Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-474f
46 474 országos ülés április 3. 1872. túlhajtani, azt a számok leginkább kimutatják. * Ugyanis márczius 4-től számítottam, holott a részletes tárgyalás gondolom csak 7-én kezdődött, tehát márczius 4-étől april 19-ig van 46 nap, az ünnep és szombat napokat, a mikor a kérvények tárgyaltatnak, leszámítva: marad 28 nap. Már most minden ülésnapra 7 óra van rendelve, ezen 7 óra 28 napon át tesz 196 órát. A kérvények és interpellatiok másfél órát vesznek igénybe, ez teszen 39 órát; marad tehát a 104. §. letárgyalására, azonkivül az ezzel összekötött összférhetlenségi törvényjavaslatra 157 óra. Már hogy 157 óra kevés ily nagyszerű törvényjavaslat keresztül vitelére : azt mindenki át fogja látni. Azt mondja a t. miniszterelnök ur, r hogy az hallatlan eset a parlamenti életben. Én azt hiszem, nem hallatlan ; hanem mindenütt, a hol parlament van, ha valamely törvényjavaslatra nincs idő, hogy keresztül vitessék: az elmarad ; máskorra; hallatlan dolog csak az, mikor a kormány erőszakol olyat, a mire physikai idő nincs, mint jelenleg a hogy történik. Továbbá előhozta, hogy a kisebbség a többséget akarja majorisálni. Ez oly állítás, a melylyel bennünket vádolni nem lehet, mert a kisebbség nem majorisálhatja a többséget, csak ha a kormány hatalma hozzájárul. Igenis a kormány majorisálhatja a többséget a kisebbség által, a mint tette is. Nézzük a megyékben, a hol a baloldal van többségben; ezen többség ellenében a kisebbség által kierőszakoltatta, hogy jobboldaliak választassanak; holott ezen irányt nem követték azon megyékben, hol a jobboldal volt többségben. Igenis majorisáltatta a többséget a kormány a megyékben a kisebbség által és pedig a törvények ellenében, mint ez Zólyommegyóben történt, a hol a kijelölt bizottmány egyhangúlag kijelölte az alispánt ; a főispán pedig nem azt jelölte ki és nem is hármat jelölt ki, amint a törvény rendeli, csak egyet, és azt mondta, akár akarjátok, akár nem: ez lesz az alispán, és ez nem tűnt fel sem a kormánynak, sem a többségnek ; de még igazságot sem szolgáltattak ezen megyében: habár kérvényeztek. Azt mondta a t. miniszterelnök ur: hogy lehetne igy eljárni a községben vagy a megyékben, a hol kisebbség akarná a többséget majorizálni 1 Az igaz ; de tessék elhinni, hogy egy községben midőn valami fontos dolgot akar a többség keresztül vinni, és a kisebbség arra hivja fel a többséget, hogy engedjen időt a gondolkozásra, mert ebből kárunk lehet; a többség abba bele fog nyugodni, és várnak, hacsak kivételképen ha érdekelve nem volna egyénileg a többség, hogy abból magának hasznot húzhatna : akkor lehet, nem engedne a kisebbségnek, hogy időt adjon a megfontolásra. Lehet, hogy itt is azon eset. van, hogy magánhasznot akarnak húzni ezen törvényjavaslatból, azért erőltetik annyira. Ezen megjegyzéseket akartam elmondani a t. miniszterelnök ur beszédére. T. ház! A mi a Madarász t. képviselőtársam által beadott indítványt illeti, mielőtt ennek részletes tárgyalásába bocsátkoznám; csak egyre vagyok bátor figyelmeztetni azokat, a kik azon szempontból támadják meg az átalános szavazati jogot, hogy mily károsan és szomorúan ütött ki az átalános szavazati jog Francziaországban. Engedelmet kérek, hanem Madarász t. képviselőtársam indicványában nincs az, hogy a nép valamely kormányformát, például köztársaságot vagy monarchiát szavazzon meg ; vagy hogy bizalmat szavazzon az államíőnek, hanem az iditványban csak közvetve van megadva a népnek a választói jog olyképen, hogy ide képviselőket küldhessen. Ez egészen más. Különben nem akarom oly könnyedén elitélni a franczia eljárást, mert tulajdonkép azon helyzetbe kellene magunkat képzelnünk, melyben Prancziaország volt, és igen helyesen említette Matolay képviselőtársam, hogy szeretné megmutatva látni, hogy ha átalános szavazat nem lett volna, máskép ütöttek-e volna ott ki a szavazatok. Áttérek most egy másik érvre, melylyel az indítvány megtámadtatott. Ghyczy Kálmán t. képviselőtársam még a ezimkérdés tárgyalásánál a következőket mondotta: „Az átalános szavazati jog továbbá behozathatik akkor, ha a társadalmi élet folytonos jogfejlődése, tökéletesedése s megfelelő törvényhozási intézkedések folytán azon ellentétek, melyek igen sok államban és nálunk is a polgárok különböző osztályai között a vallásra, nemzetiségre nézve, a tőke és munka, a munkaadók és munkakeresők közt léteznek." Mindaddig nem akarja megadni az átalános szavazatjogot, míg ezen különbségek meg nem szűnnek. Ami hazánkban a vallást illeti, én azt hiszem, hogy e miatt tökéletes nyugodtsággal megadhatiuk polgártársainknak a választói jogot; mert sehol a világon oly türelmességgel és méltányossággal a vallásfelekezetek nincsenek, mint Magyarországon; vagy ha vannak is, csak ugy lehetnek, mint itt. Ennélfogva azon ok, hogy vallási ellentétek forognak főn : nem létezvén, ezen ellenvetés, azt hiszem, megszűnik. A másik ok, a melyet felhozott: a nemzetiségek viszonya. Ghyczy Kálmán t. képviselőtársam bőven kifejtette mai beszédében, hogy miként
