Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-474

474. orsüágos ölés április 3, KS72. 37 vett alkalmazásában megfelelhet-e rendeltetésének, és vajon a helyett, hogy hatványozná és szabályozná az életműködést: nem fog-e gátolólag, vagy rombolólag hatni a szervek összhangzatos functiójára. Ennek megbirálásához köztudomás szerint az államtan tüzetes ismerete vezethet, — mely és ez dicséretére legyen mondva, — a legönzéstelenebb phylantropismus szellemében igyekszik a köréhez tartozó elveket és formákat megállapítani és e téren alakított elméleti combinatióban jóval előzi meg ezen utóbbiak néha igen lassú átmenetét a gyakorlati életbe. Az államtan egész átaíánosságban állapítja meg az elveket és mitsem törődve az itt ott mutatkozó szokatlan vagy épen abnormis állami alakulásokkal, azoknak gyakorlati végrehajtását az eszélyre bizza. A politicai eszély azonban miként tapasztaljuk, nem mindig loyalis kézzel nyúl ezen nagybecsű kincshez, és innen származnak azután azon valóban meglepő tünemények, miszerint oly intézmények, a melyek kiválóan a szellemi haladás érdekében létesíttetnek: gyakran ép ellenkező czélokra használtatnak fel és, fájdalom, nem mindig siker nélkül; jóllehet ezen siker legtöbb esetben csak átmeneti és ideiglenes. De történjók ez bármennyiszer, igen tévedne ,iz, a ki a tudomány loyalis intentióin ezért pillanatig is kételkednék, s mert a hatalmat gyakorló politikai álnokságnak néha csodálatosan sikerül az imént jelzett visszaélés, levonni kívánna bármi csekély részt a tudomány azon érdeméből, miszerint mit sem törődve magasztos elveinek ily lealacsonyitásával, folytonosan kitűzött czélja felé törekszik, mely utóvégre talán inkább eszményi, miután az emberiség absolut tökélyességét elérhetlennek tartjuk, és folyton működik oly tényezők előállításán, melyek az emberiségnek a tökólyesülés felé irányzott törekvésében segédeszközül szolgálnak. Ily eszköznek tekintendő nézetem szerint, az ellenzék ezen árnyalata által indítványozott átalános szavazati jog, mely rendkívüli fontossága és azon sajátságánál fogva, mely szerint a nemzet minden rétegére egyiránt kiterjedne és ezáltal az egyenjogúság legszabatosabb manifestatiójává lészen, bizonyára nem utolsó azon factorok közt, melyek összege az állam — főleg az alkotmányos állam — létalapját képezi. De ha ez áll, t. ház — a mint hogy ez eddigelé még nem is tagadtatott, — ugy lehetetlen az átalános szavazati jog kiváló culturai hivatását kétségbe vonni, következőleg lehetetlen annak alkalmazását ott, ahol az még nem létezett, bármikép akadályozni vagy késleltetni. Ezen előzmények után, t. ház, azt tartom, nem foroghat főn semmi kétség arra nézve, hogy hazánkban az általános szavati jog — ha szintén csak roskadozó alkotmányosságunk némi támogatására is — mihamarább törvényileg inauguráltassék. Különös örömmel constatálom azon tényt, miszerint átalános elvi szempontból ez ellen a vita egész folyama alatt szó nem is emeltetett; időszerűség szempontjából azonban két körülményre történt hivatkozás, mintegy ellenvetésül annak rögtöni behozatala ellen. En részemről szintén készséggel meghajlom a politikai ildomosság követelménye előtt; beismerem miszerint az ildomosság, valamint mindenhol, ugy főleg a kormányzat terén is irányadó tekintet; beismerem miszerint követelményeinek figyelmen krml hagyása tömérdek botlásnak, söt néha veszélyeknek is szolgálhat forrásául: ámde figyelembe szeretem venni és tüzetesen megfontolni azon körülményeket is, melyek óvatosságra látszanak inteni, nehogy természetük- és horderejűkre nézve tájékozatlan maradjak. Tagadhatlau, t. ház, miszerint állam viszonyaink valóban sajátszerűek. Ki tudná megmondani, vajon független államot képezünk-e vagy sem? a personalis vagy a reál unió füz-e minket Ausztriához? birunk-e valódi alkotmánynyal: s ha igen,korlátolt-e ezen alkotmány vagy nem, aristokratikus-e vagy demokraticus ? a pragmatica sanctio az 184:8-iki vívmányokkal képezi-e alapját ? vagy pedig az 1867-iki egyezmény? Mi jogok biztositvák a nemzet részére? Bir-e ez főleg az alkotmányosság egyedüli és legális biztositékával a pénz és véradó megtagadhatásának jogával? bir-e korlátlan rendelkezési hatalommal saját belügyeiben ? E kérdésekre s többhasonlókra, t. ház, vagy nem, vagy csak igen elszomorító feleletet lehetne adni. Állami viszonyaink ily zagyva állapotában nem csoda hogy aggodalom ós habozás szállja meg azokat, a kik az átalános választási jog behozatalátjelenben időszerűtlennek tartják ; és valóban méltánylandó, ha kötelességüknek ismerik kétszer is megfontolni: vajon tanácsos-e életbe léptetését sürgetni egy oly intézménynek, melynek következményeit államunk jelen conjuncturái között belátni alig lehet. Legyen szabad ennek ellenében kijelentem, hogy mi, kik ezen indítványt behoztuk, e kötelességünknek szintén eleget tettünk, szigorúan fontolóra vettük a körülményeket és az eredményre nézve nyugodt lélekkel vállalunk felelősséget. Teszem ezt pedig részemről annál inkább, miután azon két ellenvetésnek, melyek indítványunk tárgya ellen felhozattak, nem tulajdonithatom azon snlyt, azon fontosságot, a melylyel felruháztatnak. Engedje meg a t. ház, hogy ezen állitásom igazolását röviden megkíséreljem. Az egyik