Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-474f

4íí országos ülés E tekintetben én sem azt nem mondhatom, hogy elvileg ellene vagyok az átalános szavazatjognak, sem azt nem állithatom, hogy elvileg elfogadom azt ; mondhatom csak azt, hogy jelenleg behozhatónak nem tartom; de az én álláspontom e tekintetben az, hogy én oly fokozatos fejlődést óhajtok követtetni, melyből idővel — ha talán később is — az átalános szavazati jog kifejlik. Nézetem szerint t. ház, igen nagy bajban volnánk, hogy ha most kellene keresnünk az alapot, melyen a választási jog megállapítandó lenne. Minden oldalról kellene a kérdést ventilálni, hogy a valósággal helyes, alkalmas czélszerü s a mi viszonyaink közt alkalmazható választási jog alapját megtaláljuk ; de akkor, mikor választási alapunk van, mely magát jónak bebizonyította: akkor nézetem szerint, helyzetünk igen sokban megkönnyebbül; mert akkor nem kell egyebet tennünk, csak azon meglevő alapot kell valósággal megtisztitni azon netáni hibáktól, amelyeket alkalmazása alatt az élet felmutatott és azt kell alapul elfogadni a további eljárásra nézve. Én nem állok ott, a hol Mocsáry Lajos t. képviselőtársam, a ki esak most akarja a jelenlegi állapotot fölvenni alapul és ki már a legközelebbi országgyűlés alkalmával kivan oda menni, hogy az átalános szavazatjog alapján létesíttessék a parlament választására vonatkozó törvény ; mert én az időt, midőn az átalános szavazatjogra a nemzetet alkalmasnak képzelem, oly közellevőnek nem hiszem. Az átalános szavazatjog megítélésénél nézetem szerint két szempontot szükséges legelőször is figyelembe venni, az egyik az: hogy a menynyire elméletileg elgondolni lehet, minő lenne azon parlament, mely ezen alapon összeállittatnék; a másik az, hogy minő befolyások lehetnek azon választási közönségre, mely ennek folytán választási joggal felruháztatik. Nézetem szerint mindaddig, a mig az államnak minden társadalmi rétege a politikával praeferenter nem foglalkozik, mig vannak oly eszmék, melyek a politikánál erősebben hatnak a nagy tömegre, és melyek képesek a politikát annyira háttérbe szorítani, hogy még a választásnál is praeferenter csak azt fogja a választók nagy része, tekintetbe venni, hogy azon, nézetük szerint nagyobb fontosságú dolgokról ki minő véleményben van: addig az átalános szavazatjog be nem hozható. Vegyük fel a kérdést gyakorlatibb ; zenipontból. Tegnap Komán Sándor t. képviselőtársam is kijelentette, hogy ő és nemzetiségi képviselőtársai tulajdonkép egyik párthoz sem tartoznak, és nem csatlakoznak sem a bal oldalhoz, sem a kormánypárthoz. Mit jelent ez? egyeáprilis 3. 1S72. 59 nesen azt, hogy náluk első kérdés a nemzetiség, és csak második kérdés a politikai szabadság fokozatai, vagyis, hogy még a nemzetiségi kérdés megoldva nem lesz: mindazok, kik magokat nemzetiségi képviselőknek tartják, semmiféle politikai állást nem fognak elfoglalni, hanem igenis csatlakozni fognak azon. politikai párthoz, melynek többségrejutás végett rajok szüksége lesz, s azzal e tekintetben talán a haza, talán a szabadság rovására alkudozni készek lesznek. Nézetem szerint én ezt a pártalakulásokra vonatkozólag igen nagy fontosságúnak tartom, mert meggyőződésem szerint még a nemzetiségi kérdés e tekintetben nem is maga áll, s részemről tökéletesen azon meggyőződésben vagyok, a mit itt ezennel megjegyzek, hogy t. barátom Csernatony, midőn a nemzetiségi kérdést az átalános szavazatjog kérdésével összeköttetésben felhozta, azt nem azért hozta fel, ugy hiszem, mintha a nemzetiségi kérdést oly veszélyesnek tartaná Magyarországra nézve, hogy ennek szempontjából ő soha az átalános szavazatjogot, már azért sem, mert nemzetiségek léteznek, behozandónak nem tartja; hanem hiszem, azért, mert még a nemzetiségi kérdés megoldva nincsen, s mindaddig, mig ez nem lesz megoldva : tág tér nyilik az izgatásra épen azon nemzetiségi szempontból. Csakis innen indokolható az, hogy a nemzetiségi kérdés az átalános szavazatjoggal összeköttetésbe hozassák. De nem csupán hogy nemzetiségi kérdésünk van, vannak nekünk még más kérdéseink is, melyek a nagy tömegre igen nagy befolyást gyakorolnak, úgyannyira, hogy ily kérdés itt a parlamentbe bizonyos kisebb vagy nagyobb számú oly követőket hozhatnak a választás utján be, a kik a politikától tulajdonképen távol tartva magukat, csupán ezen egy eszme kivitelére fogják felhasználni a képviselői állást; ilyen például a vallási kéj-dés. Mig ez nálunk a vallási szabadság alapján tökélatesen megoldva nincs: addig én a vallási kérdést is obyannak tartom, a melynek vallásszabadság alapján leendő megoldatása kell hogy megelőzze az átalános szavazatjog behozatalát, mert különben épen ugy lesz egy bizonyos rész tisztán vallási alapon álló, és a megmaradt rész politikai pártjainak valamelyike, ha képes is lesz egy többséget alkotni, kétes az, hogy olyat alkothat-e, mely önmagában véve egy oly többség lesz, hogy ennek egyikével, másikával szemben önmagában képes legyen a parlamentben uralmát föntartani. Ha ez nem lesz, a mint hitem szerint nem is lesz : akkor, hogy többségre jusson, kénytelen lesz ezekkel a haza, vagy a szabadság rovására akként alkudozni, hogy ez magát a pártot bizonyos tekintetben meg fogja kötni, ép ugy, mint 8*