Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-474f

474. országos ülés április ?,. 1S72. 6! zésből ki vannak zárva azok ellen, a kik az in­tézést vezetik , hogy ennek figyelembevétele a törvényhozásban mintegy indicálva lenne. Nem látom még itt nálunk felkeltve azon izgatottsá­got, mely követelné már az intézésbeli részvé­tett. Tehát én még teljességgel nem látom meg­jöttnek azon időt, hogy erről most már tüzete­sen és elvi tekintetből tanácskoznunk kellene. Nézetem szerint azon alap, melyen mi állunk, hogy ha valósággal az 1848-ki törvények, ugy a mint azoknak szelleme magával hozza, jelenleg érvényesíttetnének ; még a legvérmesebb vérüeket is azok közül, kik mentül kevesebbet óhajtanak kizárni a nép tagjaiból a választási jogtól, ki fogja elégíteni. Méltóztassanak tekintetbe venni, milyen ala­csonyra szabatott 1848-ban a eensus; különösen méltóztassanak tekintetbe venni, hogy 300 fo­rintnyi érték vétetett fel arra, hogy valaki vá­lasztási qualificatióval birjon. Ha tekintetbe vesz­szük, hogy ezen 300 frtnyi érték azon időtől fogva a mai napig mennyivel kevesebb kiterje­désű fekvő birtokot kivan mint 1848-ban, mi­nek következtében most a eensus sokkal lejebb áll,; méltóztassanak elhinni, hogy nagyon keve­sen lesznek azokból, ha azon alap igy vitetik keresztül, és ha még, a mit én részemről óhaj­tok, azon eensus, mely a községekre nézve az egy negyed úrbéri telket illetőleg 1848-ban fel­vétetett, nem vétetik fel, hanem az annak meg­felelő adómeonyiség, ha mondom, ezen eensus igy vétetik föl : nagyon kevesen lesznek azok közül, kik az államterhekben részesülnek, és ki lesznek zárva a§választási jogból; de ha lesznek is néhányan, lassankint eljuthat a törvényhozás oda, hova önök kívánják; előzőleg azonban még kellő intézkedéseket a nevelés terén kell foga­natosítani. Nézetem szerint a legelső dolog, a mit a törvényhozásban tenni kell, ha el akar érni oda, hol az átalános szavazatjog van, hogy a legna­gyobb áldozatot sem kiméivé: igyekezzünk a né­pet felvilágosítani, nevelni. Én nem osztozom t. képviselőtársam Kállay Ödönnek azon nézetében, hogy előbbutóbb egy nagy üareznak kell kifejlődnie, mely társadal­munkat veszélyeztetné, ha mindenkinek befo­lyás nem adatik. Igenis, hogy ha visszalépések történnek, hogyha a megadott joggal, melyekkel valaki vissza nem él, és igy magát arra érde­messé tette, ha, — ha szabad magamat ugy kifejeznem, — ha mégis tőle elvonatik ok nél­kül, igazság nélkül: akkor nagy mértékben tá­mad elégedetlenség és ha igen sokan fosztatnak meg, az elégedetlenség még nagyobb mérvű lesz; de ha csupán csak meghagyatik a jog mindazok­nál, kiket a törvény értelmében illet, nézetem szerint soha sem volna olyan elégedetlenség­minőre barátom czélzott. Nagy mérvű okok szokták előidézni az ilyen veszélyes elégületlenséget: vagy olyan okok, melyek az elmélet szerint járván el, oly faeto­rokat vonnak be, melyek a törvényhozási ügyek­re, vagy a parlament alkotására szükségelt be­látással nem birnak. (Halljuk!) Hallottam itt t. képviselőház, felhozatni azon nézetet, hogy az átalános szavazatjog egy értelmű a respublicával. Felhozta ezt egy t. ba­rátom, a kivel megvallom egy nézetben vagyok a czélra nézve, mely elérendő ; de kinek ezen nézetében nem osztozom. Én nem tartom azt, hogy az átalános szavazatjog együtt járna a respub­licával. Az átalános szavazatjog az alkotmányos monarchia keretébe épen ugy beillik, mint be­illik a respublica keretébe, és épen azért vagyok azon nézetben, hogy fejlesztés utján el kell érni az átalános szavazatjogot. Ha én azt tartanám, hogy a respublica azonos az átalános szavazatjoggal: kétségtelenül és határozottan ellene nyilatkoznám, mert én semmiféle esetben nem tartom Magyarországon a respublicát helyesnek és behozhatónak; sőt csodálkozom azon, hogy voltak képviselőtársaim, a kik a respublicával azonosítását az átalános szavazati jognak még nem is tartották valami nagy veszélynek, és kik a nélkül, hogy ez azo­nosítás ellen tiltakoztak volna: sőt annak da­czára az átalános szavazati jogot, igy azonosítva is elfogadták. En nem akarok itt bebocsátkozni a res­publika kérdésének fejtegetésébe, csak egyet akarok megjegyezni, azt, hogy nézetem szerint ezen respublika eszméjének a képviselőházban való fejtegetése, annak félig meddig elfogadása, minden esetre igen nagy hiba. (F'őlkiáltások a szélső hal felől: Halljuk!) Nagy hiba pedig három irányban, ugyanis a midőn a t. túlsó oldal saját választóinak egy részét megakarta fosztani a választói jogtól: mi argumentumul hoztuk fel ezen eljárásnak helytelenítésére azt, hogy ezen nézetöket választóikkal akkor, midőn megvá­lasztattak, nem tudatták. Már kérdem vajon egy oly nagy fontosságú kérdésnél, milyen pél­dául a kormány tormának respublicaivá való megváltoztatása : lehetséges-e egy képviselőnek helyesen a respublica mellett nyilatkozni, hogy ha ezen nézetét választóival szintúgy nem kö­zölte, mielőtt megválasztatott, mint a hogy helytelennek tartom a jobb oldal, a többség el­járását is, hogy ha választóinak egy részét meg­fosztani akarja a választói jogtól a nélkül, hogy azt velük előre közölte volna. Hámi akarjuk, hogy ezen argumentumunk a

Next

/
Thumbnails
Contents