rokonszenvet nem keresek, sem nem kívánom a tövist, mely szúr, azon fáról való, melyet magam plántáltam; ugy mint mondom egyátalában nem lep meg bármi igazságtalan vádnak reánk szórása. Némelyek emiitették az 1848-ki szerencsétlen eseteket, melyek követték az 1848-iki tőrvények kihirdetését. Kétségkívül mindenki borzalmas emlékezetben tartja azon megfeledkezést a hazafiúi kötelességről, melyet tanúsítottak az 10